Jogdoki, Kiemelt

“Devizahitel”, Kúria és a bankok érdeke

|

A deviza alapú hitelesek – akiket a bankok alaposan becsaptak – vissza szeretnék fizetni a hiteleket, de csak tisztességes áron. Ha az törvényes, hogy egy felvett 10 milliós hitel után a bank több mint 22 millió forintot követel akkor, azaz ország ahol ezt meg lehet tenni az nem jogállam. A deviza alapú hitelesek problémáival egyetlen kormány sem foglalkozott. Magyarországon a hatalmi elit, (politikai, gazdasági) nemtörődömsége, és felelőtlensége, a pénzintézetekkel való összefonódása vezetett az Európában páratlanul erkölcstelen banki magatartásokhoz.

Róna Péter professzor úr több alkalommal kifejtette már: „a deviza alapú hitelszerződések nem felelnek meg a “hitel”gazdasági és pénzügyi fogalmának, mert az adós nem azt az összeget köteles visszafizetni, amit kap, hanem valami más összeget, aminek a kiszámítása nem az általa felvett összegre, hanem egy más pénznemben meghatározott összegre épül.”ekuria6 Devizahitel, Kúria és a bankok érdeke

Nyilvánvaló hogy ez a termék drámaian eltér az Európában alkalmazott hiteltermékektől. Ilyen termék az Európai Unióban nincs. Tehát az Európai Unióban a lakossági hitelezés kétféle kamatrendszert ismer, a fix és úgynevezett referencia kamat, ami azt mondja svájci jegybank alapkamat, vagy akármilyen referencia pont plusz x százalék. Ez a kettő létezik. Magyarország esetében azonban van egy harmadik, ami úgy szól, hogy a törlesztő részlet kiszámítása és a kamat kiszámítása a bank kizárólagos joga és felelőssége, ami megfellebbezhetetlen.

A Polgári törvénykönyv (Ptk) 523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

A bankok által diktált, és bankok vagy közjegyzők által készített devizaalapú kölcsönszerződések létre nem jött szerződésnek tekintendőek a semmiség miatt. Azért, mert a kölcsönszerződés tényleges létrejöttéhez szükséges „adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.” törvényi feltétel az okiratok szerint nem valósult meg. A kölcsönszerződések nem csak létre nem jöttnek tekintendőek, hanem ezt meghaladóan még tisztességtelen szerződési feltételt is tartalmaznak a bankok egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségével kapcsolatosan úgy, hogy a tisztességtelenség miatti érvénytelenségre a Ptk. 209/A § alapján:

(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. kuria Devizahitel, Kúria és a bankok érdeke

 A Kúria a napokban hozott ítéletével felfüggesztette egy jogvédő és társa kontra OTP Bank per tárgyában indított felülvizsgálati eljárását és az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi. Ez ismét értékes időt visz el, pedig a deviza alapú hitelesek problémája fontos társadalmi problémává terebélyesedett. Nehezíti a gazdaság felpörgését is, hiszen nehéz helyzetben van nagyon sok kis és közepes vállalkozás e probléma miatt is.

Míg a politikusok egymásra dobálják a sarat, és elmúlt nyolc éveznek a probléma hétről-hétre súlyosabb. A kormány gazdasági szabadságharcot folytat az IMF és Brüsszel ellen, addig a Kúria oda fordul állásfoglalásért. Miért? Ugyanis az OTP által a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet a 2008. május 29-én megkötött közjegyzői okiratba foglalt, ingatlan fedezettel biztosított, devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerződés azon rendelkezésének tisztességtelenségét állapította meg, mely szerint a bank a kölcsön törlesztésekor a törlesztendő összeget deviza eladási árfolyamon számolja ki. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a deviza eladási árfolyam alkalmazása nem önmagában, hanem a miatt tisztességtelen, mert a bank a kölcsön folyósításakor deviza vételi árfolyamot alkalmazott. A bank ugyanis deviza alapú kölcsön esetén nem bocsát devizát az adós rendelkezésére és az adós nem is devizában törleszt. Devizaértékesítés (átváltás) nem történik. A másodfokú bíróság szerint akkor tisztességes a kikötés, ha a folyósítás és a törlesztés elszámolása egynemű árfolyam alkalmazásával történik. Ezért a másodfokú bíróság helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, visszamenőleges hatállyal az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását írta elő a törlesztéskor is.

Ha a Kúria független a politikától és az OTP-től, akkor miért Brüsszelből vár megoldásokat? Mi, magyar polgárok, a jogsértésekre már oly sokan és sokszor felhívtuk az illetékesek figyelmét. Több feljelentést adtak be adósok és jogvédők, alapozva részben az Európai Unióban működő Luxemburgi Bíróság C-472/10. számú, 2012. április 26-án előzetes döntéshozatali eljárásban hozott egyértelmű ítéletére.

Ennek ismeretében érthetetlen, miért kényszerülnek magyar adós szavazópolgárok a „devizahitelként” elhíresült fogyasztói szerződésekkel kapcsolatban, a hazai bíróságokon egyenként bizonyítani a szerződések jogsértéseit.

A Kúria eljárása után úgy látjuk, hogy a még bizakodó és reménykedő választópolgárok százezrei szembesülnek az állami jogvédelem hiányával, az ebből fakadó magára hagyottsággal, s e súlyos problémát a jelek szerint egyik parlamenti párt sem képes – vagy nem akarja – megnyugtatóan megoldani. De a független Magyar Bíróság sem.justicia Devizahitel, Kúria és a bankok érdeke

A Kúria ítélete után is látható, hogy a bankok által „deviza hitelnek” nevezett konstrukció nemzeti tragédia, amely hosszú távon nehezíti a gazdaság felpörgését is. Hiszen nemcsak az önkormányzatok kerültek súlyos helyzetbe, de csőd szélére sodródott nagyon sok kis és közepes adóképes vállalkozás, mi több emberek százezrei is, akik érdekében az állam sem képes eljárni.

Kép: http://onlineadotanacsadas.hu/

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Tényleg ennyire hülyék vagyunk?

    Miért néznek hülyének?
    A politika 2.5 éve tököl! – Vajon miért?
    Csaltak a bankok? – Igen.
    Uzsoráznak?- Igen!
    Akkor miért az értelmetlen jogászkodás, félre beszélés?

    Hitelcsalás ügyben itt az igazság.

    ↑ LinkVálasz
  2. Az élet kemény

    „Jegyezd meg az élet kemény
    Egy tart minket állva, a remény,
    S ha bár a legtöbb ember gyáva
    A remény hal meg utoljára.”

    Devizahitelesek: igenis van remény!

    Nem igaz, hogy a Kúria döntése nyomán nincs esélye a devizahiteleseknek egy bankkal szembeni perben. Nem kell mindenbe beletörődni!!!!

    Viharos sebességgel söpört végig a neten a Napi gazdaság cikke arról, hogy a Kúria (leánykori nevén Legfelsőbb Bíróság) egyik döntése sok szelet kifoghat a perre készülő devizahitelesek vitorlájából, a szerződések generális megtámadása nem lesz járható út. Pedig mindössze annyi történik, hogy a Kúria lenyesegeti a „vadhajtásokat” ebben a nagy devizahiteles katyvaszban. Ennek köszönhetően kezd körvonalazódni az is, hogy miben támadhatóak a devizahiteles szerződések. Nem véletlenül vélik úgy az ügyvédek is, hogy a fent említett döntés kifejezetten kedvező, hiszen a Kúria mindössze egy rossz ügyvédi munkáról mondott véleményt. Sok mindent ugyanis nem vizsgált és nem vizsgálhatott. Viszont éppen ez adhat kapaszkodót a pereskedőknek.

    A Kúria döntése ugyanis egy EGYEDI beadvánnyal kapcsolatos, bár kétségtelenül generális megállapításokat is tartalmaz. Így kimondja, hogy ha a bankok a kamat mellett díjakat és költségeket is felszámítanak, vagy egyoldalúan módosítják a szerződést, az önmagában és általánosságban még nem tekinthető a jóerkölcsbe ütközőnek. Ennyi és kész. Szó sincs arról, hogy a szerződés, amit az adós kötött a bankkal, megfelelt-e a jogszabályoknak, tisztességes feltételeket tartalmazott-e. A banknak tehát lehetősége van az egyoldalú szerződésmódosításra, de ennek feltétele, hogy a szerződés külön pontban meghatározza azokat a feltételeket, amikor a bank változtathat. Tehát előre le kell írni a szerződésben, hogy mikor és hogyan módosulhatnak a feltételek, és – még egy fontos kitétel – elő kellett írni, hogy a módosítást a HATÁLYBA LÉPÉSE ELŐTT, hirdetményben kell közzétennie. (Csak hogy még bonyolultabb legyen: a kérdés megítélése időszakonként is változó, hiszen mások voltak a jogszabályok.)

    Nos, kíváncsi vagyok, hány szerződésben van benne az egyoldalú módosítás hatályba lépés előtti közzététele. Nem is szólva a módosítás feltételeiről. Hiszen ezek általában arról szóltak (most lefordítom magyarra): én, a bank, akkor emelek és annyival, amennyivel akarok, és amennyit nem szégyellek. És arra is kíváncsi vagyok, hogy a szerződések és a banki üzletszabályzatok önmagukban mennyire jogszerűek. Ugyanis épp ez a legfontosabb része a Kúria döntésének: szükséges, hogy a szerződés és az üzletszabályzat jogszerű legyen. Márpedig ebben az egyedi esetben nem vizsgálhatta meg, hogy maga a szerződés és üzletszabályzat megfelelő volt-e, hiszen az adóst képviselő jogász ezt nem is kérte.
    ‎2013. január 11., péntek
    Készítette: Devizahitelesek Figyelem

    ↑ LinkVálasz
  3. Az élet kemény

    Jegyezd meg az élet kemény
    Egy tart minket állva, a remény,
    S ha bár a legtöbb ember gyáva
    A remény hal meg utoljára.

    „Az berek harmadát az út szélén hagyná a fideszes „szakember” 2013. január 18.
    Bogár László a Heti Válaszban adott interjújában brutális dolgokat mond. Szerinte a „társadalom legalább harmadát” az „út szélén kell hagyni” különben „a többiek soha nem fognak célba érni.”
    http://egyenlito.blog.hu/2013/01/18/az_emberek_harmadat_az_ut_szelen_hagyna_a_fideszes_szakember

    ↑ LinkVálasz
  4. Történelmet írt a Bankcsapda

    Az IMF képviseletében Irina Ivascsenko fogadta a Bankcsapda érdekvédőit

    Történelmet írt a Bankcsapda nevű civil szervezet ugyanis az IMF eddig semmilyen civil szervezettel nem tárgyalt. A civil érdekvédők elégedetten távoztak az egy órás megbeszélésről, és Falus Zsolt azon lepődött meg, hogy az IMF a bemutatott bizonyítékok láttán mutatott meglepődést.

    Az eseménynek több kimentele is lehet. Egyik oldalon áll a jogorvoslat a deviza nyilvántartású hitelekre, melyek valójában áthárított kockázatú deviza spekulációs ügyletek deviza hitelszereződésnek álcázva, a másikon oldalon megoldásként a devizások összefogása és politikai párttá alakulása állhat. A második (szélsőséges fejleményként) előrevetítheti azt is akár, hogy a magyar törvénykezés olyan törvényt hoz, melyben kijelenti, hogy a bankok csak a bevont forrásra számolhatnak kamatot. Mi egy ilyen “bosszúálló” törvény kockázata a pénzpiac szempontjából? Rendkívül nagy lehet ez a kockázat, mert egy jól érthető példáját adhatja ez a bankok PÉNZTEREMTÉSÉNEK, azaz annak, hogy a bankok tisztán virtuálisan teremtették meg a kihitelezett pénzt, és forrást csak nyomokban vontak be. (Melyről a svájci jegybank adatai is tanúskodnak). Ha technikailag ez nem is törvényszegés, a lakosság ezt természetesen akkor is igazságtalannak fogja érezni, és lényegesen közelebb kerülhetünk a pénzteremtés és a monetarizmus teljes felülvizsgálatához, és a törvényes “pénzhamisítás” felszámolásához – immáron a lakosság nagy arányú egyetértésével.

    ↑ LinkVálasz
  5. Laca

    Jegyezd meg az élet kemény
    Egy tart minket álva, a remény,
    S ha bár a legtöbb ember gyáva
    A remény hal meg utoljára

    ↑ LinkVálasz
  6. zombi bankrendszer

    Megjelenés ideje: 2013.01.18.
    Kásler Árpád, Varga István és Makkos Albert a Lánchíd Rádió Kulissza című műsorában
    2013. Január 17.

    ↑ LinkVálasz
  7. a zombi bankrendszer

    -Ez egy zombi bankrendszer!
    -Itt valami olyasmi történt ,ami soha nem történhetett volna meg !
    – A Ptk.ezt szabályozza mi a kölcsön- csak az az összeg amit kiadtak + a kamatok !
    -Ez nem hitel -ez egy csomó kockázat !!!
    – A Kúria is rosszul fogta meg a jogi problémát.
    -Amig ezt nem tisztázzák le addig nem lesz megoldás a gazdaságban!
    – Ez az ország elvesztette a kreativitását a gazdaság miatt.
    – Ez az ország lesz a világ cselédje?
    – Az a lényeg melyik ország tud élni szellemi értéket összerakni és a társadalmában az alkotó képességet az országban kialakitani ez egy verseny a világban.

    ↑ LinkVálasz

„Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.”(Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. ENSZ, 1948)