Patacsi Pilvax

Keserédes történet.

|

A magyarországi cukorárak, néhai cukorgyárak és az ehhez kapcsolódó cukorgyártás története dióhéjban. „Rendszerváltáskor” még tizenkét működő répacukorgyárunk volt, és export cikk volt a cukor!  Mára csak a kaposvári működik, és a hazai igények harmadát képes produkálni! Ez az elmúlt húsz év mérlege, de inkább dilettantizmusa és ez nem csak a cukoriparra jellemző trend!

Egy kis történelem.

Magyarországon a répacukorgyártás kezdete 1808-ra tehető, amikor Ercsiben egy kis cukorkészítő üzemben megpróbálkoztak a cukorfőzéssel répából. Erre azért kényszerült a cukoripar, mert az 1806-os napóleoni kontinentális zárlat miatt, a nádcukor nem juthatott be Európába. Ennek köszönhetően 1864-re a répacukrot már a nádcukoréval egyenlő önköltséggel lehetett előállítani.

1868-ban életbe lépett az új cukoradó törvény, melynek kedvező hatása miatt kilenc új, – az akkori mérce szerint – korszerű, nagy cukorgyár épült hazánkban. Ezután robbanásszerű fejődés következett! Hazánk cukortermelése 1913-ban érte el csúcspontját. Ekkor 31 cukorgyár működött!

Az első világháború után kialakult határok miatt 12 cukorgyárunk maradt.

Tizenegy cukorgyár zárt be

Az igaz, hogy a második világháború után a cukorgyárakat is államosították, de egyúttal fejlesztették is! Ennek a fejlesztésnek következtében a mezőgazdaság cukorrépa termesztési ágazata fellendült. Nem okozott gondot a Kubából „baráti segítségként” behozott nádcukor sem. Sőt, jót tett a hazai szesziparnak! Köztudott, hogy a nádcukor felhasználásával készült alkohol lényegesen finomabb és az egészségre sem olyan káros, mint a répacukorból előállított termék! Ezért van az, hogy az annak idején még Szabadegyházán működő szeszipari vállalat „demizsonos” kommersz italai messze jobbak voltak, mint a manapság minőséginek kikiáltott, díszüvegekben forgalmazott szeszes italok döntő többsége!

1990-et írtunk, amikor még mind a 12 cukorgyárunk működött teljes kapacitással.

Aztán jött valami, amit úgy hívnak, hogy rendszerváltás.

Antall József nevével fémjelzett korszak ideje jött el. Az orosz piac önkéntes feladása végzetes hiba volt. Ő volt az első szabadon választott, a gazdasághoz egy cseppet sem értő  miniszterelnök, aki nem tudta, hogy piac nélkül nem működik a piacgazdaság és hanyag eleganciával kivonult a meglévő piacainkról! Borult minden. Összeomlott a nehéz, a könnyűipar, és a mezőgazdaság. Az itt dolgozó, mintegy másfél millió ember, kapásból munkanélkülivé lett!

Szerintem ekkor pecsételődött meg végleg a hazai cukorgyártás is, és még sok minden más ágazat sorsa hazánkban! A piac nélkül maradt cukoripar is potom pénzért került külföldi kézbe. A „befektetők” két legyet ütöttek egy csapásra. Egyrészt az ölükbe hullott a szinte mindent felvevő orosz piac, másrészt a konkurenciát, azaz a hazai cukoripart fillérekért iktatták ki.

És, hogy a „rókáról” hány bőrt lehet lehúzni, arra iskolapélda a jelenlegi hazai helyzet! A spekulánsok révén a valamikori cukorgyártás fellegvárának mondható Magyarországon kétszer olyan drága lett a cukor, mint Európában!

„Hálás” köszönetet lehet mondani az elmúlt húsz év nem hozzáértő, de roppant kapzsi, korrupt, pénzéhes politikai „elit” kormányzásának!

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Borszívóügynök

    Justi! Legegyszerűbb ha a tehénnek nem adunk vizet. Ebből lesz a tejpor. Azt otthon felöntjük egy kis drága pécsi vízzel. Édesíthetjük kis Tesco gazdaságos, és multiáthárítós 300Ft/kg-os cukorrépa nélküli cukorral, és kész a tej! Guargumistól, veszélyes ipari hulladékostól.
    Bezzeg a jó magyar tarka nem kell az EU-nak. Ott Magyarországot fejik régóta.

    ↑ LinkVálasz
  2. Justy

    Hahó, Doki!
    Nem mindegy, melyik termelőtől veszed a tejet!
    Van a “kevésbé biztonságos”, ami úgy, ahogy van, zsírosan, frissen fejten vehető. Ilyet lehetett venni az Uránpiacon. Ez nem homogénezett, zsírréteg ül a tetején, viszont forralni kell (én sose tettem) mert háta betegek leszünk, és mivel kezeletlen, gyorsan megsavanyodik. Sajnos mivel a boltnak (direkt nem írok nevet – nehogy itt reklámgyanúba keveredjek) nem érte meg a túl gyorsan savanyodó friss tej, ezért most pécsváradi cég hozza a tejet a bicsérdiek helyett. Ez már pasztőrözött, de főleg – ami az eltérést okozza, homogénezett. Azaz hiába van benne a 3,5 – 3,8 % tejzsír (tejszín) nem fogod megtalálni, mert rendkívül apró cseppekre van bontva, aminek pont az a lényege, hogy ne üljön fel a zsír a tej tetejére, hanem egyenletesen “osztódjon”. És ettől nem érzékeled a tejben a zsírt, pedig ott van, ráadásul állítólag ez a homogénezés az oka a tejérzékenységnek, mert azóta van laktóz intolerancia, mióta kitalálták a tejhomogénezést. Mert ezek az apró részecskék átjutnak olyan helyeken is a szervezetben, ahol nem kellene.
    A tudatos vásárlói gondolathoz röviden csak annyit tennék most hozzá, hogy az ár meghatározza ugyan a létet, de ha a tudatosság szűrője kimarad, akkor az árérzékenység önmaga ellen dolgozik.

    ↑ LinkVálasz
  3. Doki

    tudod Justy, a tejet már régóta vizezik. Mi néha próbálkoztunk a boci-boci tarkával is, ami minden vasárnap jár. Ugyanolyan gyenge minőségű, vizezett tejet árul. Közvetlenül a termelőtől. Hidd el, semmivel nem jobb, mint a multiknál árult tartós tej. És még nem is olcsóbb.Valaha volt Patacson friss tehén tej. Rendszeresen vettük. Na, az még tej volt. És érdekes, fiam, aki a kommersz tejhez szokott, nem itta, mert neki túl erős tej íze volt. Zsíros volt. Amilyennek a frissen lefejt tejnek kell lennie. A tudatos vásárlói gondolattal viszont egyetértek. csak nem bízok benne, hogy valaha meglesz. Az ár határozza meg a létet.

    ↑ LinkVálasz
  4. Justy

    Most pedig (azaz már jó ideje) a tejágazat tönkretétele folyik. Aztán majd lehet venni a vizezett, napraforgóolajozott szlovák és egyéb műtejet, ipari szemetet, jó drágán, mikor már nem lesz magyar termelő. És ebben vastagon benne vannak a teszkógazdaságos vásárlók. És ne tessék jönni a pénzzel. Lehet venni frissen fejt teljes tejet, gazdaságos áron, saját üvegbe, környezetkímélő módon. Főnök, mit szólnál, ha nyitnék nektek egy környezetvédelmi-tudatosvásárlói-zöld-bio rovatot?

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE