Filmek

100 éves lenne Alfonzó

|

100 éves lenne Markos József, Jo Stan, vagy ahogy ismertük: Alfonzó. 1912. február 28-án született Budapesten. (más információk szerint február 29-én, és mint tudjuk, 1912. is szökőév volt, mint az idei) 1930-ban állt artistának, majd nyolc hónapig Párizsban volt autószerelő.

1933 felveszik a budapesti Royal Revü Varieté tagjai sorába. Táncosként egy éves szerződéssel Olaszországba megy, majd hazatérve, hosszú időn át a Czája-cirkusz vándortásulatának lesz tagja, amelynek katonai behívója vet véget. Leszerelése után az Arizonában lesz parkettáncos.Markos József

1937-38-ban Olaszország-szerte fellép mozivarietékben. Naponta háromszor. Ebbéli minőségében játszik Marcel Marceau-val, a pantomim-művésszel, s jó barátságba is kerül vele, valamint Satchmo-val, az akkor még sovány és fiatal Louis Amstronggal, s fellép Párizsban az Olympia varietében, Zizivel, a népszerű Reneé Jeanmeire-vel. Hazatérését követően a Bartók Béla úti Sanghaj Bár táncosa. Átszerződik a Moulin Rouge-ba akrobatának és revütáncosnak. Barátságot köt Kiss Manyival, Latabár Kálmánnal és Árpáddal, valamint a mesterének tekintett Feleki Kamillal.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=i33ZMYVNUXk]

Az előadásszünetekben a kollégáit szórakoztatja paródiáival, amikor egy nap a direktor Flaschner Ernő ezt észrevéve, színpadra küldi. Jo Stan művésznéven lép föl ezen túl, és hosszas folyamaton keresztül menve találja meg a saját stílusát, parodisztikus ötleteinek végtelen tárházát. Karikirozza Chevaliert, Jean Gabint, Chaplint, Spencer Tracyt… stb. Közben saját számai sikert hoznak számára. “Az öltözködő nő”, “A szobrász”, a “Cirkusz a mellényzsebben”, a “Későnjövők”, “A balett-táncos” produkciói hozzák első egyéni sikereit. Jo Stan-ként nem léphet föl többet, mert 1940-ben egy rendelet megtiltotta az angol, vagy francia nevű artisták, és előadóművészek fellépését. Akkoriban hunyt el XIII. Alfons, spanyol király. Valakinek felolvasta ezt a hírt az öltözőben: – Meghalt a király, Alfons óh. Így lett Alfonsó az új művészneve.

1948-ban hazatér, Rodolfó partnere lett a Fővárosi Nagycirkuszban. 1956-ban, bár a forradalom alatt a Szovjetunióban turnézott, így a forradalomból kimaradt, viszont lakásukat feldúlták, ezért Bécsbe, majd Belgiumba emigrált. Jacques Tati  gag-man-nnek szerződteti “A nagybácsi” című filmjéhez. A honvágy hazahozza, s ismét leszerződik a Vidám Színpadhoz, amelynek nyugdíjaztatásáig tagja marad.

Reklámfilmjeinek mondatai bekerülve a köztudatban modernkori szólásokká válltak: “Megvette az ehetit?”, vagy a “Van egy fölösleges százasa”, “Ne nekem köszönje”, “Idefigyeljenek Emberek”.

Milyen volt, mint ember? Erről kisebbik fia, Markos István mesélt a Szabad Föld című újságban.

„Alfonzó gyengéi a szép nők voltak, de ügyetlenül intézte őket és gyakran lebukott. A hatvanas években is kiderült egy kalandja, mire Lencsi (Alfonzó felesége) közölte, hogy elhagyja. Alfonzó letérdelt elé és szerelmet vallott eképpen: Lencsikém, Te vagy az én anyahajóm, ne hagyj el. Mire felesége: Igaz Józsikám, de elegem van belőle, hogy rólam indítod a támadásokat a nőcskéidre.

http://www.youtube.com/watch?v=AJQtjdgoD3E&feature=related

Vagy a másik történet: Alfonzó a Népköztársaság útján sétált aktuális táncosnőjével, amikor szembe ment vele felesége és fia. A botrány érett, Lencsi ezt nem hagyhatta annyiba, de amikor egymás mellé értek, Alfonzó megemelte kalapját és odaköszönt: csókolom nagyságos asszony, majd szaporázva lépteit tovább sietett. Felesége a döbbenettől szóhoz sem jutott és elmaradt a nagyjelenet.

A színházban szó szerint riadólánc működött, ha Lencsi belépett, nehogy kínos helyzetben találja Alfonzót.

Másik történet. Egyszer egy partiról elkésett és talpig gyászba öltözve jelent meg. Sokáig egy szót sem szólt, a végsőkig fokozta feszültséget, majd kinyögte: „meghalt a háziorvosom”. „Ennyire szeretted”? Nem, de sokat törődött velem. „Hogy hívták?” „Dr. Mengele.”

Markos József 1987. május 31-én hunyt el Budapesten.

Filmszerepei, kabarétréfáit szinte képtelenség felsorolni. Óriási egyéniség volt, és szerencsére fia, Markos György is örökölte ezt a képességet, méltóan viszi tovább Alfonzó emlékét.

http://www.youtube.com/watch?v=YP3WOffNk1Y&feature=related

Keménykalap és krumpliorr (1974) TV film – Bagaméri, a fagylaltos
Kérem a következöt! rajzfilm (1974) TV sorozat – hang
Örökzöld fehérben, feketében (1974) – Patikus
A Mézga család különös kalandjai (1974) TV rajzfilm sorozat
Hét tonna dollár (1973) – Erőművész
Hahó, a tenger! (1972)
Hahó, Öcsi! (1971) – Szemetes
Rumra cserélt feleség – (1970) Tv film
Én vagyok Jeromos (1970) – Jeromos – főszerep
Hahó Öcsi – (1970)
N.N. a halál angyala (1970) (mint Markos József) – Tóth
Gyere az állatkertbe velünk! (1969) TV rövidfilm
Kérdések a szerelemről (1967) TV film
Nem várok holnapig! (1967) TV film
Közbejött apróság (1966) TV film
Nem szoktam hazudni (1966) TV film
És akkor a pasas… (1966) (mint Markos József) – Józsi bácsi
Minden kezdet nehéz (1966)
Emberek vagyunk (1964) TV film
Kár a benzinért (1964) – Polacsek
Éjszaka is kézbesítendő (1963) TV film
Meztelen diplomata (1963) – Renitens vendég
Dunai kirándulás (1962) Csehszlovák film
Csudapest (1962) TV film
Mindenki ártatlan? (1961)
Napfény a jégen (1961)
Nem ér a nevem (1961) – Féltékeny férj
Puskák és galambok (1961)
Sarkított fény (1961) rövidfilm
Vigyázat mázolva! (1961) rövidfilm
Két emelet boldogság (1960) (mint Markos József) – Albertné udvarlója
Dollárpapa (1956) – Börtönőr
Tanár úr, kérem… (1956) – Testnevelő tanár
Ide figyeljenek emberek! (1955) rövidfilm – címszerep
Költözik a hivatal (1953) rövid játékfilm
Kiskrajcár (1953)
Ifjú szívvel (1953)
A képzett beteg (1952)
A selejt bosszúja (1951) rövid játékfilm
Civil a pályán (1951) – Műtős
Díszmagyar (1949)

(forrás:  www.szineszkonyvtar.hu)

Szabad Föld 2012. február 24.

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Roszner

    Soha nem fog nála nagyobb – eredeti – nevettető születni!

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE