Filmek

Az amerikai film 18.

|

Kedvenc legendám az Artúr király köré font mesék, az Exalibur, a Szent Grál keresése, a kerekasztal lovagjai. Sir Thomas Malory írta róla az első históriát, aztán még sok született, közte, amit a legjobban szerettem: Üdv néked, Artúr, nagy király. És Rick Wakemann is szerzett egy fantasztikus zenét erről a mondakörről. 1981-ben Malory műve alapján vitte filmre a teljes történetet John Boormann, szerintem ez a legjobb film, ami Artúr királyról készült. Excalibur. Boormann korábban két filmet készített, ami jó, a Pokol a csendes óceánon, és a Gyilkos túra. Artúr filmjével viszont elérkezett a csúcsra. Hűen követi Malory művét és nagyon jól választ hozzá zenét: Wagner és Carl Orff „Carmina Buraná-ja erősíti a film misztikus hangulatát.

John Carpenter túl van a „Halloweenen” és a „Köd-ön”, elkészíti első kultikus filmjét Kurt Russellel és Lee Van Cleef-el: Menekülés New Yorkból. A cselekmény izgalmas, a technika már tökéletes, nagyon jó akció film. Később készít még egy reemak-et, a menekülés Los Angelesből, de az már meg sem közelíti ezt. Carpenter ezt követően visszatér a horrorhoz, ami nem is annyira horror, inkább sci-fi és  pszicho-triller: „Elpusztíthatatlanok

Ivan Passer cseh származású rendező, aki Csehszlovákiában egyetlen nagy játékfilmet készített, de az piszkosul jól sikerült: „Intim megvilágításban”. Ezt követően Amerikába emigrál és nem jut filmekhez. 1981.-ben viszont elkészíti a „Cutter útja” című vietnámi veteránok beilleszkedési gondjairól szóló filmjét, és bizonyítja, hogy nagyon jó rendező. Ennek ellenére több esély már nem ad neki Hollywood. Ez a fajta mozi nem kellett amerikának.

Warren Beatty hírhedt filmet készít John Reed életéről és egyből Oscar kap a rendezésért: „Vörösök”. Ez volt az egyik legnagyobb tévedése az Akadémiának, mert a film nem érdemel semmilyen díjat, de még figyelmet sem nagyon. Gyenge. De Vittorio Storaro, az operatőr szép képeket filmez, ő is Oscart kap.

Milos Forman Doctorow regényéből nagyon jó filmet csinál, de üzletileg megbukik, (Ragtime) megint csak az amerikai butaságon. Az amerikai emberek nem szeretnek gondolkodni és főleg nem szeretnek szembe nézni saját gyarlóságukkal. A film hasonló sorsra jut, mit Michael Cimino 1980-as a „Mennyország kapuja” című alkotása, mely szintén kemény társadalom kritikát mutat Amerikáról.

1981-ben készül még egy csendesen szép film, két óriási színésszel: Katharine Hpburn és Henry  Fonda is Oscar díjat kap Pazar játékáért: „Aranytó”. Az már csak hab a tortán, hogy a filmbeli idős házaspár lányát Jane Fonda alakítja.

Az 1981-es év nem volt Hollywood legjobb éve, mint ahogy a következő évek sem lesznek azok. Készülnek a kommerszek, jó iparos munkák, de már nem sok közük van a filmművészethez. Látványosak, jó színészekkel, jó forgatókönyvekkel, jó rendezőkkel, de már a tömegek ízlésének megfelelően kénytelenek kiszolgálni a nézőket. A nyolcvanas években Amerikában már kezd elveszni az a film, az a mozi, melyet Bogdanovich elsiratott az Utolsó mozielőadásban. Ezért a következő húsz évet gyorsan futom át, hogy utána áttérhessek majd a magyar filmművészetre.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE