Kiemelt, Magyar Közélet

A devizahitel hibás termék!

|

Szinte az összes devizahiteles szerződés érvénytelen, azaz semmis. Ez olvasható ki a Fővárosi Törvényszék OTP ellen hozott jogerős döntésének indoklásából. Semmis az a kölcsönszerződés, amelynél a szerződésben nincs leírva az adóst terhelő minden költség. Ez áll az OTP ellen néhány napja a Fővárosi Törvényszék meghozott jogerős döntésének indoklásában.

Az OTP ellen, a teljes hiteldíj számítási módja ellen indított pert elsőfokon elvesztette az a jogász, aki a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület körében dolgozik. A Fővárosi Törvényszék több pontban osztotta az elsőfokú ítéletben megfogalmazottakat. Azonban a legfontosabb kérdésben ellentétesen határozott. A részletes indoklás és a döntés alapján úgy nézz ki, hogy a PITEE olyan rést talált a pajzson, amibe kapaszkodva szinte minden devizahiteles akár meg is törheti a banki terrort.

Az indoklás alapján az OTP a teljes hiteldíj (THM) számítása során figyelembe vette, hogy az adós a devizahitelhez vételi árfolyam jutott, míg a törlesztést eladásin teljesítette, de annak számítási módja és mértéke nem volt világos előtte. Hasonló okból a Szegedi Ítélőtábla a Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke által kezdeményezett perben ezt az eljárást már részben érvénytelennek minősítette. A Kúria iránymutatása az ilyen ügyekben még nem ad eligazítást. A Kúria csak az egyoldalú szerződésmódosításokról szól. A tarthatatlan helyzetnek változnia kell. Az OTP ugyanis mindkét ügyben törvényességi felülvizsgálatot kért.

Ez az említett ítélet most merőben új helyzetet jelent. A Fővárosi Törvényszék ugyanis nem egyetlen pontot, hanem a teljes devizahitel-szerződést mondta ki semmisnek. A hitelintézeti törvény akkor hatályos szövege szerint ugyanis: „semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutatót és a hiteldíj mutató számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek meghatározását és összegét vagy becslését; továbbá a szerződéssel kapcsolatos összes költséget”. A költségek közé pedig a bíróság besorolta az „árfolyamrést” is.

Ez a fogalom eddig nem is létezett. Ezt a PITEE vetette fel a felügyelet egyik tájékoztató anyagába és a Pénzügyi Békéltető Testület határozatának szövegezésébe. A felügyelet annak idején tiltakozott az értelmezés ellen, de a bíróság az egyesületi nézőpontot  elfogadta. Az devizahitelesek szempontjából kulcskérdés, hogy a vételi és eladási devizaárfolyam közötti eltérést a THM szempontjából költségnek kell-e tekinteni. Ha igen – mint ahogy a Fővárosi Törvényszék értelmezte –, akkor gyakorlatilag nincs olyan devizahiteles, aki ne tudna eredményesen fellépni a hitelt folyósító bankja ellen.

Ugyanis a semmisségnél: „a teljesített szolgáltatások kölcsönös egyidejű visszatérítésének van helye” amint ezt az indoklásban olvashatjuk. Az indoklás rávilágít arra is, hogy az elszámolás milyen módon mehet végbe. Az említett ügyben az elsőfokú bíróságnak egy a 2006 novemberében felvett 12 millió forintos kölcsönnél a jegybanki alapkamatot kell figyelembe vennie. Ez a hitel felvételekor 8,0 százalék volt, a válság alatt 11,5 százalékig futott fel, a kormányváltás előtt pedig 5,25 százalékon állt. Összességében tehát a devizahitelesek különlegesen jó (nyugodtan kedvezményesnek is minősíthetjük) feltételekkel szabadulhatnának tartozásuktól. Figyelembe véve azt, hogy a svájci frank árfolyama a felvétel kori 162 forintról mára 230 forint fölé emelkedett. Mert közben a bakok forintosították a hitelt. Az OTP pedig szárnyal a válság ellenére is.

http://www.devizahitelmegoldas.com/index.php/forum/ami-foglalkoztat/241-kuria-velemenye-az-egyseges-itelkezesi-gyakorlat-biztositasa-erdekeben-

Kép:  http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/05/08/feljelentes-a-bankok-devizahitelezesi-csalasa

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Paci

    És mit jelent az, hogy a szerződés semmis?
    Vissza kell fizetni a hitelt és ki kell költözni az ingatlanból?

    ↑ LinkVálasz
  2. Hajdrik Gyuláné

    Én nem deviza hitel károsult vagyok, de nem is foglalkozik velem,ill. az ügyemmel senki sem, hiába fordulok mindenhová, hogy nyilvánosságra hozhatnám legalább, mit tett velem az OTP Bank.Sem Kasler Árpád, sem Lehmann György, sem egy Tv csatorna, sem újság. Nem tudom miért,talán azért mert a devizahiteles károsultak képviselő Urak is csak könnyebben tudnak a tömegek érdekeit képviselni, könnyebb nekik itt “elbújni”, ha kell. Én 1999-ben kötöttem az OTP-nél A-folyószámla hitel szerződést és 27.000 Ft hitel keretet kaptam.Sajnos nem tudtam fizetni, ez az összeg akkor egy átlag havi fizetés fele volt, ugyan is akkor 45.000 Ft havi bérem volt.3 év múlva eladta a Bank a Behajtócégjének/Faktoringnak/ tőke 172.948 Ft+ járulékaival. A Faktoring ráterhelte a házamra és 5 év múlva 813.000 Ft lett, ez miatt végrehajtás alá tették a házunkat és el kellett adni az összkomfortos házunkat. Tehát a tőketartozás 30-szorosát követelték. 2 éve pereskedek, de még semmi érdembeli nem történt,ugyan is az OTP és a Faktoring is eláll a követelésemtől, arra hivatkozva, hogy igen is jogos volt részükről a 27.000 Ft miatt 813.000 Ft-ot visszafizettetni. Tehát hajléktalan vagyok 2008 óta! Én nem mehetnék esetleg tüntetni a devizások közé? Szívesen nyilatkozék, de gondolom az én esetem ott sem érdekelne senkit!

    ↑ LinkVálasz
  3. Magyarországot fojtogatja a szervezett magánhatalom.

    Dr. Drábik János
    Magyarországot fojtogatja a szervezett magánhatalom.
    „Csak azért vannak itt, hogy vérszopó piócaként élősködjenek rajtunk.”

    Magyarországnak duális pénzrendszerre van szüksége
    “Ez azt jelenti, hogy elkerülve a frontális konfliktust a ma túlhatalommal rendelkező nemzetközi pénzkartellel és hazai intézményeivel, el kell kezdeni a jelenlegi agresszív és hatalmi gazdaságot működtető bankrendszer mellé egy békés természetű, segítő, kamatmentesen működő pénzrendszer kiépítését.
    Ez elsősorban pénzhelyettesítőkkel és helyi pénzekkel működne. Akik azt mondják, hogy ez az utópiák világába tartozik, azok vegyék tudomásul, hogy a világban több mint 5000 helyen működnek ilyen pénzhelyettesítők és helyi pénzek, és ebből több mint 3500 régióban rendkívül sikeresen. Az egyik legsikeresebb pénzhelyettesítő a svájci WIR. Egyedül 2010-ben 450 milliárd svájci franknak megfelelő WIRforgalom volt Svájcban.
    Más szóval, a svájci polgárok bevásárlásainak a felét nem svájci frankban, hanem az általuk előállított helyi pénzzel, a WIR-rel bonyolították le. Magyarországnak is WIR rendszerre van szüksége.
    Jó lenne, ha a magyarországi nem-magyar bankok, amelyeknek külföldön vannak a központjai, és amelyek teljesen beszüntették a magyar gazdaság hitelezését, minél előbb távoznának az országból. Csak azért vannak itt, hogy vérszopó piócaként élősködjenek rajtunk.”
    http://hu.scribd.com/doc/117641480/Magyarorszagot-fojtogatja-a-szervezett-maganhatalom

    ↑ LinkVálasz
  4. A vagyontalan nemzet, szolga nemzet!

    „A vagyontalan nemzet, szolga nemzet!”
    Hallgasd végig és okulj, – ezért vagyunk koldus szegények.
    Csak 13 perc az életedből! Részlet Dr. Drábik János előadásából.

    Amire rá világit Drábik Úr! (Vajon miért nem Ő a kormány vezető tanácsadója?)
    -A bankok legálisan bocsájtanak ki hamis pénzt.
    -A semmit adják ki uzsorakamatra.
    -Elkerülhetetlen a közpénz rendszer visszaállítása.
    -Kamat csak a hozzáadott értéktöbblet után járjon.
    -offshore cégek felszámolása.

    Nos, ezeken kell De sürgősen megváltoztatni!
    https://www.facebook.com/photo.php?v=135995463221674

    ↑ LinkVálasz
  5. Ezt 7 nevet jegyezd meg.

    Ez nem kollektív kudarc! – ez kollektív Népírtás! –

    Mennyit ártott a gazdaságnak a devizahitelezés?
    „A devizahitelezés miatt vergődik elsősorban a magyar gazdaság – ezt állítja Róna Péter. A közgazdász szerint ugyanis a devizahitel egy olyan befektetés a hitelfelvevő részéről, aminek az a lényege, hogy az összes profit a banké, az összes kockázat pedig a hitelfelvevőé.”
    Róna Péter 7 személyt nevezett meg a hazai devizahitelezés felelőseként,
    Járai Zsigmond
    Király Júlia
    Simor András
    Gyurcsány Ferenc
    Bajnai Gordon
    Oszkó Péterer
    Felcsúti Péter

    A Mokkában Felcsúti Péter reagál a személyét is érintő vádakra.
    http://tv2.hu/musoraink/mokka/119156_mennyit_artott_a_gazdasagnak_a_devizahitelezes.html
    MOKKA / Mennyit ártott a gazdaságnak a devizahitelezés? / tv2.hu
    tv2.h

    ↑ LinkVálasz
  6. százezreket loptak el tőled

    „Neked is tudnod kell róla.
    Ha nem zavar, hogy százezreket loptak el tőled ügyes tolvajok, akkor ne is foglalkozz vele, de ha igen, akkor tanuljunk együtt, mennyire nagyobb üzlet bankot alapítani, mint bankot rabolni.”

    Kásler Árpád a Csaba TV háttér című műsorában TELJES
    https://www.youtube.com/watch?v=bsq6x4AdLl8

    ↑ LinkVálasz
  7. Elképesztő történetek.

    Elképesztő történetek. 4.

    Légy résen, ha nem akarsz Te is áldozattá válni!

    Így emelkedett a törlesztő részlet!

    32.000 forintról – 68.000 forintra.
    Hitelközvetítő: Santander Consumer Finance Zrt.
    Kölcsönszerződés: deviza alapú forint hitel.
    Szerződéskötés: 2008.
    Hitel összeg: forintban 1.9 MFt.(13.512.55 CHF)
    Kamatláb: 12.41%
    Módosítás után: 13.41%
    Kifizetve: 2012.júliusig: 2.4 MFt
    Hátralék a mai állás szerint kb. 2.8 – 3.4 MFt
    Követelés összesen: 5.2 MFt. – 5.8 MFt.
    Ügyleti kamatláb: évi 2.46% – 49.35%
    THM: évi: 3.25% – 65.20%
    ?
    Mi ez, ha nem egyoldalú szerződésmódosítás?
    Mi ez, ha nem uzsoraszerződés?

    Csak az idő múlandó, az adósrabszolgaság maradandó!

    CHF jegybanki alapkamat, 2008-ban: 2.093%
    CHF jegybanki alapkamat: 2011-ben: 0.072%

    ↑ LinkVálasz
  8. Elképesztő történetek.

    Elképesztő történetek. 3.
    „Köszi, Santander, jó volt veletek üzletelni… Köszi, magyar állam, hogy engedtétek… Köszi, PSZÁF, adóhivatal és rendőrség, hogy ha van rajtam sapka, ha nincs, így is, úgy is engem vertek orrba”…

    Hogyan buktam 2 milliót, avagy autóhitelem hiteles története…
    B.G. 2012. március 15.

    2007. szeptemberében vásároltam egy 2001-ben gyártott, tehát akkor hat éves Opel Zafira személygépkocsit. Az autó vételára 2 millió 50 ezer forint volt, amelyből 300 ezer forint önrészt tudtam befizetni, így hitelszerződést kötöttem a Santander Zrt-vel, amely 1 millió 750 ezer forint hitelt adott 84 hónap lejáratra, azaz 7 évre – svájci frank alapú elszámolással. A 2008-as válság következtében a törlesztő részletek kellemetlenül megemelkedtek.

    Mivel az emelt törlesztő rész tartósan magas maradt, és fizetőképességem is csökkent, 2010. nyarán megkerestem a bankot, hogy miként tudnánk a helyzetet megoldani. Mivel addigra már közel 3 éve rendben törlesztettem mindent, az 1 millió 750 ezer forintból 1 millió 300 ezer forintnyi törzstőkét már megtérítettem a banknak. Így mindössze 450 ezer forintnyi tartozásom maradt, ráadásul hét év helyett még csak alig három éve használtam a pénzüket. Az autó értéke közben 1 millió 200 ezer forintra csökkent.

    Arra gondoltam, hogy eladom az autót, és a befolyó összegből kifizetem a fennmaradó összeget, valamint a kamatot, hiszen majdnem három évig mégiscsak használtam a pénzüket. Megkerestem a bankot, hogy miképpen hajthatnánk végre ezt az ügyletet.

    Kérésemre 2010. júliusában azt a választ kaptam, ha egyben kívánom befizetni a még szükséges összeget, akkor 2 millió 100 ezer forintot kell fizetnem. Vagyis, ha leszámolom a még fennálló 450 ezer forint tőke-tartozást, a bank 1 millió 650 ezer forint kamatot és egyebeket követelt kettő és fél év után, azaz nagyjából a törzstőke 100 százalékát.

    Teljesen nyilvánvaló, hogy irreális helyzet állt elő. A bank akkor is követelte a következő négy év kamatait, ha a pénzüket nem használom. Az autó értéke már nem fedezte a követelés mértékét. Időközben minden svájci frank alapú hitelnél felmerült, hogy kétséges, volt-e egyáltalán a történetben svájci frank…?

    A bank megemlítette, hogy kérhetek hitelkönnyítést, amely azt jelenti, hogy 18 hónapig könnyített részletet fizetek, ám a futamidő 84-ről 94 hónapra nő.

    Más választásom nem lévén, kérelmeztem a hitelkönnyítést, így a havi részletem 35 ezer forint körüli összegre csökkent. Ezt a következő hónaptól engedték volna. A következő hónapban azonban felhívtak, hogy valamilyen hiba folytán a kérelem nem került hatályba, így 35.000 helyett ismét 52.000 Ft-ot kell befizetnem, amit meg is tettem. Azt javasolták, adjak be újabb kérvényt, és akkor az újabb hónaptól működik a könnyítést. Ismét kérvényt adtam be, így a rákövetkező hónapban ismételten 35.000 Ft részletet fizettem.

    Időközben sajnos úgy alakult a helyzetem, hogy már a 35 ezer forint fizetése is veszélybe került, így a gépjárműre harmadik féllel adásvételi előszerződést kötöttem, melynek értelmében az autó harmadik félhez kerül, és a havi 35 ezer Ft-ot továbbiakban ők fizetik, majd a futamidő lejárta után a gépkocsi az ő tulajdonukba kerül. A további hónapokban tehát (2010. nyarától 2011. januárig) újabb 210 ezer Ft került befizetésre, így a kapott törzstőke szinte teljes egészében visszafizetésre került.

    Abban a hiszemben, hogy a bank megadta a könnyítési lehetőséget, a további hónapokban 35 ezer forintok kerültek befizetésre – vagyis a könnyítést figyelembe véve semmilyen elmaradás nem keletkezhetett. Ennek ellenére 2011. január végén telefonhívás érkezett egy behajtó cégtől (Baranyi KFT.), hogy a bank átadta nekik az ügyet, és fizessek be egy összegben 183 ezer Ft-ot, hogy a bank tovább engedje a hitelemet. A bank kérdésemre azt válaszolta, hogy a könnyített törlesztő-részlet fizetést másodszor sem adták meg – arra hivatkozva, hogy elmaradás volt a befizetésekkel. Ez természetesen nem igaz, hiszen minden havi részlet beérkezett minden hónapban.

    Jelen állás szerint tehát: a 2007 őszén felvett 1.750.000 Ft. tőke 95%-a befizetésre került. Időközben a harmadik fél, akivel adásvételi előszerződésem volt, és elvitte az autót, balesetet szenvedett, és az autó totálkárra tört. A továbbiakban ő sem fizette tovább a részleteket.

    Az elmúlt egy évben csend volt, senki nem keresett, semmi nem történt. Pusztán annyi, hogy kifizettem egy autóra közel 2 millió forintot, de most se autóm, se pénzem. Ráadásul a bank szerény számításaim szerint is még legalább 1 millió 600 ezer forintot követelne rajtam.

    Csak néhány kérdés: Az uzsora-törvény a bankokra nem vonatkozik? Mert tegyük fel, hogy te mondjuk megszorulsz anyagilag, és eljössz hozzám kölcsön kérni sárga csekkekre a fizetésed előtt egy héttel. Adok neked 17 ezer forintot. Három nap múlva becsöngetsz, hogy hurrá, váratlanul pénz állt a házhoz, és tessék, már 13 ezret vissza is adsz nekem. Rendes vagy, mert mivel kisegítettelek, és erre a három napra használhattad a pénzemet, a becsület is úgy kívánja, hogy megkérdezd, még mennyit adj a maradék 4 ezren felül. Nekem viszont elszáll az agyam, és szemrebbenés nélkül közlöm veled, hogy még adj 21 ezret, és kvittek vagyunk. Mivel kemény csávó vagyok, még azt is közlöm, hogy ha netán nem sikerülne, akkor néhány barátommal majd meglátogatunk, jól orrba verünk, és elhozzuk a mikrosütődet, meg a gyereked biciklijét. Erre persze te sem esel kétségbe, felveszed a kesztyűt, és feljelentesz. Nem telik bele egy óra, néhány kommandós berúgja az ajtómat, jól orrba vernek engem, lenyomnak a padlóra, és bilincsbe verve visznek el a sittre uzsoráskodás miatt. Egy bank vezetővel sosem tennének ilyet. Érzed a különbséget?

    És akkor még egy sor kérdést nem is firtattunk: A bank vajon valóban rendelkezett a kölcsönadott pénzzel, vagy csak adósságot adott kölcsön? A bank, ha rendelkezett pénzzel, az tényleg svájci frank volt, vagy csak azon az alapon kérte az elszámolást, hogy így még nagyobb nyeresége legyen? És még folytathatnánk…

    Köszi, Santander, jó volt veletek üzletelni… Köszi, magyar állam, hogy engedtétek… Köszi, PSZÁF, adóhivatal és rendőrség, hogy ha van rajtam sapka, ha nincs, így is, úgy is engem vertek orrba…

    ↑ LinkVálasz
  9. Elképesztő történetek.

    Elképesztő történetek.

    2012.12.19.
    A “cipő” ugyan az, a Erste sem partner a problémánkban, csak eszement módra követi az agyatlan uzsora-konstrukcióját- szerinte 23 millába kerül a jelenleg 35 éves épültben egy 54 nm.-es panelodú!! Ma márm 6 milláért sem kell senkinek, bár több, mint 8 milláért vettem…Már fizetni sem tudom , és még mindig nincs egyértelmű, egyetemleges döntés a efféle rablások jogtalanságára, kártérítésére, de talán a gyerekem megéri, hogy ebben az elcseszett országban is történjen már végre valami érdemleges és kézzelfogható jogorvoslat ez ügyben!!!!
    E.F.

    ↑ LinkVálasz
  10. Mi ebből a kiút?

    Mi ebből a kiút?
    2007 nyarán az akkori Ella (most AXA) Banktól vettünk fel 11 millió forintnyi Svájci frankos hitelt, amit a meglévő OTP-s forinthitel kiváltására és a házunk felújítására (beszigetelésére) fordítottunk. Akkor a Svájci frank árfolyama 145 Forint körül volt. A bank értékbecslője 26 millióra értékelte a házat (felújítás előtt!) Eredeti konstrukcióban -életbiztosítással kombinálva- 10 év alatt visszafizettük volna, akkor a havi törlesztés 150 ezer Ft körül volt. (120 hó X 150.000,- = 18 millió, ez elfogadható) 2 év után annyira felment a havi részlet (220-230 ezer Ft), hogy nem tudtunk fizetni, megszüntettük az életbiztosítást és futamidő hosszabbítást kértünk, így a teljes futamidő 26 év lett. Közben a férjem nemhogy nem kapott béremelést, hanem még csökkent is a jövedelme, 8 óráról 6-ra jelentették be a dolgozókat. 200-ról 170-re csökkent a fizetése. Az én biztosnak tűnő munkám is megszűnt és csak pár hónapos munkaviszonyaim voltak -nem az én hibámból. Akkor még 3 fiatalkorú gyermeket neveltünk. Most augusztusról szeptemberre kamatot és kezelési költséget emelt a bank 172-ről 200 lett a törlesztés. Mondjuk azt sem értem, hogy a bank miért CHF-ban számolja a kezelési költséget, amikor forintot kaptam, forintot fizetek, a bank Magyarországon kezeli a pénzem és az ügyintézők forintos fizetést kapnak? De számoljuk csak egy kicsit! 5 év alatt kifizettünk kb 9 milliót. (60 hónap X 150.000,- = 9 millió) Még 21 évig kellene fizetni havi 200 ezret (250hónap X 200.000,- = 50 millió!!!) Tehát a hátralévő időben még 50 milliót kéne kifizetnünk! Azaz, összesen, a felvett összeg több mint ötszörösét! Tessék mondani, ez nem uzsora? Arról nem is beszélve, hogy leestek az ingatlan árak, jelenleg a házunk 16-17 milliót ér, bár szerintem ennyiért sem lehet eladni. Főleg úgy, hogy jelenleg a banknak kb 17,5 millióval tartozunk. Ki fizeti ezt ki előre, hogy az adás-vételhez levegye a bank a jelzálogot? Elárverezi a bank mondjuk 10 millióért és akkor még az albérlet mellett követeli a különbözetet, a nemlétező házamra? Vagy egyszerűen letiltja a fizetésből és akkor albérletre sem marad? Mi ebből a kiút?

    ↑ LinkVálasz
  11. Lehet, nem is olyan nagy a devizahitelesek problémája?

    Az egyetemisták problémája az összehangolt demonstráció következtében 1 nap alatt megoldódott!
    Ezzel szemben a végtelenített hitelcsapdába csalt adósrabszolgák sorsa 4 éve egyhelyben toporog.
    Esetleg az is előfordulhat, hogy nem is olyan nagy a devizahitelesek problémája? – vagy csak az érdekképviseletre alkalmatlanok.

    ↑ LinkVálasz
  12. BIRTOKVÉDELEM IRÁNTI KÉRELEM

    BIRTOKVÉDELEM IRÁNTI KÉRELEM
    ………………………… Önkormányzat Jegyzője
    Tárgy: birtokvédelem iránti kérelem
    Tisztelt Címzett!
    Alulírott ……………………………………………………………………………….,
    anyja neve:…………………………………………………………,
    lakcím:……………………………………………………………….. birtokvédelem iránti
    kérelemmel az alábbi tényállás alapján:
    1. 20…………………………………..napján jelzálogjog pénzkölcsön
    szerződést kötöttem a …………………………………..Zrt.-vel
    (cím:…………………………………………………………… szerződésszám
    alatt a …………………forgalmi rendszámú………………….. típusú gépjármű
    finanszírozására.. A nevezett gépjárművet a szerződés értelmében birtokba vettem és a
    finanszírozó birtokba adta, mely tényt a mellékelt forgalmi engedéllyel igazolok
    2. ………………………………………….napján kelt hitelező által közöltek szerint a
    pénzintézet a közöttünk fennálló elszámolási vita ellenére egyoldalú nyilatkozatával
    kezdeményezte a tulajdoni viszonyok módosítását és kilátásba helyezte az
    önhatalommal történő birtokba vételt, annak ellenére, hogy több ízben jeleztem felé,
    hogy eljárása nem tekinthető jogszerűnek.
    3. A hitelezői eljárás birtokosi jogaimban indokolatlanul és aránytalanul korlátoz.
    A fenti tényállás alapján kérem, hogy részemre a Ptk. 191.§-a alapján
    haladéktalanul birtokvédelmet biztosítani szíveskedjék, kötelezze a
    ……………………………………………………….. Zrt.-t arra, hogy jogsértő
    magatartásával azonnali hatállyal hagyjon fel.
    Kérelmem illetékét a fejlécen leróttam.
    Kelt:………………………………………………. 2012. december. 18.
    Tisztelettel:

    ↑ LinkVálasz
  13. Szaporodó perekre számíthatnak a bankok

    Perre buzdítja a Kúria a bankok adósait.
    2012. december 17.
    http://hvg.hu/gazdasag/201212_Tomegperekbe_csapodhatnak_a_banko

    „Szaporodó perekre számíthatnak a bankok, ha az adósok és ügyvédeik komolyan veszik a Kúria tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosításokról szóló iránymutatását. A legfelsőbb szintű bírói szerv ugyanis terjedelmes szempontrendszert állított össze, amely alapján nagyon sok hitelszerződés támadhatóvá válik.

    Nagyon sok hitelszerződésben lehet hibát találni,és az adósok számos pert nyerhetnek,” ….

    ↑ LinkVálasz
  14. K.Á.

    Riport Kasler Árpáddal. (14 óra 06 -ra kell kattintani !) 2012.12.13.
    Arcvonások
    A portrésorozat ismert személyiségeket vagy a hallgatók előtt eddig még ismeretlen embereket mutat be.
    Kásler Árpád vállalkozó.
    Erdélyben született, Gyulán
    él és azóta vívja szélmalomharcát a bankokkal. Az adósok szószólója, ilyen ügyekben pert is nyert már.

    http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2012-12-13

    Magyar Rádió Hangtár
    hangtar.radio.hu

    Magyar Rádió Hangtár
    hangtar.radio.hu

    ↑ LinkVálasz
  15. Végtelenített hitelcsapda.

    Pannon Puma és a végtelenített hitelcsapda.

    „Én vagyok a Bajnai,
    ti meg az ország barmai.
    Becenevem Libás Gordon,
    engem őriz minden kordon.
    Barátom a Gyurcsány Feri,
    zsebünk ezért pénzzel teli.
    Nem fog rajtam semmi átok,
    a magasról tojok rátok.

    Lelkiismeretem nincsen,
    ez nekem a legfőbb kincsem.
    Nem lehet itt semmi gikszer,
    én lettem a főminiszter.
    Korlátlan a mi jogunk,
    ezzel élni is fogunk.
    Nektek viszont nincsen jog,
    megmondtam, hogy fájni fog.

    Bizony nagy a mi eszünk,
    tőled mindent elveszünk.
    Nekünk semmi nem elég,
    ki nem haver – csőcselék.
    Nem jött be a Pannon Puma?
    Majd bejön egy másik duma.
    Dübörög a gazdaságunk?
    A lábunkon alig állunk.

    A magyar sose haladhat,
    minket akárki megb@szhat
    És ha télen hideg lesz,
    ha megfagysz, megdöglesz.
    Azt mondod, hogy meghalsz éhen?
    Megtehetted volna régen.
    Majd kapsz sírodra virágot,
    mi eladjuk az országot.

    Az országból mehettek,
    külföldön tán ehettek.
    Helyetted majd lesz itt ember,
    Izraelből, mint a tenger.
    Nem kell nektek szaporodni,
    azok fognak sokasodni.
    A romákkal majd jóban lesznek,
    bajt, problémát lerendeznek.

    Remélem, hogy ránk szavaztok,
    na viszlát, szevasztok!”

    ↑ LinkVálasz
  16. L.E.

    2012. december 1. 10:52

    November 27.-én megjelent Róna Péter úr levele, melyben felsorol hét személyt, Járai Zsigmond, Király Júlia, Simor András, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Oszkó Péter és Felcsúti Péter.

    Akik “Életek százezrei mentek helyrehozhatatlanul tönkre, a fizetőképes kereslet nagyon hosszú időre megroppant, maga a bankrendszer működésképtelenné vált, kis- és középvállalatok tízezrei dőltek be, munkahelyek százezrei szűntek meg, és a Magyar Nemzeti Bank elvesztette a monetáris folyamatokra gyakorolható hatását egy hazug, csalárd „termék” bevezetése miatt. Mert a devizahitel egyáltalán nem hitel, hanem egy olyan befektetés a „hitelfelvevő” részéről, aminek az a lényege, hogy az összes, kivétel nélkül az összes profit a banké, az összes kockázat pedig a hitelfelvevőé. Nem hitel azért az egyszerű okért, mert a hitel egy fix összegben felvett kölcsön, amit azonos fix összegben kell visszafizetni, a szerződésben kijelölt és annak alapján mindkét fél számára kiszámítható kamattal együtt. De a devizaadós nem tudhatja, hogy mennyit kell visszafizetni, mert a törlesztés egy olyan ténytől, az árfolyam mozgástól függ, amihez semmi köze, hiszen ő forintot kapott és forintban fizet.

    FELCSUTI PÉTER SILÁNY VÉDEKEZÉSÉT MÁR LÁTHATTUNK, AHOL “KOLLEKTÍV KUDARCNAK” NEVEZI A DEVIZAHITELEZÉSI GYAKORLATOT! ÉN VÁLTOZATLANUL KOLLEKTÍV NÉPIRTÁSNAK TARTOM, EZÉRT KÉREM AZ EMLÍTETT HÖLGYET ÉS URAKAT, HOGY SZÓLALJANAK MEG AZ ŐKET ÉRINTŐ SÚLYOS GYANÚ ELOSZLATÁSA MIATT!

    http://tv2.hu/musoraink/mokka/119156_mennyit_artott_a_gazdasagnak_a_devizahitelezes.html

    MOKKA / Mennyit ártott a gazdaságnak a devizahitelezés? / tv2.hu

    ↑ LinkVálasz
  17. F.Zs.

    http://www.bankcsapda.eu/kulonvelemeny-/kulonvelemeny-a-semmissegrol/

    A semmisség nem fogja a bankok felelősségre vonását eredményezni, továbbá az életedet sem fogja megoldani, peres eljárások örök alanya leszel… kereseti kérelem mellé kell tenni a kártérítési igényt !

    … nem lehet őszinte az aki a kártérítés ellen szól, mert a kapott konstrukció “korlátlan” árfolyamkockázata egyértelműen befektetési kockázatnak minősül, ahogy a bankok az ingatlanra bejegyzett összeget is “hitelkeretnek” szokták nevezni a szerződéseikben. a befektetési típusú kockázatvállalásra alkalmatlanok voltak a szerződéskötés és annak körülményei…

    A hitelkeret is már egy jóváhagyott, fedezettel rendelkező deviza összeg, melynek forint ellenértéke folyamatosan változó összeg, mint egy részvény és annak értéke… a folyamatosan változó értékkel és fedezettel rendelkező pénzügyi konstrukció, valamint az ügyféltől kapott egyoldalúsággal rendelkező pénzügyi szolgáltató a szerződés papírjaiból egy létező és valóságos pénzügyi ügyletet hozott létre, mely ún. “kockázatkezelés” révén óriási nyereség előállítására alkalmas !

    A nyereség az ügyfél saját nyilvántartásban keletkezik méghozzá oly módon, hogy a devizában nyilvántartott összeg, deviza értéke az ügyfél teljesítésén túl csökkenni fog !
    Ez a típusú nyereség adóköteles… és természetesen a magánszemély adófizetési kötelezettségéről van szó a vonatkozó adótörvény szerint.

    Az aláírt és leírásra került szerződéseken, közjegyzői okiratokon túl a bankok által létrehozott “tőke-nyilvántartás” a megoldás kulcsa. /pl. aláírok egy internet használatról szóló szerződést, akkor értelemszerűen a szolgáltató nem azzal igazolhatja az általa vállalt adatátviteli sebességet, hogy az a szerződésben szerepel, hanem mivel mérhető és ellenőrizhető, így kétséget kizáróan meghatározható… mint a bankok nyilvántartásai, ha van szándék, akarat, illetékesség, hatáskör, felügyelet…de itt ez nincs/

    folyt.köv.

    B.É.C.S.

    Olvass tovább: http://www.bankcsapda.eu/kulonvelemeny-/kulonvelemeny-a-semmissegrol/

    ↑ LinkVálasz
  18. G.A.

    2008 akkori államhatalom , a bankszövetség, az MNB kidolgozott egy “vírust” , mert anélkül Magyarország csődbe ment volna….
    ezt a vírust
    devizában nyilvántartott hitelnek nevezték el….
    2009 az akkori államhatalom önszorgalomból megszorító intézkedéseket hozott és ráterelte a gyanút az IMF-re, hogy ők kérték….
    pedig dehogy
    okirattal tudjuk igazolni, mely a hazaárulok aláírásait is tartalmazza….
    2009 az akkori államhatalom a magatartás kódexszel legalizálni próbálta és “jegelte”, megoldásán nem is akarta, hiszen egy alomból származó cinkosait fedezte….
    Róna Péter erre világított rá..
    mégis van olyan “bátor” nem vak , aki körmeszakadtáig védeni szándékozik azt az álláspontot, hogy a megnevezettek csak politikai indíttatásból lettek támadva……
    ez tudattalanság vakság, lojalitás és idiotizmus keveréke…beteg világ beteg elméjének szüleménye…..
    államérdekből, nemzetérdekből szabad-rablást puszta nyereségvágyból..
    …feláldozhatóság megjelenésével és elfogadhatóságával megbocsátás, kiegyezés, semmisség, megalkuvás…….

    ha elengedi a bank az x összeget az nem azt jelenti, hogy jótékonykodik, hanem azt, hogy jogtalan követelést elismeri…..
    bizalomvesztés után, milyen garanciákat és milyen bizalmon alapuló szerződéskötési feltételek alapján tud valaki újraszerződni azzal a pénzintézettel, mely rátámadt a családjára és ki akarta végezni, el lehetetleníteni, kirabolni…..
    mióta ül le egy asztalhoz kiegyezni a merénylő és az áldozat?…..
    milyen társadalomnak nevezhető az ahol a jogállam nem védi, hanem feláldozhatóvá teszi állampolgárainak egy részét?…..
    nincs alku….

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE