Ez-az-amaz

Tokaj és Tokajská háborúja valamint a Bacchus-lista

|

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű Törvényszékén tárgyalást tartottak ma abban a jogvitában, amelyben Magyarország azt kéri, töröljék a Tokajra utaló szlovákiai bejegyzést a borra vonatkozó eredet-megjelöléseket tartalmazó, uniós elektronikus nyilvántartásból, az úgynevezett E-Bacchus listáról.

A 2004-ben megkötött magyar-szlovák egyezményben az aláírók megállapodtak abban, hogy a Tokaji borvidék e két ország területén fekszik, és egységes, határon átnyúló borvidéket képez. A Magyarországra eső rész elnevezése “Tokaji borvidék”, Szlovákia területére eső részének elnevezése pedig “Tokajská vinohradnícka oblas”. Ami magyarul Tokaji borvidéket jelent.

Az egyezményben a felek abban maradtak, hogy rövid időn belül megállapodnak a határon átnyúló borvidéken alkalmazandó egységes termelési és ellenőrzési feltételekben, illetve a borvidék Szlovákiára eső részének területi lehatárolásában, amely rész területe legfeljebb 565,2 hektár lehet. E kérdések azonban az óta is vita tárgyát képezik a két ország között.

Egységes szabályozás hiányában Magyarország jelenleg a magyar-szlovák határ két oldalán fekvő bortermelő területet két külön borvidéknek tekinti. Ezzel a magyar fél meg akarja akadályozni azt, hogy a szigorú magyar szakmai követelményrendszer alapján előállított, “Tokaj” eredet-megjelöléssel ellátott borok hírnevét olyan borok ronthassák le, amelyek előállítása során a vonatkozó követelmények nem teljesülnek.

Az uniós jogszabályokban is rögzítették Szlovákia azon jogosultságát, hogy használhatja a Tokaji borvidékre utaló eredet-megjelölést. Ennek megfelelően a borra vonatkozó eredet-megjelöléseket tartalmazó, az Európai Bizottság által összeállított elektronikus nyilvántartásba (E-Bacchus) Szlovákia tekintetében oltalom alatt álló eredet-megjelölésként (OEM) bejegyezték a “Tokajská vinohradnícka oblas” kifejezést. Magyar részről a nyilvántartásban a “Tokaj” elnevezés szerepel.

A Bizottság később Szlovákia vonatkozásában – módosított szlovák közlés nyomán – úgy változtatta meg az E-Bacchus nyilvántartás tartalmát, hogy a “Tokajská vinohradnícka oblas” OEM-et a “Vinohradnícka oblas Tokaj” OEM-re változtatta, tehát az eredetileg melléknévi alakot – “Tokajská”, vagyis “tokaji” – főnévi alakra cserélte, ami már teljesen azonos a magyar bejegyzési formulával.

Magyarország szerint a “Tokaj” elnevezést tartalmazó eredet-megjelölés, illetve a palackokon erre utaló címke azt a téves feltételezést ébresztheti a fogyasztókban, hogy a Szlovákiában előállított, de nem a Magyarországon érvényes követelményrendszer alapján készült bor a Magyarország számára védett “Tokaj” eredet-megjelölést viselő borral azonos. Magyarország szerint az uniós végrehajtó testület a szlovák OEM módosításával megsértette az uniós jogot – konkrétan az OEM-bejegyzési eljárást szabályozó rendeleteket, illetve a jogbiztonság és a jóhiszemű együttműködés elvét. A magyar fél ezért az EU Törvényszékéhez fordult a “Vinohradnícka oblas Tokaj” bejegyzés megsemmisítése érdekében.

Az Európai Bizottság képviselője – kérve a magyar kérés elutasítását – a tárgyaláson azzal érvelt, hogy Brüsszel csak a tagállamok által átadott információkat közli az E-Bacchus nyilvántartásban. A módosítás háttere így Brüsszel szemszögéből nézve pusztán az volt, hogy Szlovákia eredetileg tévesen adta meg a “Tokajská” formulát tartalmazó kifejezést, majd ezt – a főnévi alakra való áttéréssel – javította, vagyis összhangba hozta saját nemzeti jogi szabályozásával. A brüsszeli uniós intézmény szerint nem terhelte az Európai Bizottságot az a kötelezettség, hogy az egyes tagállamok által benyújtott adatok helyességének vizsgálata során harmadik tagállamokkal is konzultáljon. A szlovák kormány szintén kérte a törvényszéktől a magyar kérelem elutasítását.

A magyar cukoripar is eltemetve az Uniós tagságunk óta. Most ez vár a Tokajira is? Az a kérdés, hogy ebben a jogvitában mikor lesz döntés?

– MTI alapján –

 

 

 

 

 

 

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE