Kiemelt, Mindennapi tudomány

Galilei ítélete

|

„A föld mozgásának kérdése nem hit kérdés, hanem tény kérdés.” 1633-ban ezen a napon hozta meg ítéletét VIII. Orbán pápa Galileo Galilei bűnösségéről aki „Kopernikusz veszedelmes tanaiban hitt, és azokat tovább adta, miszerint a Föld kering a Nap körül, és nem fordítva. A napközpontú világ ellentétben állt az egyház által hivatalosan elismert és támogatott geocentrikus, földközpontú szemlélettel.

Galilei, aki tovább építette Kopernikusz munkáját, nyíltan hirdette nézeteit, és bár a pápa, VIII. Orbán maga is lelkes tisztelője és támogatója volt, Dialogo: sopra i due massimi sistemi del mondo tolemaico, e copernicano (Párbeszédek: a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemájosziról és a kopernikusziról) című könyve megjelenése miatt mégis perbe fogták. A mű eredetileg a pápa jóváhagyásával és az inkvizíció engedélyével jelent meg, ám az egyház álláspontját, melyet a pápa utasítására közölnie kellett a könyvben, egy képzeletbeli személy, Simplicius szájába adta, aki önmagával is többször ellentmondásba került, és az olvasóban egy bolond benyomását kelteti. Ráadásul a nevezetes mű olasz nyelven íródott, és nem latinul, ami így széles olvasóközösség számára tette lehetővé, hogy olvassák. Galileit az inkvizíció perbe fogta, és egy éven belül ítéletet is hozott. Galileinek szerencséjére a pápa még mindig jóakarója volt, így maga VIII. Orbán töltötte be a főbírói tisztet. Mivel hajlandó volt tanait visszavonni, csupán életfogytiglani börtönre ítélték, amit később háziőrizetre változtattak. Az ítéletet hallva a hetvenéves tudós eleget tett a felszólításnak: „Visszavonom téves nézetemet, miszerint a Nap a világmindenség mozdulatlan középpontja, nem pedig a Föld.” Mikor a térdelő helyzetéből felemelkedett magában elmormolta híres mondatát: „Eppur Si muove!” És mégis mozog!

Galilei élete hátralévő részét háziőrizetben töltötte Arcetriben, Firenze külvárosában. Ugyan a saját házában raboskodott, és hagyták dolgozni is, csak azokat a látogatókat fogadhatta, akiket az éberen őrködő egyház engedett a számára.

Több művet írt ebben a nyolc esztendőben, melyeket később ki is adtak. 78 évesen, békés körülmények közt, természetes halállal halt meg. Galilei cenzúrázott műveit 1718-ban újra kiadták. Hamvait 1737-ben a firenzei Santa Croce bazilikában, megszentelt földben, újratemették. 1741-ben formálisan rehabilitálták, XIV. Benedek pápa engedélyezte Galileo összes tudományos művének újra kiadását. 1758 a heliocentrikus elméletet tanító könyveket törölték a tiltott könyvek listáját tartalmazó Index Librorum Prohibitorumból.

II. János Pál pápa 1981. július 3-án egy bizottságot hozott létre, melynek célja az volt, hogy behatóan megvizsgálja az idők folyamán „Galilei-ügyként” emlegetett pert. 1992. október 31-én, 359 évvel Galilei tárgyalása után, a pápa sajnálkozását fejezte ki a Galileit ért hátrányok miatt, és megsemmisítette az inkvizíció elmarasztaló ítéletét. Útóda XVI. Benedek pápa 2008 decemberében jelentette be, hogy 2009 májusában- a Csillagászat Nemzetközi Évében – egy bizottság újra fogja vizsgálni Galilei ügyét. Az új megközelítés alapja az volt a pápa szerint, hogy Galilei nem kétségbe vonta, inkább bemutatta az embereknek az Isten művét. Elterjedt nézet szerint Galileo Galilei találta fel a távcsövet. Ezt a találmányát 1609. augusztus 25-én mutatta be a velencei törvényhozóknak, azonban egyes feljegyzések szerint már egy évvel korábban, Hollandiában is feltalálták azt. Az viszont tény, hogy Galilei volt az elsők egyike, aki az égbolt tanulmányozására használta az általa előbb perspicillumnak, később telescopiumnak elnevezett eszközt. Galileo Galilei ennek segítségével fedezte a Hold hegyeit, az először Medici-csillagoknak elkeresztelt négy legnagyobb Jupiter holdat, a Vénusz fázisváltozásait, és tanulmányozta a Nap foltjait is. A foltok mozgásából helyesen következtetett a Nap tengely körüli forgására is. Sajnos a Nap megfigyelése során nem használt védőeszközt, és ezért gyakorlatilag megvakult.

Sőt Galileo Galilei már 1613 januárjában észlelte a Neptunusz bolygót! A naprendszerünk nyolcadik bolygója abban az évben a Jupiterhez igen közel látszott, és ezért sikerült két egymást követő éjszakán is megfigyelnie. A nagy olasz tudósjegyzeteiből kiderül, hogy január 28-án észrevette a Neptunusz elmozdulását egy háttércsillaghoz képest, és január 6-án is utólag bejelölt egy pontot a Neptunusz akkori pozíciójában, azaz korábbi jegyzeteiben valószínűleg átnézte a környezetre vonatkozó korábbi észleléseit. Galilei Neptunusz megfigyelései 1980-óta ismeretesek, amikor is C. T. Kowal és S. Drake kutatásaik közben felfedezték őket. A Neptunuszt végül is jóval később 1846. szeptember 23-án fedezte fel Johann Gottfried Galle a berlini obszervatóriumban Urbain Jean Joseph Le Verrier számításai alapján.

„Minden bölcsesség meg van írva abban a hatalmas könyvben, amely állandóan nyitva áll szemünk előtt – a Világegyetemre gondolok. De csak akkor érthetjük meg, ha megértjük a nyelvet, amelyen gondolatai eljutnak hozzánk, s ha betűit – amelyek vérrel íródtak – mélyen bevéssük a szívünkbe. Ez a könyv a lélek és a szellem könyve.” (Galileo Galilei) Milyen igaza volt, és van a nagy olasz tudósnak, aki forradalmasította a csillagászatot.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE