Jogdoki, Kiemelt

Deviza hitelesek, és banki fortélyok

|

A devizahitelek felfutási ideje alatt, Magyarországon két törvényhely szabályozta a kölcsönszerződést és pénzkölcsönnyújtást. Az egyik a Ptk.523.§ és a Hpt. 2. mellékletének 10.2 pontja. Mindkettő a kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátásáról rendelkezik.

A Ptk. 523. § (1) szerint a kölcsönszerződés alapján a hitelintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés sze¬rint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező hitelintézet – jogszabály eltérő rendelkezése hiá¬nyában – az adós kamat fizetésére köteles.”paragrafus21 Deviza hitelesek, és banki fortélyok

Hpt.2. számú melléklete 10.2.

Pénzkölcsönnyújtás

A) a hitelező és az adós között létesített hitel-illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül- köteles visszafizetni.

A továbbiakban a szerződési akaratot a törvény így jellemzi:

Ptk.205.§ (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. (2)A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

A pénzkölcsönadást márpedig konkrétan és félreérthetetlenül rendezi a Ptk. 523§ és a Hpt. 2. számú melléklete, mint azt fentebb ki lett emelve.

A pénzintézetek, mintegy alátámasztandó a jogszerű eljárásukat, miszerint forintot adtak, de deviza ellenértéket szednek be, a Ptk.231§ (2) bekezdésére hivatkoznak, hogy más pénznemet is meghatározhatnak, mint tartozást, anélkül hogy rendelkezésre bocsátották volna azt és teszik mindezt a Számviteli törvény 60.§(7)-ra való hivatkozással, ezt több bank is leírta válaszleveleiben.

60.§ (7) Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú követelések, illetve kötelezettségek forintértékben történő könyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbá mérlegfordulónapi értékelésénél az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

devizahitel e1352186026651 Deviza hitelesek, és banki fortélyokA pénzintézetek, a Számviteli törvény 60§.(7) bekezdésére építve (amennyiben jogszabály lehetővé teszi) a Ptk.231.§(2) bekezdését alkalmazva követték el azt a súlyos törvénytelenséget, amely aláásta úgy a családok lakhatási és megélhetési biztonságát, mint Magyarország gazdaságát. Ugyanis a fentebb felsorolt törvényhelyek pénztartozás esetében alkalmazhatók ugyan, de nem kölcsöntartozásból eredő pénztartozás esetében. A Ptk. több tucat szerződési feltételt ismertet, amelyek következtében pénztartozás keletkezhet. Ezekre az esetekre vonatkoztatható a Ptk.231.§- a, mert ezekben az esetekben nincs olyan törvényhely amely kötelező jelleggel megszabná a pénztartozás feltételeit, úgy mint a kölcsönszerződés és pénzkölcsönnyújtás esetében. Ebben az esetben a Ptk.205§(2) bekezdése szerint, Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. Tehát nem alkalmazható a Ptk.231§.

Nem hivatkozhatnak eredményesen a pénzintézetek arra sem, hogy a „devizahitelek” kihelyezését törvény nem tiltotta, ugyanis mint fentebb leírtuk, kötelező jelleggel határoz a törvény a pénzkölcsönnyújtást illetően, és ebben az esetben nincs szükségtiltó törvényre, és ezt egy hétköznapi példával alátámasztanánk, amelyet a közlekedési és rendészeti szabályok területéről vesszük.

Ha egy úton haladva útkereszteződéshez érve az útjelző tábla kötelezően előre haladást jelez, akkor nem helyeznek ki jobbra vagy balra kanyarodni tilos táblát, mert a kötelezően előre haladást jelző tábla feleslegessé teszi azt, és nincs ez másként a kölcsönnyújtás feltételeinél sem, ahol mindkét idevonatkozó jogszabályhely kihangsúlyozza a

„köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani” és„kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, AMELYET az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni.”

A Ptk.242.§(1) szerint a tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg. Viszont ha elismerjük a rendelkezésre nem bocsátott devizát, mint tartozást és az ebből adódó árfolyam-különbözettel terhelt törlesztőrészletet, mint a devizának ellenértékét, lásd 60§(7) bekezdés szerint „az ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit”, akkor már ellenértékről van szó és az már nem kölcsönügylet, megváltozik a jogcíme, holott a Ptk.242.§(1) szerint a tartozás elismerésétől a jogcím nem változik meg.

A magyar értelmező szótár szerint a kölcsön azt jelenti, hogy kapsz valamit, amit vissza kell adnod, tehát azt és nem mást. Úgy ahogy nem lehet kölcsönadásnak nevezni azt, ha kapunk egy biciklit és visszaadunk egy motorbiciklit, mert akkor ez csere vagy adásvétel, megváltozik a jogcíme, ugyanúgy nem lehet kölcsönszerződéses esetben deviza kölcsöntőkéről beszélni, amikor forintot bocsátottak rendelkezésre. Ez a forrás és az eszköz súlyos összekeverése lenne. A rendelkezésre bocsátott összeggel a devizanem is rendelkezésre lett bocsátva, ez a kettő kölcsönnyújtás esetében nem választható szét.

Gfv. IX.30.221/2011/6. szám

„A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Legfőbb Ügyészség(1055 Budapest, Markó u. 26., ügyintéző: dr. Tőröcsik László legfőbb ügyészségi ügyész) által képviselt Csongrád Megyei Főügyészség (6720Szeged, Széchenyi tér 4.) felperesnek, dr. Gyenge Zoltán ügyvéd (6725Szeged, Alföldi u. 32.) által képviselt PARTISCUM XI.

Takarékszövetkezet (6720 Szeged, Horváth Mihály u. 1/B.) alperes ellen általános szerződési feltételek megtámadása iránt a Csongrád Megyei Bíróság előtt 6.G.40.208/2010. szám alatt indult és másodfokon a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.720/2010/2. számú ítéletével befejezett

perében az említett jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2011. szeptember 20-án megtartott tárgyalás alapján meghozta és 2011. szeptember 27-énkihirdetteakövetkező

 Részítéletet

“A Ptk. 241. §- ában foglalt jogintézménytől lényegesen eltér a Hpt.210. §-ának /3/ bekezdése. A Hpt. szabályozása szerint a hitel/kölcsönszerződés aláírásakor az adós tudomásul veszi, hogy az ÁSZF-ben, illetve a kölcsönszerződésben meghatározott okok megváltozása esetén a szerződést a pénzügyi intézmény egyoldalúan módosíthatja az adós hátrányára. Megjegyzendő, hogy a kölcsönszerződésben megjelölt okok megváltozása indokolt esetben egyben – a Hpt. 210. § /4/ bekezdés b) pontjában írtak szerint – az ügyfél javára történő szerződésmódosítási kötelezettséget jelenti.

 Ezek a jellemzők pedig alapvetően eltérnek a Ptk. 241. §-ában írtaktól. Épp a fogyasztói érdekek érvényesülése, a perbeli jogviszonyok sajátos jellege miatt szabályozza a Hpt. azt, hogy mikor kerülhet sor egyoldalú szerződésmódosításra. Ebből következőn nem a Ptk. szabályai az elsődlegesek a hitel/kölcsön és pénzügyi lízingszerződés érvényességének megítélése tekintetében, hanem a Ptk-val azonos szintű jogforrásnak, a Hpt-nek mint lex speciálisnak a rendelkezései. A Ptk. rendelkezései mögöttes jogszabályirendelkezéseknek minősülnek e körben és csak a Hpt. speciálisrendelkezései hiányában irányadók.”

Ennek tekintetében kijelenthető, hogy a speciálisnak számító Ptk.523.§ és Hpt. 10.2 törvényhelyeket semmiképp sem válthatja fel az általános értékű Ptk.231.§.

Ha a pénzintézetek ragaszkodnak ahhoz, hogy az aláírt szerződés, egy érvényes kölcsönszerződés, akkor csakis a pénzügyi és számviteli bizonylatok alapján, bizonyíthatóan rendelkezésre bocsátott kölcsönösszeg és a rendelkezésre bocsátott devizanem követelhető, annak kamataival együtt. Atz Antidot Forint összegnek nem lehet árfolyamkülönbözete.

Ha a pénzintézetek ragaszkodnak ahhoz, hogy márpedig a soha át nem adott devizát vagy annak forint megfelelőjét követelik, akkor a kölcsönszerződés jogi kritériumainak nem felelnek meg. Márpedig az adósok szerződési akarata kölcsönszerződés jogügyletére terjedt ki mindössze. Továbbá a szerződésben leírtak alapján a folyósítás ellenére inkább minősülnek befektetőknek mint kölcsönfelvevőnek, és mindez egy olyan jogügyletben, ahol korlátlan kockázatokat vállaltak fel, tudtukon kívül,. De ez esetben, a pénzintézeteknek a befektetési szolgáltatás törvényi szabályai szerint kellett volna kihelyezniük termékeiket. Ez azonban nem történt meg, ugyanis maguk a bankok értékelték fel a fedezetül szolgáló ingatlanokat vagy ingóságokat és a „kölcsönfelvevők“ fizetési képességét. Ezekből egyértelműen megállapítható volt az adós kockázatviselő képessége és ennek fényében nem is köthettek volna velük „devizahitel“ szerződést.

Ptk.210. § (1) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Az Adósoknak egyetlen bűne van, az hogy vakon bíztak a bankrendszer, az állami felügyeleti szervek és a közjegyzők védelmében és tisztességében.

http://www.lb.hu/hu/sajto/altalanos-szerzodesi-feltetelek-megtamadasi-feltetelek-irant-inditott-perben-legfelsobb

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Ne fizess, szüntesd meg a számlád!

    Nem vesz, nem ad el: a devizahitel az évszázad átverése? 2013. január 2.

    „A friss kúriai vélemény a devizaperek tucatjait párhuzamosan vivő siófoki ügyvéd azon álláspontjával egyezik, miszerint a bíróságok nem az egész szerződést semmisítik meg, hanem csak a tisztességtelen feltételeket törlik belőlük,”
    http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/nem-vesz-nem-ad-el-a-devizahitel-az-evszazad-atverese-477802

    ↑ LinkVálasz
  2. Ne fizess, szüntesd meg a számlád!

    Kásler Árpádnak a BÁÉSZ elnökének közvádas feljelentését támogatja a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet. 2013.01.01.
    „A Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet támogatja Kásler Árpádnak a BÁÉSZ elnökének közvádas feljelentését a bankok ellen!A bankok visszaélésszerűen gyakorolták az egyoldalúság adta lehetőséget,mellyel okiratokkal igazolható bűncselekményeket követhettek el..Nem forintra kell átváltani hanem börtönévekre cselekedeteiket!
    Életellenes cselekedeteik miatt felelniük kell!”
    https://www.youtube.com/watch?v=l_goytl5YSo

    A Feljelentés itt olvasható…http://kaslerarpad.hu/?p=2094
    És Támogató regisztráció itt http://www.kaslerarpad.hu/_reg_feljelentes/

    ↑ LinkVálasz
  3. Átvert Áron

    Pénzügyi biztos és devizahiteles kételyek
    Budapest, 2012. december 27. csütörtök

    A bankok által megkárosított devizahitelesek érdekében álló közérdekű kereset mielőbbi benyújtását várja el a kormánytól a Magyar Szociális Fórum (MSZF). A lépés nem kerülhető meg a pénzügyi biztosi hivatal puszta létrehozásával, hiszen Doubravszky György biztosnak nincs döntési joga közérdekű kereset indítására. Ha akart volna, a kormány már régen benyújthatott volna közérdekű keresetet a bankok ellen, pénzügyi biztosi intézmény nélkül is – áll az MSZF csütörtökön kiadott közleményében.
    A Magyar Szociális Fórum politikai hibának tartaná a devizahitel-károsultak újabb átverését, és további hitegetését közérdekű per indításával. A Hitelkárosultak nem felejtették el Orbán Viktor miniszterelnök alig fél éve írt lakossági levelének elhíresült kitételét, miszerint „Európában egyedülálló módon kimentettük a devizahiteleseket”. A Hitelkárosultak túlnyomó többsége nem tudott felszabadulni az adósrabszolgaság alól. Tragédiák sokasága jelzi, milyen sorsra juttatták a hitelezők és a velük rendre kiegyező politikusok a legelesettebbeket és a leggyengébbeket.
    A kormánynak hosszú évek álltak a rendelkezésére ahhoz, hogy pontosan felmérje, miért hibás a devizahitel, mint banki termék. Fölösleges úgy tenni, mintha további adatgyűjtésre volna szükség a tények bizonyításához. Az időhúzás csak a bankok érdekében áll. A lakosság csak akkor fogja komolyan venni az új pénzügyi biztosi intézményt, amikor majd tetteket lát az eladósodott és padlóra került több millió ember érdekében, és megszabadítják őket a gyalázatos pénzügyi machináció anyagi következményeitől, teljes mértékben kártalanítva őket elszenvedett káraikért, elvesztett vagyonukért. Máskülönben az emberek úgy fogják majd érezni, hogy megint becsapták őket – véli az MSZF.+++

    http://www.mszfszk.hu
    http://www.hitelkarosultakert.hu

    ↑ LinkVálasz
  4. Zeusz55

    Nem szabad utat hagyni az Uzsorás Bankoknak .
    1. A Bank csak a közjegyzői szerződésben lefektetett összeget követelheti .
    2. A Banki szerződés felmondásakor semmiféle többlet összeget ne követelhessen ilyen meg olyan mondva csinált ürügyekkel , deviza ár emelkedés stb.. stb..
    3. Jogtalan összegű Banki követelés esetén fogjunk össze és ha másképpen nem megy a végrehajtásra került ingatlant értéktelenítsük el , vagy tegyük tönkre , végső estben bontsuk közösen el .
    Ne gondolkodj , ha végre hajtottak az utcára kerülsz így is meg úgy is !!!
    Amit Ők tesznek veled azt tedd velük Te is !!!

    4. Nem a mi hibánkból származik az , hogy a felvett , több mint dupla összegű banki törlesztő részletet , nem tudjuk és nem vagyunk hajlandóak az Uzsorás Magyarországi Bankoknak visszafizetni .
    5. Kérlek benneteket nézzetek ki a fejetekből és nézzétek már meg mit csinál veletek a Kormány és Bankok , miért legyen nekik jó még az is , hogy téged az utcára rakott , itt van nektek ezt kapjátok ki , mert ez már máskép nem megy össze töröm le rombolom , hogy ti ebből mocskos férgek a végrehajtott ingatlanomból soha többet ne húzzatok még több hasznot .

    ↑ LinkVálasz
  5. Léhmann György nem rágalmazott!

    Remélem sértődékeny tóth ádám képes lesz felfogni!
    Devizahitel-perek: újabb néhány tisztességtelen feltétel!
    „Léhmann György nem rágalmazott, amikor a közjegyzők felelősségét is firtatta nyilatkozataiban, s egy általa képviselt adós hitelszerződésében két pontot is semmisnek mondott ki a bíróság.”
    http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/devizahitel-perek-ujabb-nehany-tisztessegtelen-feltetel-474336

    ↑ LinkVálasz
  6. Mi sem felejtünk, Bajnai!

    G.A.
    „idézet Bajnai: nem felejtünk, és nem bocsájtunk….nem lépünk ugyanabba a folyóba…nem felejtünk, és nem engedünk felejteni……üzenem mi sem fogunk és nem hagyjuk, hogy felejtsék a tetteiteket…..egyetlen ember merte megnevezni rajtunk kívül a felelősöket….Róna Péter”…..

    ↑ LinkVálasz
  7. Szeretlek Magyarország!

    Szeretlek Magyarország!
    „Van a Balkánon egy állam, amely önmagával határos.
    Ahol a legszebb nők élnek, mégis csökken a népesség.
    Ahol a munkanélküliek dolgoznak a legtöbbet,
    ahol a legtermékenyebb földön éhező emberek élnek.
    Ahol a vonatok menetrend szerint késnek. Ahol mindenki focizik, mégis vízilabdában, kosárlabdában, kézilabdában és röplabdában jeleskednek. Ahol mindenki siet a munkába, de senki sem érkezik be időre. Ahol a nyolcórás munkaidő tizenkét órás. Ahol az egészségügyi ellátás ingyenes, de a gyógykezelés drága. Ahol az újságírók szabadon írhatnak bármit, amit parancsba kapnak.
    Ahol a világválság állampolgárságot kapott.
    Ahol a közbeszerzések titkosak, az államtitkok nyilvánosak.
    Ahol a háborúk sosem érnek véget. Ahol a történelem naponta megismétlődik. Ahol a leggazdagabbak azok, akik egy napot sem dolgoztak.
    Ahol a külföldi valuta felváltotta a hazait.
    Ahol az emberek megünneplik a családi védszent napját, de káromolják Istent. Ahol az okosakat, értetlenségből, bolondnak nézik, a bolondokat meg tehetségesnek. Ahol az írástudatlanok írják a történelmet. Ahol a törvények törvénytelenek, az anarchia pedig normális állapot. Ahol a hatalom megveti a polgárokat, mint nem kívánatos tanúkat.
    Ahol a jövőből élnek, mert a jelenhez nincs joguk.
    Ahol mindenki mindenkire mosolyog, de senki senkinek nem jóakarója.
    Ahol a bírósági eljárások tovább tartanak, mint egy élet.
    Ahol az árvíz a talajöntözés egyetlen módja. Ahol megidézik a diktátort, a demokráciát pedig a hülyék adójának tekintik. Ahol úgy gondolják, az ország annál jobban fejlődik, minél jobban visszafejlődik.
    Ahol nem vagy normális, ha nem bolondultál meg.
    Ahol csak azért élsz, hogy meghalj.
    Ahol az idő végtelen, és a butaság múlhatatlan”…

    ↑ LinkVálasz
  8. Hét ember felelős a devizahitelezésért

    Az IMF már elzálogosított minden állami vagyont ~ Varga István

    ↑ LinkVálasz
  9. Kollektív kudarc.

    TISZTELT HÖLGYEIM ÉS URAIM!

    November 27.-én megjelent Róna Péter úr levele, melyben felsorol hét személyt, Járai Zsigmond, Király Júlia, Simor András, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Oszkó Péter és Felcsúti Péter.

    Akik “Életek százezrei mentek helyrehozhatatlanul tönkre, a fizetőképes kereslet nagyon hosszú időre megroppant, maga a bankrendszer működésképtelenné vált, kis- és középvállalatok tízezrei dőltek be, munkahelyek százezrei szűntek meg, és a Magyar Nemzeti Bank elvesztette a monetáris folyamatokra gyakorolható hatását egy hazug, csalárd „termék” bevezetése miatt. Mert a devizahitel egyáltalán nem hitel, hanem egy olyan befektetés a „hitelfelvevő” részéről, aminek az a lényege, hogy az összes, kivétel nélkül az összes profit a banké, az összes kockázat pedig a hitelfelvevőé. Nem hitel azért az egyszerű okért, mert a hitel egy fix összegben felvett kölcsön, amit azonos fix összegben kell visszafizetni, a szerződésben kijelölt és annak alapján mindkét fél számára kiszámítható kamattal együtt. De a devizaadós nem tudhatja, hogy mennyit kell visszafizetni, mert a törlesztés egy olyan ténytől, az árfolyam mozgástól függ, amihez semmi köze, hiszen ő forintot kapott és forintban fizet.

    FELCSUTI PÉTER SILÁNY VÉDEKEZÉSÉT MÁR LÁTHATTUNK, AHOL “KOLLEKTÍV KUDARCNAK” NEVEZI A DEVIZAHITELEZÉSI GYAKORLATOT! ÉN VÁLTOZATLANUL KOLLEKTÍV NÉPIRTÁSNAK TARTOM, EZÉRT KÉREM AZ EMLÍTETT HÖLGYET ÉS URAKAT, HOGY SZÓLALJANAK MEG AZ ŐKET ÉRINTŐ SÚLYOS GYANÚ ELOSZLATÁSA MIATT!

    http://tv2.hu/musoraink/mokka/119156_mennyit_artott_a_gazdasagnak_a_devizahitelezes.html

    MOKKA / Mennyit ártott a gazdaságnak a devizahitelezés? / tv2.hu

    ↑ LinkVálasz
  10. Magyarország jövője

    “Egy nemzetet kétféleképpen lehet leigázni: karddal, vagy adóssággal.” – John Adams
    Magyarország jövője – Az IMF hitel átka

    ↑ LinkVálasz
  11. másodfokú tárgyalás.

    Fonyódi Városi Bíróságon az Erste Bank alperes elleni végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárásban hozott, szeptember 10-én közreadott elsőfokú ítélet elleni felperesi keresetnek helyt adó elsőfokú ítélet elleni alperesi fellebbezésre tekintettel a mai – november 29. – napon tartotta meg Kaposvári Törvényszék a másodfokú tárgyalását.

    https://www.facebook.com/lorincz.erzsebet.9/posts/4293690338272

    ↑ LinkVálasz
  12. F.Zs.

    Bankcsapda – Falus Zsolt kúrián elhangzott beszéde.

    ↑ LinkVálasz
  13. Csalnak a bankok? II.

    Csalnak a bankok? II.

    ↑ LinkVálasz
  14. Bankterror Magyar országon.

    Kiút a devizahitelezés tragédiájából – Léhmann György

    ↑ LinkVálasz
  15. Bankterror Magyar országon.

    Bankterror Magyar országon.
    ECHO TV

    ↑ LinkVálasz
  16. Államilag engedélyezett rablás.

    Devizahitelesek ügye.
    A magyar állam által jóváhagyott, “bedőlt” devizahitelesek ügye – milyen azonnali “tűzoltási” lehetőség, megoldás van ?!
    Kiút többszemközt (2011.5.26) Vámos György vendégei: Hunyor Erna, Cirmos György, Dabasi Tamás

    ↑ LinkVálasz
  17. M.F.

    M.F.
    Megint kezdik félrevezetni az embereket. A törvény lehetőséget ad arra, hogy 5% betét ellenében 95%-nyi pénzt hitelbe kiadjanak, nyomtassanak. Tehát a bankbetétekre adtak hitelt úgy, hogy a fedezeti letét mindösszesen 5% volt. De mi ebben a szörnyű, hogy devizát raktak mögé, mint ha azt adtak volna az embereknek, de devizát nem mert az számla=virtuális pénz. Ezért a betétesek forintját adták oda az embereknek hitelként, ami mögé devizát tettek fedezetül és az ingatlant. Duplán lefedezték. De mivel 2008-ig működött az árfolyamsáv nem volt annyira nagy buli. Egyszer csak Gyurcsányt és Simort utasították és eltörölték az árfolyamsávot. Ezzel megszüntettek a forint értékállósságát és a Magyar piacgazdaságot egy lejtőre helyezték. Úgy gondolták, hogy az Amerikai gazdasági válságból kiindulva ráfoghatják ezt az egészet a válságra. Pedig Magyarországon nincs válság csak kitört a 3. Világháború! Köszönhető Simor-Gyurcsány párosnak, majd őket követve -Simor ugyan úgy folytatja ezt az egész csalás sorozatot és ez nyilvánvaló, hogy a hitelesek pénzéből fizetik az államadósságot. Csalnak lopnak csak hogy fényezzék….

    ↑ LinkVálasz
  18. Névtelen

    2006 BAN FELTT HITEL AZ EGÉSZ CSALÁDUNKAT TÖNKRETETTE,ELVITTE A

    ↑ LinkVálasz
  19. A devizahitel nem kölcsön termék.

    244/2000. (XII.24. ) Korm. rendelet.
    Nem kölcsöntermék, ez egy kockázatos befektetés.
    A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a
    devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges
    tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv
    vezetésének részletes szabályairól.
    http://aktuarius.webatu.com/Jegyzetek/BiztMat/Var/Feladatok/szem_11_kerk%94nyv2/Kormrendelet.pdf

    ↑ LinkVálasz
  20. Hitel –Világ -Stádium.

    Hitel –Világ -Stádium. Gondolatok a világ helyzetéről.
    A Pannon TV ~ Kerekasztal című műsorában kérdezték Dr. Léhmann Györgyöt a devizahiteleseket a bankokkal és a közjegyzőkkel szemben sikeresen képviselő jogászt. A riport témája a bankok nyomásgyakorlása a közjegyzői és ügyvédi kamarán keresztül, a már megindított fegyelmi eljárásról. A banksztereknek semmi sem szent, így a törvény előtt sem akarnak helytállni, ahogyan azt a létük alapelemeként már mindenki megismerhette velük kapcsolatban.

    http://hitelvilagstadium.blogspot.hu/2012/11/karteritesi-perek-indulnak-kozjegyzok.html

    ↑ LinkVálasz
  21. Új időpont: 2012. november 21. (szerda) 14 óra.

    Már csak 3 nap!
    Téged is várunk a demonstrációra.
    Álljunk ki Dr. Léhmann Györgyért!
    Szimpátia tüntetés a devizahitelesek őrangyaláért!
    Az Ügyvédi Kamara fegyelmi eljárást indított ellene, mert kimondta az igazságot!
    Gyere el Te is!
    Helyszín: Pécs, Ferencesek utcája 7. sz.
    Időpont: 2012. november 21.-én -én (szerda) 14: 00 óra

    https://www.facebook.com/events/404478609618960/?fref=ts
    Demonstráció a devizahitelesek őrangyaláért!

    ↑ LinkVálasz
  22. Új időpont: 2012. november 21. (szerda) 14 óra.

    DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. – tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) irata e-mail: lehmann@invitel.hu
    ==========================================================================

    Pécsi Ügyvédi Kamaránál folyamatban lévő, Országos Közjegyzői Kamara Elnöke – Dr. Tóth Ádám – megbízásából Dr. Moldován András ügyvéd által készített feljelentés alapján elrendelt fegyelmi eljárásomban 2012. október 25-én tartott tárgyaláson a mellékelt jegyzőkönyv zárómondata szerint felhívtak arra, hogy a keresetlevél-blankettákat a következő,

    2012. november 21-én délután 14. órakor tartandó fegyelmi tárgyalásig csatoljam.

    Természetesen ennek az ide mellékelt iratok megküldésével eleget teszek, sőt azt a tényállásblankettát is megküldöm, amit az alábbiakban ide másolok.

    2012. májusa óta folyamatosan ugyanezen tartalommal veszem fel az ügyvédi megbízásaimat azzal, hogy mindenkit tájékoztatok arról, hogy a Kúriai ítélkezés szerint a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége iránti perek határozatlan pertárgyúnak tekintendőek.

    Erre tekintettel attól függetlenül, hogy milyen összegű kölcsönt vett fel az adós, az esetben amennyiben ilyen peres eljárást indít Törvényszék előtt, akkor a pertárgy érték 600.000, és ebből következően teljes pervesztés esetén perköltségként 36.000.-Ft. illeték, valamint az ellenfélnek járó hasonló összegű ügyvédi munkadíj megállapítása várható a bíróság részéről.

    Összesen 70.000.-Ft. tehát az az összeg, amit egy eljárásban pervesztessége esetén az adósnak kölcsönösszegétől függetlenül fizetni kell.

    ↑ LinkVálasz
  23. S.P.

    Ha a Tied is emelkedett tedd közzé!- és osszátok, hogy minél többen értesüljenek a banki uzsoráról.

    A deviza alapú forinthitel törlesztő részleteinek emelkedése.

    32.000 forintról – 68.000 forintra.
    Hitelközvetítő: Santander Consumer Finance Zrt.
    Kölcsönszerződés: deviza alapú forint hitel.
    Szerződéskötés: 2008.
    Hitel összeg forintban: 1.9 MFt.(13.512.55 CHF)
    Kamatláb: 12.41%
    Módosítás után: 13.41%
    Kifizetve: 2012.júliusig: 2.4 MFt
    Hátralék a mai állás szerint kb. 2.8 – 3.4 MFt
    Követelés összesen: 5.2 MFt. – 5.8 MFt.
    Ügyleti kamatláb: évi 2.46% – 49.35%
    THM: évi: 3.25% – 65.20%
    ?

    Mi ez, ha nem egyoldalú szerződésmódosítás?
    Mi ez, ha nem uzsoraszerződés?

    Légy résen, ha nem akarsz Te is áldozattá válni!

    CHF jegybanki alapkamat, 2008-ban: 2.093%
    CHF jegybanki alapkamat: 2011-ben: 0.072%

    Csak az idő múlandó, az adósrabszolgaság maradandó!

    ↑ LinkVálasz
  24. közjegyző

    http://kaslerarpad.hu/?p=1819#more-1819
    Elkerülhető-e a tetemrehívás?
    Közzétéve: 2012. november 5., hétfő
    Az elmúlt napok jó alkalmat nyújtottak arra, hogy mindannyian elgondolkodjunk az élet értelmén és mulandóságán. Megemlékezhettünk azon szeretteinkről akik már nincsenek köztünk. Elgondolkodhattunk azon, hogy élni jó, de az életnek csak akkor van értelme, ha az ember ura az életének és nem csak sodródik az árral. Akkor van értelme, ha az utolsó pillanatban, amikor visszatekintünk elégedettek vagyunk azzal amit hátrahagyunk.
    Lássuk mit hagyhat hátra ma egy átlag magyar polgár.
    Létbizonytalanságot, megsarcolást, megvezetést, kilátástalan jövőképet és esetleg egy eladósodott családot, aki lemond az örökségéről. Sajnos egyre több ilyenről hallani, hogy az örökösök lemondanak az örökségről, mert több a mínusz mint a plusz.
    Önök szerint ez törvényszerű? Így kell ennek lennie? Hitványak vagyunk? Valamilyen szinten biztos, azért mert hagyjuk. Hagyjuk, hogy szétrabolják az ország vagyonát, ami nem pusztán materiális vagyon, hanem a jövő generációk létét garantáló szükségletek összessége. Hagyjuk, hogy csaló kufárok életellenes rendszert építsenek maguknak, azon a földön ahol őseink vérüket adták. Most már elég egy letelepedési államkötvényt venni, amit kamatostul visszakap majd az új magyar, miközben egy kitelepítési folyamat zajlik az országban. Százezrek hagyják el Magyarországot, mert élhetetlenné tették számukra. Hitványak vagyunk! Hitványabbak a hitványaknál, ha hagyjuk ezt.
    Egy adós panaszolta, hogy a közjegyzőjének az irodáját márvány borítja. Még 2007-ben egy lyukban volt az irodája. Lehet, hogy arrafelé dübörög a gazdaság. Kérdés hány kilakoltatást elősegítő ténytanúsítványt kell ezért naponta megírni. Olyan ténytanúsítványokat, amelyek egy hitelszámla alapján vannak kiállítva, nem a valós pénzügyi eseményeket alátámasztó pénzügyi bizonylatok és számlák alapján. Olyan kölcsönösszeget foglalva közokiratba, amely kölcsön összege sohasem lett rendelkezésre bocsátva, egy olyan folyamat alapján aminek semmilyen törvényi háttere nincs Magyarországon. Nem hinném, hogy irigyelte emberünk a márványt, hanem szembetűnő lehetett, hogy amíg egyesek utcára kerülnek, mások ebből a nyomorúságból gazdagszanak.
    Mint ismeretes január 15-én lesz a Kúria tárgyalása, vízválasztó nap lesz!
    A tárgyalás előtt egy héttel közzéteszem dr. Polt Péter legfőbb ügyész szakmai véleményét is az üggyel kapcsolatban, kellő időt biztosítva Önöknek a szörnyülködésre. Méltó választ fog kapni minden ellenfelünk.
    Elszámoltatás márpedig lesz! Az áldozatok köteleznek rá.

    ↑ LinkVálasz
  25. Névtelen

    Mi is mint sokan mások deviza hítelt vettünk fel,senki nem figyelmeztetett ,hogy barom ne tedd.Nem jó kedvünkből vettük fel,csak ídős anyámat magunkhoz kellett venni és kicsi volt az előző lakás .ő pénznélkül /vagyon nélkül / költözött hozzánk.Nem sokáig fogok internetezni sem ,mert a napi megélhetésünk fontosabb.A 88-éves anyám mit sem érez a kinlódásunkból ,mert nem mondom el neki ,hogy inkább én nem eszem,de neki a sütije is meg legyen.rokkant nyögdíjas vagyok ,a párom minimálbéres édesanyám nyugdíját el viszi a deviza hítel törlesztése.2007-ben 30 ezerrel kezdtük a törlesztést,ma már 70 ezer 3.5 millió után. Utcára fogunk kerülni ,hova teszem idős anyámat és én 60 évesen a híd alá kerülök ?

    ↑ LinkVálasz
  26. a végtelenített hitel csapda pécsi áldozata

    Én már semmit nem értek devizahitel ügyben.
    Egy nyilvánvalóan ráadásul bizonyítható csalássorozatot, miért nem lehet rövidre zárni?
    Csaltak a bankok? – igen!
    Uzsoráznak az adós kárára? – igen!
    Az önkormányzatok és a lakosság egyaránt a végtelenített hitel áldozataivá váltak? – igen!
    Akkor miért nem fogunk össze?
    Összefogásban rejlik az erő! – Tán csak nem azért mert egy nagy birka a Magyar nép? – a regnáló hatalommal együtt.
    Vajon meddig tűrjük kis hazánk totális kifosztását?

    ↑ LinkVálasz

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!