Magyar Közélet

A gazdagok keveset, a szegények sokat keresnek

|

Magyarország az EU átlagnál valamivel kevesebbet költ jóléti ellátásokra, és a jövedelmi különbségek ennek ellenére az átlagnál alacsonyabbak, azonban a volt szocialista EU tagállamok között már kevésbé előkelő a helyezésünk – hívja fel a figyelmet elemzésében a Budapest Intézet által nemrégiben elindított Amipénzünk.hu projekt.

Az elemzés szerint minden kelet-európai új tagországra igaz, hogy az uniós átlagnál kevesebbet költ jóléti célokra és a jövedelmi különbségek is kisebbek, és sejthető, hogy ez nem az ellátórendszer nagyobb hatékonyságából, hanem a szocialista múltból következik. A Budapest Intézet szakértői azt is kiemelik, hogy a volt szocialista országok között Magyarország nem áll előkelő helyen a jóléti kiadások tekintetében.

A többieknél jellemzően többet fordítunk jóléti kiadásokra (nálunk csak Szlovénia költ többet), de az egyenlőtlenségeket nem sikerül ezzel arányosan csökkenteni. Magyarországon a leggazdagabb és legszegényebb háztartások jövedelme között négyszeres az eltérés, míg a többi visegrádi országban és Bulgáriában 3,4 és 3,9 között mozog, kivéve Lengyelországot, ahol majdnem hétszeres az eltérés – ott viszont a kiadások is jóval alacsonyabbak – mutatnak rá a szakértők. (inforadio.hu)

Nem tudom, a Budapest Intézet milyen adatokból dolgozott, de az tudom, hogy amit leírt az egy elképesztő nagy hazugság. Mert ez feltételezi azt, hogy Magyarországon jelenleg 1- 4-hez bérezési arány van. Minimálbér 93.000 Ft, a maximum pedig 372.000 Ft. Mert én a háztartások jövedelmét csak a háztartásban megkeresett bérek alapján tudom értelmezni. (itt és most ne is gondolkodjunk azokon a háztartásokon, ahol valaki munkanélküli és mondjuk 22.800,-Ft segélyből élnek, meg legfeljebb a családi pótlékból és más szociális támogatásból, mert azok nem jövedelmek).

Nézzük ezzel szemben a tényeket: a munkaképes lakosság nagy része a minimálbérből gazdálkodik. A munkaképes, de munkát nem végző (csak állása van) politikusok ennek a tízszeresét keresik, vagy inkább még többet. A magánszektor népszerű állásaiban (bankok, biztosítók, multi menedzserek stb.) szintén. Az állami szférában (minisztériumok, területi szerveik, háttérintézményeik,) sem ritka az 500 ezer feletti bér. Na, az már közel van a négyszereshez, mert csak ötszörös.

Statisztikailag minden rendben van. Összeadjuk a minimálbéresek jövedelmét a nagy keresetűekkel, és valóban az jön ki átlagban, hogy a jövedelem különbség csak négyszeres. Sokadszor idézem Balu elvét a statisztikáról: ha egy ország lakosságának a fele hasmenésben szenved, a másik felének szorulása van, az ország emésztése rendben van.

Ennyit a jövedelem különbségekről. A tigrisek ehhez értenek a legjobban.

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Doki

    Kösz Balázs, de az utolsó szóval nem nyugtattál meg: “nagyon” Én is így gondolom. Elismerem, hogy valóban nem a ti dolgotok hogy ezen változtassatok, de úgy gondolom, a politikusoktól sem várható ez el (legalábbis az elmúlt 21 év nem ezt tükrözte) tehát változtatni a -számolgatás mellett- csak mi tudunk. Vagy inkább: mi tudnánk. Értem a “mi” alatt azt a sok millió embert, aki most szív. Miközben azt is tudom, hogy nem lesz változás. Mert ez már politika. Vagy inkább a kapitalizmus.De erre szavaztunk 1990-ben. Ebben és itt kell ezt túlélnünk. De hidd el, ez nagyon sok embernek nagyon rossz. És a rosszat senki nem szereti.

    ↑ LinkVálasz
  2. Váradi Balázs

    Ad bér/jövedelem: a jövedelemben benne van többek közt a béren kívül a gazdagoknál a kamat, osztalék, árfolyamnyereség, lakáskiadásból fakadó bevétel, a többieknél a gyes, a családi pótlék, a nyugdíj.
    Ad elméleti sík: Tudjuk, hogy zavaró lehet, hogy számolgatunk, nem cselekszünk. De a mi dolgunk, hogy számolgassunk, a politikusoké, hogy ezek alapján a jobb megoldásokat, melyek minél többeket kivezetnek a szegénységből, be is vezessék. Azért igyekszünk nem csak a többi szakemberhez szólni, ilyeneket is írunk: http://www.budapestinstitute.eu/index.php?page=102&lang=_hu&cat=5
    Ad régi adatok: sajnos nemzetközi összehasonlításhoz ugyanabból az évből kell adat, mire mindenki összehasonlítható formában lejelenti, évek telnek el. Arról készültek számítások, hogy pl. a tavalyi adóváltozások mennyire fogják növelni a jövedelmek egyenlőtlenségét: Röviden: nagyon.

    ↑ LinkVálasz
  3. Doki

    A normál magyar embernek a bér azonos a jövedelemmel, mégha ez valóban mást jelent adójogi, vagy közgazdasági szempontból. Ami a havi bérem, az a havi jövedelmem.Én attól félek, hogy túlságosan elméleti síkon közelítitek meg a kérdést, de az elmélet és a valóság soha nem ugyanaz.Bizonyára fontosak az ilyen elmezések is, de jelenleg millióan a túlélésért küzdenek, és nem érzékelik és főleg nem érdeklik a gazdagokat és szegényeket sorba rakó alja körüli állapot. Mert ezen nem tud kenyeret venni. Egyébként a megjelölt linken is 2006, 2008 és 2009-es kutatásra utaltok. Ma 2012 van.
    Egyébként érdekelne,hogyan nézne ki ez az arány.Egyáltalán lehet ezt aránynak nevezni, vagy inkább aránytalanságnak?

    ↑ LinkVálasz
  4. nekem 4

    En negy millioert is elvallalnam a Nemzeti Bank vezeteset. Az sem zavarna, hogy a felet sem ertek hozza mint Simor Andras, es az sem erdekelne hogy Orban mekkora hulyesegeket csinal. 4 millioert kb. olyan lennek, mint Schmitt Pal….

    ↑ LinkVálasz
  5. Váradi Balázs

    Két megjegyzés:
    – egyrészt itt nem bérekről, hanem jövedelmekről van szó.
    – másrészt a leggazdagabb és a legszegényebb közti arány nyilván a definíciótól függ: Csányi és a tizenötgyerekes munkanélküli között nem négyszeres, nem is ötszörös az arány :-), erről kár vitatkozni. Ezért ezen a számon, ami a gazdagokat és a szegényeket sorba rakva a teteje körülről és az alja körülről, szabott helyről vesz egy-egy mintát, és azok arányát nézi, *önmagában* semmi értelme rugózni. Más centiliseket (mintavételi helyeket) kiválasztva más arányt kapnánk. Ezek a számok ugyanis csak összehasonlításra jók: más országokban (vagy Mo.-n régebben) ugyanerről a két helyről véve mintát hogyan nézett ki ez az arány. Több? Kevesebb?
    Erre is használjuk.
    Remélem, ez segített.

    ↑ LinkVálasz
  6. Tony

    Lásd az én 84 156 Ft /hó és a Simor András 8 milliója közötti, plusz az ő prémiumjai közti különbséget. Ez pont négyszeres. Vagy a nagy politikusaink és az én jövedelmem közötti különbség sem négyszeres.

    ↑ LinkVálasz
  7. Doki

    Elolvastam. “A támogatások teljes összegéből aránytalanul nagy mértékben részesül a háztartások gazdagabbik fele, és a háztartások legszegényebb tizedének nem jut több, mint a második tizednek.” Ezzel egyetértek. A gondom továbbra is a bérezések nagy (nem négyszeres, hanem több tízszeres) különbségével van. A megadott linkből sem derül ki ugyanis, hogy milyen módszerrel számolták ki a leggazdagabb és legszegényebb háztartások közötti négyszeres különbséget?
    Ugye, ezt nem gondolják komolyan? Pedig biztos jó lenne, ha így lenne. Még egy gondolat, a realitások között. Nem a magas jövedelmeket sokallom, hanem az alacsony béreket tartom irreálisnak.

    ↑ LinkVálasz
  8. Polgár

    “Magyarországon a leggazdagabb és legszegényebb háztartások jövedelme között
    négyszeres az eltérés” Aki ezt a baromságot leírta, nyilván a Marsról jött, mert nagyon nincs tisztában a magyarországi jövedelemviszonyokkal!

    ↑ LinkVálasz
  9. Váradi Balázs

    A hivatkozott számok forrása megtalálható az infórádió által kivonatolt rövid elemzésben (http://amipenzunk.hu/system/documents/19/original/Sok%20vagy%20keves.pdf?1324387539):
    “jövedelmi különbségek = háztartásokat ekvivalens (háztartás létszámának
    hatását kiszűrve mért) jövedelmük szerint sorba rendezve, a legszegényebb és leggazdagabb huszad összes jövedelmének hányadosa; Forrás: Eurostat online adatbázis.”
    Üdvözlettel

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE