Mindennapi tudomány

Folytatódik a kínai űrállomás program II.

|

A születendő szuperhatalom Kína, harmadikként sorakozott fel az embert űrbe juttató országok közé. A sikeres utazás azt jelentette, hogy a volt Szovjetunió és az Egyesült Államok után Kína lett a harmadik olyan ország a világon, amely saját területéről, saját fejlesztésű űreszközzel juttatott embert a világűrbe.

Kína gyors ütemű fejlesztést kezdett az űrkutatás terén is. A kínai űrprogram: a sikeres emberes űrrepülések, az űrállomásmodul, és dokkolási manőver az űrben, a távközlési és helymeghatározó kínai műholdak– ezek az események jellemezték legutóbb a távol-keleti ország eredményeit a kozmosz meghódításáért folytatott versenyben. Az eddigi eredmények alapján Kínát már űrkutató nagyhatalomnak lehet nevezni.

A Hszinhua hírügynökség most arról számolt be, hogy a Shenzhou 9 űrhajó indításra való előkészítése már folyamatban van, az űrhajót ma az ország északnyugati részén lévő starthelyre szállították.ShenzhouDocking

A tervek szerint a személyzet feladata a tavaly szeptember óta pályán lévő Tienkung-1 űrállomás megközelítése, az ahhoz való dokkolás, illetve az átszállás lesz. A küldetés sikere különösen fontos lépés lesz a kínai űrhajózás számára. Peking nem titkolt célja, hogy 2020-ig egy, három modulból álló űrállomást telepít a Föld körüli pályára. Az ilyen jellegű űrtevékenységnek pedig elengedhetetlen eleme az űrhajók, modulok, napelemtáblák, szerkezeti elemek és egyéb űreszközök rögzítése egy másik, világűrben keringő egységhez. A most gyakorlatozásra használt Tienkung-1 kísérleti modul nem lesz a majdani kínai űrbázis része.

A Sencsou-9 (Shenzhou) űrhajó fedélzetén három űrhajós kézi vezérléssel dokkolja majd hajóját a Tienkung-1 (Tiangong) űrállomásmodulhoz. Múlt év ősszel a kínaiak kétszer dokkolták a Sencsou-8-as jelzésű, ember nélküli űrhajójukat távirányítással az űrállomásmoduljukhoz. Az idei küldetés során azonban maguk az űrhajósok hajtják végre a manővert. Ezt követően át is szállnak a modulba, és néhány tudományos kísérletet végeznek benne. Egyes hírek szerint ezzel a csapattal indulhat a kozmoszba Kína első űrhajósnője is.

chistat2

Kínának azért van szüksége saját önálló űrállomásra, hogy az űrben is bizonyítsa, hogy az elmúlt két évtized alatt nagyhatalommá vált, sőt lassan szuperhatalommá. Az űrhajózás mindig egy presztízskérdés volt, gondoljunk csak a hidegháború időszakára, vagy a szovjet-amerikai űrversenyre. Más szempontból is fontos (sajnos!) a sikeres űrhajózási tevékenység. Ugyanis ha valamely ország képes olyan hordozórakétát tervezni és gyártani, amely képes a mesterséges holdat, vagy űrhajót a Föld körüli pályára állítani, és az nem zuhan vissza, akkor azt is jelzi, hogy ezt katonai téren is tudja.

Kína űrkutatási programja és tervei nagyon sikeresek, és ambiciózusak. A terveik szerint, függetlenül a nemzetközi űrállomástól, megépítik a saját űrállomásukat. Utána következik a Hold, és a 2040-50 között a Mars.

Az űrhajó felbocsájtására június közepén kerül sor.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE