Kiemelt, Mindennapi tudomány

Lajka kutya, az űrkutatás első halottja

|

1957. október 4-e történelmi dátum ugyanis ezen a napon sikerült először Föld körüli pályára állítani egy emberkéz alkotta tárgyat, a Szputnyik-1-t. Az űrkorszak a fegyverkezési verseny és a hidegháború alatt vette kezdetét. Sajnos nem a nemzetek békés együttműködése közepette. A két akkori világhatalom, az USA és a Szovjetunió gyorsított ütemben interkontinentális ballisztikus rakétákat terveztek, hogy háború esetén az atom- és hidrogénbombáikkal egymást, és így magát a Földet is elpusztítsák.

A Tudományos Társaságok Nemzetközi Tanácsa 1957. július 1-jével meghirdette a Geofizikai Évet, ami a Föld körüli térség jobb megismerését is célul tűzte ki. A Szovjetunió és az USA ettől kezdve presztízskérdést csinált abból, hogy megalkossa a saját mesterséges holdját, és azt az űrbe is juttassa. A ballisztikus rakéták fejlesztése ekkor már gőzerővel folyt.

A Szputnyik-1 sikeres pályára juttatásának óriási visszhangja volt világszerte. Hruscsov, a párt főtitkára újabb, még nagyobb szenzációt kért Szergej Pavlovics Koroljovtól, a szovjet űrkutatás vezetőjétől. 1957 októberében, a sikeres Szputnyik kísérlet után amikor Koroljov visszatért Moszkvába, fogadta őt Hruscsov pártfőtitkár. A főtitkár gratulált Koroljovnak a Szputnyik-1 sikeres startjához, és meglepően őszinte is volt. “Amikor írt nekünk a szputnyikról, mi nem hittünk önnek. Azt gondoltuk, fantáziál ez a Koroljov, igen. De most más a helyzet. Közeledik az Októberi Forradalom évfordulója, Szergej Pavlovics, negyven éves a szovjethatalom. Jó volna valami az ünnepre, nemde?” Mikojan aki részt vett a beszélgetésen, egy olyan műholdat javasolt, amely az Internacionálét közvetítené szignálként. “Mit akarsz te az Internacionáléddal?” – vettette el az ötletet Hruscsov.”Mi lenne, ha elindítanánk egy szputnyikot egy élőlénnyel, egy kutyával?” – dobta be a gondolatot Koroljov. “Kutyával?” – kérdezte Hruscsov. “Ez igen, nagyszerű, gyerünk kutyával, de az ünnepre, megállapodtunk! Szergej Pavlovics, mindent kérhet, amit csak akar, de az ünnepre kell lennie! Törekedni fogunk, Nyikita Szergejevics” – válaszolt Koroljov.”

Hruscsov elképzeléseiben egyre erősebb lett az Amerikát túlszárnyalni, mint csak simán utolérni politikai törekvés. A szovjet pártfőtitkár a szovjetrendszer magasabbrendűségét is igyekezett folyton bizonyítani.

A Szputnyik-2

A Szputnyik-2 tervezése, építése és próbái éjjel-nappal erőltetett ütemben folyt. Koroljov szinte alig aludt, de tudta mit jelent egy ilyen kérés nem teljesítése. Koroljov megjárta a Gulágot. A szovjet űrkutatás hőskorában az is is előfordult, hogy konkrét, papíron előkészített számítások és tervek nélkül készítettek egy-egy modult, vagy alkatrészt, Koroljov közvetlen szóbeli utasításai szerint. A Szputnyik-2 űrkabinjába egy szalagos etetőrendszert építettek be, amely egy-egy napi adagban tartalmazta az ételeket. Három hétre, azaz 21 napra szánták Lajka kutya táplálását. A kutyának lehetősége volt felállni, ülni, feküdni, sőt kicsit előre és hátra is tudott mozogni.

1957. október 26-án Koroljov Taskentbe utazott, ahol a kutyák kiválogatása és előkészítése folyt az ottani repülő orvosi intézetben. Tíz kutyából három, Albina, Lajka és Muha került az „űrhajós jelöltek” közzé. Az Albina nevű már kétszer repült rakétával, gyakorlott kísérleti kutya volt. Őt nem akarták feláldozni, és a választás végül Lajkára esett. Lajka kóbor kutyaként élt Moszkva utcáin, majd egy sintértelepre került. Itt két másik kistermetű keverék kutyával együtt választották ki arra a kiképzésre melynek végén a Szputnyik-2 műhold utasa lett.

Lajka és két társa – Muha és Albina – kemény kiképzésen esett át. Egyre kisebb és kisebb ketrecekbe zárták, őket, hogy szokták a bezártságot és a mozgásszegény életmódot. Ehhez egy speciális hámot kaptak a kutyák, és leláncolták őket, hogy ülni, állni és feküdni tudjanak csupán. A kilövés során fellépő terhelést – hogy a kutyák pulzusa és vérnyomása hogyan reagál centrifugatesztekkel ellenőrizték a kiválasztott űrhajósjelölt kutyusoknak. Lajka (oroszul ugatós) nevével ellentétben csendes, békés kutya volt. A felkészítés egyik vezetője egyszer haza is vitte, és a kutya örömmel játszadozott gyerekeivel.

A 21 napos tréning után 1957. október 31-én Lajka kutyát felkészítették a kabinba való behelyezésre. Másnap éjszaka felszállították a rakéta tetejére, és elhelyezték a gömbtartály alá Lajka űrkabinját. 1957. november 3-án hajnalban Lajka kutya elindult űrbéli utazására. Utasterében egy ventilátor kapcsolt be 15 Celsius fok felett, és egy oxigéngenerátor gondoskodott a levegőről. A Földre visszaküldött adatok szerint Lajka a gyorsulástól a kabin aljához lapult, de nem mozgott feleslegesen. A kutyus „pulzusa” és lélegzésének gyakorisága a normális érték háromszorosára növekedett. A Földkörüli pályára állás után Lajka pulzusa és egyéb biológiai paraméterei a földihez hasonlókat produkáltak. A kutyus normálisan viselte a súlytalanság állapotát.

Lajka kutya szobra

Hruscsov büszkén feszíthetett 1957. november 7-én a Lenin Mauzóleum mellvédjén a Nagy Októberi Szocialista forradalom 40. évfordulóján, a díszszemlén. A szovjet űrkutatás újabb jelentős sikert ért el. A programban résztvevő szakemberek közül sokan állami kitüntetésben részesültek.

Szegény Lajka már nem járt ilyen jól: nem élte túl az űrutazását, hiszen nem is volt tervezve a Földre való visszatérés. A tervezettnél is korábban, a hetedik napon múlt ki. A kabin hőszabályzó rendszere meghibásodott, és túlmelegedés történt, ami a kutyus halálát okozta. A szovjet hivatalos források szerint. Lajka űrkabinját alig három hét alatt állították össze, és a feszített ütem miatt nem volt lehetőség tesztekre, próbákra.

A közelmúltban felmerültek olyan állítások is, hogy Lajka a világűrben csak 6 órát élt, aztán elpusztult a túlmelegedéstől. Ennek az volt az oka, hogy a kabint a függőleges kutatásokra tervezett rakétából vették át, melyet nem hosszúidejű, pályán töltött repülésekhez terveztek. Ilyen kabinnal repült Albina is, Lajka társa az űrfelkészítésben. Akadnak olyan vélemények is, hogy Lajka már a világűrbe sem jutott ki, mivel a felbocsájtás során a hővédőpajzs meghibásodott, és a szegény pára már akkor kimúlt. A szovjet tájékoztatást az idősebbek még ismerik. Még a múlt sem a régi.

Szputnyik-2 startja és az űreszköz paraméterei a fegyverkezési versenyre is hatással voltak. Ugyanis a rakéta második fokozatával a szovjet rakéta hossza 30 m, átmérője 2,85 m, a műszeregység átmérője 1,2 m, tömege pedig 508,3 kg volt. Az USA-ban politikai és katonai vezetői ekkor fogták csak fel igazán, hogy a Szovjetunió rendelkezik olyan nagyteljesítményű interkontinentális hordozórakétával, amellyel el tudja érni az Egyesült Államok területét, 3-5 tonnás hasznos teherrel, akár atom vagy hidrogénbombával is.

2008. április 11-én Lajka kutya emlékére szobrot állítottak, ezen a híres kutya, – az első Földlakó aki kijutott a világűrbe – egy rakétán áll.

(A Hruscsov és Koroljov közötti párbeszéd Jaroszlav Golovanov: Koroljov – Tények és mítoszok című könyvében olvasható.)

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE