Változó világ

Horvát “igen” a népszavazáson a csatlakozásról

|

A leadott szavazatok több mint 99 százalékának összesítése alapján a horvátok 66,25 százaléka biztosította támogatásáról az EU-csatlakozást, az ellenzők tábora pedig 33,15 százalékot tett ki. A választási részvétel viszonylag alacsony, 43,67 százalék volt.
A szakértő az MTI-nek hétfőn úgy nyilatkozott, az alacsony részvételi arányból ugyan az Európai Unióval szembeni komolyabb ellenérzelmekre lehetne következtetni, mint a referendum végeredményéből, de ennek nincs túl nagy jelentősége, hiszen a részvétel más országokban is hasonlóan alakult az EU- vagy a NATO-tagságról kiírt népszavazásokon.
Az uniós csatlakozás melletti voksok aránya viszonylag magas a tagság támogatottságának elmúlt években tapasztalt hullámzásához képest – mutatott rá. Megjegyezte: a támogatottság tavaly tavasszal érte el mélypontját, amikor Ante Gotovinának, a horvát hadsereg egykori altábornagyának elítélése idején alig 20 százalék értett egyet az ország uniós csatlakozásával.
Mint mondta, a referendum eredménye felülmúlta a várakozásokat, hiszen a legutóbbi közvélemény-kutatások is csak 60 százalék körüli támogatottságot jeleztek. Az eredmény egyértelműen azt bizonyítja, hogy a horvát közvélemény és a pártok uniópártiak, nemcsak a kormány, hanem a legnagyobb ellenzéki párt, az előző ciklusban kormányzó és a csatlakozási tárgyalásokat levezénylő HDZ is “az unió híve” – fogalmazott, hozzátéve: a csatlakozás elleni voksolásra inkább csak kisebb pártok buzdítottak.
Juhász József úgy vélte, az egyik EU mellett szóló döntő érv a gazdasággal volt kapcsolatos, a tagsággal ugyanis Horvátország új forrásokhoz, uniós támogatásokhoz juthat. Ugyan ezeket jelenleg nehéz számszerűsíteni, hiszen az ország várható csatlakozása (2013. július 1.) után nem sokkal lép életbe az EU következő többéves pénzügyi kerete (2014-2020), de az már biztos, hogy Horvátország nettó támogatottja lesz az uniós költségvetésnek – közölte.
Mint hangsúlyozta, a jelenlegi bizonytalan világban elriasztotta volna a befektetőket is, ha a horvátok elutasították volna a csatlakozást.
A szakértő egy másik fontos érvként emelte ki az ország erős történelmi-kulturális kötődését Európához. Annak idején azért igyekezett Horvátország mielőbb kilépni Jugoszláviából, hogy “könnyebben és gyorsabban beléphessen az egységes Európába”, így a csatlakozás egy húszéves folyamat természetes betetőzése lehet – vélekedett.
Juhász József kitért arra is, hogy ugyanakkor a csatlakozás ellen szólhatott, hogy az EU tagállamaként az ország veszíthet szuverenitásából, és többen sérelmezték a horvát háborús bűnösök elleni eljárásokat is. Mások azt hangoztatták, hogy mivel az EU gazdasági nehézségekkel küzd, nem lenne szerencsés éppen most csatlakozni – idézte fel, hozzátéve: a horvát gazdaságnak biztos alapot nyújt az idegenforgalom.
Ante Gotovina, aki jelenleg börtönbüntetését tölti a szerbek ellen elkövetett háborús bűnök miatt, üzenetet küldött a horvátoknak, hogy szavazzanak igennel a népszavazáson. A szakértő ezzel kapcsolatban azt mondta, Ante Gotovina kiállását úgy lehetett értelmezni, hogy felül kell emelkedni a rövid távú politikai érdekeken a hosszú távú, történelmi célok eléréséért. Az üzenetnek ugyan lehetett propagandaértéke, de biztosan nem ez billentette át a többséget a csatlakozás javára – fogalmazott Juhász József.
Horvátország múlt év decemberében írta alá az uniós csatlakozási szerződést, amely 2013. július 1-jén lép életbe, ha a jelenlegi 27 uniós tagállam addig ratifikálja azt.

(forrás:MTI)

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE