Patacsi Pilvax

Oszkó Péter az államadósságról

|

A GDP arányos magyar államadósság növekedésének üteme 2006 után csökkenő pályára állt, s jelenleg a Európai Unió átlagán áll, alacsonyabb az euró zóna átlagánál – mondta Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság hétfői ülésén. A volt pénzügyminiszter szerint egy olyan kormány volt, amely még az Orbán-kabinetnél is rosszabb helyzetben vette át az országot, mégpedig a Bajnai-kormány.

A 2010. évi államháztartási gazdálkodást azzal adta át utódjának a Bajnai-kormány, hogy a kockázat a GDP 0,6 százaléka, s végül az új kormány egy százalékos, megközelítően 260 milliárd forintos bevétel növelési intézkedést hajtott végre mondta a volt pénzügyminiszter.

Arra a képviselői kérdésre, hogy a 2010. évi tervezett 609 milliárd forintos társasági adóbevétel, miért csak 323 milliárdra teljesült, a volt pénzügyminiszter elmagyarázta, hogy a különbség közel fele, 120-150 milliárd írható a Bajnai kormány, a másik fele az Orbán-kormány számlájára, mivel a társasági adóalap csökkent a válságadók és az 500 millió forint árbevétel melletti 10 százalékos kulcs miatt. Ugyanakkor a közvetett adóbevétel 2010-ben a tervezett felett alakult.

A 2009. évi költségvetést 2009 tavaszán “nem igazán kedvező helyzetben vettem át, még akkor is, ha Veres János ezt mondta,  noha direkt félretervezés nem történt”, a korábban tervezett 3,3 százalékos gazdasági visszaesés végül 6,7 százalékos lett, ami a bevételekre igen negatív módon hatott – magyarázta Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter szerint egy olyan kormány volt, amely még az Orbán-kabinetnél is rosszabb helyzetben vette át az országot, mégpedig a Bajnai-kormány.

Oszkó Péter elmondta: hosszabb távon a mindenkori költségvetés strukturális egyenlege a meghatározó. Ez az egyenleg 2009-ben nagymértékben javult a 13. havi nyugdíj eltörlése, a nyugdíjkorhatár felemelése, a közszféra béreinek korrekciója, valamint az energia és a lakástámogatás csökkentése révén.

A volt pénzügyminiszter hozzátette azt is, hogy durva egyszerűsítéssel élve érvényes az az összefüggés, hogy a gazdasági növekedés, az államadósság csökkentés és a politikai népszerűség megtartásának hármasából csak kettő működhet, amelyek közül az egyik általában a politika népszerűség megtartása, s ez a magyar politikában tabunak számít. Kérdésre válaszolva a volt pénzügyminiszter jelezte: a 2006. évi költségvetést kritikusabbnak ítéli meg, mint a válság idején készült 2009. évit.

Ezt a 2005 második felében történt áfa-csökkentéssel és a később visszavont adócsökkentési programmal magyarázta. A 2006. évi konszolidációt rossz szerkezetben hajtották végre, ezért az a gazdaság fokozott sérülékenységét és a versenyképesség romlását hozta magával. Időben egy kicsit visszamenve a 2002. évi 100 napos programokat is elemezte, az akkor történt bevételkiesést illetve kiadás növelését téves gazdaságpolitikai döntésnek, a gazdasági növekedéssel indokolt csodavárásnak minősítve.

Egy másik képviselői kérdésre, amely szerint 2010-ben az önkormányzatoktól 120 milliárd forintos forráskivonás történt, s ez okozta a tervezettnél nagyobb önkormányzati hiányt, Oszkó Péter elmondta: a forráskivonás összege 70-80 milliárdra tehető, de az önkormányzati eladósodás részben a 2006 óta kibocsátott önkormányzati kötvények kamatának és visszafizetésének megkezdésével függ össze.

A patacsi Pilvax közvélekedő közössége nevében ki kell vizsgálni, hogy mi történt 2002-2010 között. Egészen a rendszerváltás óta, hogyan változott az adósság mértéke. A privatizáció amely ezt az adósságot volt hivatva csökkenteni, miért nem csökkentette?

 

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE