Pilvax Primőr, Történelem

A Sztálin Hitler paktum

|

Az 1939. augusztus 23-án megkötött diplomáciai szerződés a történelembe Molotov-Ribbentrop paktum néven vonult be, de a német és a szovjet diktátor jóváhagyásával köttetett meg ez a szerződés. E nevezetes szerződésben a Szovjetunió és a hitleri Németország megegyezett a katonai semlegességről egymás irányában, illetve köttetett egy titkos záradék is.

Ezzel a paktummal gyakorlatilag halálra ítélték Lengyelországot. A Moszkvában megkötött egyesség előkészítette Hitler 1939. szeptember 1-i támadását Lengyelország ellen, amely a II. világháború kitörésének a napja is egyben.

A tíz évre kötött német-szovjet megállapodás a következő pontokat tartalmazta:

– kölcsönös lemondás az erőszak alkalmazásáról az 1926-os berlini szerződés alapján;

– semlegesség a két fél háborús bonyodalmakba keveredése esetén

Kölcsönösen elhatárolt a kelet-európai érdekövezetek: Finnország, Észtország, Lettország és Besszarábia, valamint Lengyelország a Narew, Visztula és San-folyótól keletre, szovjet érdekterületre esik, a demarkációs vonaltól nyugatra eső területek német befolyási övezetté válnak.

A különös és az egész világot meglepő diplomáciai egyezménynek az volt az előzménye, hogy Németország az 1938 szeptemberében tartott müncheni konferencia döntése alapján megkapta a Szudéta-vidéket. 1939 márciusában a Cseh- Morva Protektorátust is Németországhoz került. A nyugati szövetségesek abban reménykedtek, hogy Hitler étvágyát kielégítik e területi növekedésekkel. Németország az I világháborús vereség után elvesztette a szárazföldi összeköttetést Kelet-Poroszországgal. Hitler pedig – Csehszlovákia feldarabolása után– kijelentette, hogy véget akar vetni ennek az állapotnak. A német diktátor azt követelte a lengyel kormánytól, hogy biztosítson számára egy autópályának elegendő területsávot, vagyis korridort a keleti területekhez. A lengyel kormány elutasította a német kérést, ugyanis egyedül ezen a területen volt kijárata a tengerhez. Németország ezek után háborúval fenyegette meg Varsót.

1939 tavaszán az angol és francia kormányok is rájöttek, hogy az addigi engedményekkel nem elégítették ki Hitler étvágyát. Ezért 1939 tavaszán garantálták Lengyelország területi épségét. Sőt kijelentették, hogy készek akár fegyveresen is beavatkozni szövetségesük oldalán. A valóságban az angol, és a francia kormányok sem voltak felkészülve a háborúra.

1939 márciusában – a német csapatok csehszlovákiai bevonulására a Memel-vidék megszállására válaszul a nyugati hatalmak, Franciaország és Nagy-Britannia szintén tárgyaltak Sztálinnal a Németország elleni kölcsönös segítségnyújtási szerződésről. Chamberlain hasonló garancianyilatkozatra gondolt Lengyelország számára, mint amilyet Nagy-Britannia március 31-n tett. Sztálin azonban kölcsönös segítségnyújtási szerződéshez ragaszkodott a balti államok és Finnország bevonásával, amit azonban az érintett országok a kommunista befolyástól való félelmükben elutasítottak. A saját erejét túlbecsülő és függetlenségét féltő lengyel vezetés nem fogadta el a Szovjetunió garancianyilatkozatát. Inkább bízott a nyugati hatalmak katonai és politikai erejében. Kölcsönös bizalmatlanság, az elhúzódodó tárgyalások 1939 augusztusában meghiúsították egy brit-francia-szovjet katonai egyezmény megkötését. Ezt Hitler nyomban ki is használta és szerződést kötött Sztálinnal.

A Molotov- Ribbentrop paktumra Chamberlain válasza az volt, hogy augusztus 25-én Nagy-Britannia kölcsönös segítségnyújtási szövetséget kötött Lengyelországgal. Hitlert ez megzavarta, és a Lengyelország augusztus 26-i megtámadására kiadott parancsot módosította.

1939. augusztus 23-án a paktum aláírását követően egy különös pohárköszöntő hangzott el Moszkvában. „Tudom, hogy a német nép mennyire szereti a maga Führerét. Ezért most az ő egészségére iszom!” A Kreml tanácstermében valamennyi pohár egy pillanat alatt kiürült.

Sztálin rövid tósztja minden idők egyik legtisztességtelenebb szövetségét köszöntötte. A szovjet és német fényképészek 1939. augusztus 23-án egy Lenint ábrázoló hatalmas képpel a háttérben, pezsgőspoharakkal koccintó, nagyon jókedvű embereket örökítettek meg.

A paktum tartalmazott egy „titkos záradékot” is, amely a II. világháború befejezése után vált ismertté, és csak 1989-ben beismert ténnyé a szovjet vezetés részéről.

Ugyan a megnemtámadási szerződést tíz évre kötötték. Mindössze huszonkét hónapig volt érvényben. 1941. június 22-ig, amikor is Németország megindította a Barbarossa hadműveletet a Szovjetunió ellen.

1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot. Ezzel kezdetét vette a második világégés. A titkos záradékban foglaltak szerint a Vörös Hadsereg is két héttel később átlépte a lengyel határt. 1939 végén a Szovjetunió háborút indított Finnország ellen. Ebben a háborúban a szovjet hadsereg hatalmas presztízs veszteséget szenvedett. 1940-ben a Szovjetunió megszállta a balti államokat és Besszarábiát.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE