Kiemelt, Magyar Közélet

Hogy segítsünk a devizahiteleseken?

|

Lehet egyeseknek kedvező módra, és lehet mindenki számára. Lehet parlamenti vizsgálóbizottságokat felállítani, és valamivel konkrétabb intézkedéseket is tenni. Lehet Nemzeti Konzultáció és Békemenet, illetve karácsonyi interjúban arra hivatkozni, hogy:”Európában egyedülálló módon megsegítettük a devizahiteleseket!” Lehet ezt hirdetni. Lehet magyar módra segíteni, és lehet izlandi módra is.

Ha a mi miniszterelnökünk azt mondja, hogy megsegítettük a devizahiteleseket, akkor az izlandiak mit tettek? Ugyanis a válság kirobbanása után nem sokkal az izlandi alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a devizahiteleket, és előírta azok visszamenőleges „koronásítását”, beleértve a kamatok visszamenőleges újraszámolását is.devizahitel56

A magyar segítség csak rögzített árfolyamon tette lehetővé a végtörlesztést. Ez azoknak volt segítség, akik amúgy is fizették a megemelkedett törlesztő részleteket. Elég megnézni a képviselői vagyonnyilatkozatokat a parlament honlapján. 60, és 50 milliós hiteleket is törlesztettek. Két tanári fizetésből, vagy kisvállalkozóként ez már nehezebben megy.

Az árfolyamgát pedig csak elodázza a problémákat. Ki tudja mi lesz öt év múlva? Az árfolyamgát választása esetén a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek. Akik ezt javasolják, azok szerint kiszámíthatóvá válnak a törlesztő részletek, ugyanis egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni. A deviza árfolyam-változások hatásai a hitel törlesztő részleteiben ugyanis a rögzített időszak alatt nem jelennek meg. Az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forint gyűjtőszámlára kerül. Igaz ma a svájci frank 239.72 forinton áll, azaz 59.72 forinttal magasabban. A gyűjtő számlát is ki kell fizetni egyszer.

Tehát van virtuális segítség, és van valódi segítség. Nálunk a devizahitelezésről volt parlamenti vitanap is. Sárdobálással, és anyázással. Egy nem volt: felelős.

Azt hiszem, mi csak kiegyeznénk azzal is, ha a magyar Alkotmány Bíróság követné az izlandi döntését.

(folytatjuk)

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Péter Menyhért

    Deviza Alapú Csalás – avagy a 10 milliárdos CHF hamisítás

    A közeli jövőben Magyarország a történelem folyamán immár másodszor kerülhet nemzetközi pénzhamisítási botrányba. 1922 és 1925 között mintegy 10 millió francia frank hamisításán buktak le vezető magyar politikusi körök.
    Február – március tájára prognosztizálható, hogy kirobban a világban a magyar deviza alapú csalás következtében legkevesebb 10 milliárd svájci frank összegű, fedezetlen számlapénz kibocsátása miatti botrány. A „pénzhamisítás” fogalmi köre ma már nem csupán a fizikai bankjegy másolatokat takarja, hanem a törvényes fedezet nélkül kibocsátott fizetőeszközöket is.
    A magyar kereskedelmi bankok 2004 és 2010 között mintegy 7.000 milliárd forint (nagyságrendben mintegy 40 milliárd CHF) értékben adtak ki 5-25 éves időtartamokra különböző szerződésekben deviza alapú hiteleket.
    A DAC csoport álláspontja szerint ezek olyan forint kölcsönök voltak, amellyel egyetlen országosan egységes rendszerben, a szerződésektől függetlenül, azokban nem is jelzett módon, súlyosan kárt okoztak az adósoknak, és a magyar állami költségvetésnek egyaránt. Erről az általunk bizonyítható állapotról 2013-ban feljelentést nyújtottunk be a legfőbb ügyészségre.
    Ezt az álláspontot a Bankszövetség végig tagadta, és ők Európa és a magyar kormány felé egyaránt ezeket a kölcsönöket jogszerű, devizakölcsönnek állítják be a mai napig.
    A kormányzat forintosítási szándékát is mindig a Bankszövetség állítása szerinti nagyon sok milliárd CHF értékű deviza igényel vétózták meg.
    A Kúria decemberi jogegységi határozata óta immár bizonyított tényként kezelhetjük, hogy a túlnyomórészt CHF kölcsön mögött deviza van.
    E tényeket elfogadva a DAC csoport 2014. január első hetében feljelentést nyújtott be a svájci államügyészségen, és az európai központi bankhoz, hogy állapítsák meg: milyen alapon és mekkora értékben bocsátottak ki a magyar kereskedelmi bankok idegen devizát a magyar pénzügyi jogszabályokra hivatkozva, tényleges pénzeszköz fedezet nélkül..
    Álláspontunk szerint egy bank idegen valutát csak annyit adhat ki az ügyfelei részére, amennyivel a kölcsön teljes futamidejére rendelkezési joga van.
    A magyar pénzügyi jogszabályok alapján, a tartalékrátára alapozott számlapénz „teremtésre” ugyanis csak forintban lehet jogszerű lehetőség!
    ********
    Felmerül a kérdés: mitől egységes hungarikum – csalás a deviza alapú jogügyletek összes egyedi szerződése?
    Feljelentésünk bizonyítékát a következő tények adják.
    Az adóst és az államot egyaránt, három olyan nagyon egyszerűen, banki bizonylatokkal bizonyítható tétellel károsították meg, mely az egyébként a Kúria szerint jogszerű szerződésekben nem is lelhető fel.
    Az első a jogtalan, rejtett deviza kereskedelem. A csalók arra az elavult társadalmi tudatra alapozva, hogy minden devizát a bank automatikusan forintosít, a deviza tulajdonos adós megkérdezése és felhatalmazása nélkül, önhatalmúlag forintosították, és ezzel a vételi és a kereskedelmi ár közti különbséggel, számlaadás nélkül megkárosították. Ma a törvény szerint a deviza tulajdonos szabadon rendelkezhet a rendelkezésére bocsátott deviza felett.
    A második, a legjelentősebb értékű csalás, a nem létező pénzeszköz – a deviza egyenlegek – árfolyammal történő felszorzása, az egyenleg-hamisítás. Ebben a szabályos ügyletben mindent a forintból, a valódi pénzből számolnak vissza devizává, azaz nyilvántartási számmá. Ennek következtében minden hónapban külön értékű nyitó és záró deviza egyenlegnek kellene lennie, mert az árfolyam változó. A bankok folyamatos deviza görgetése azt jelenti, hogy a számviteli törvényt megszegve, jogsértő módon értékelik a deviza átváltásokat.
    Ez az egyetlen oka annak, hogy. Magyarország a világon egyetlen ország, ahol az előírt törlesztés ellenére nem csökken, hanem nő a tartozás!
    A harmadik bizonyíték az egyenleg-hamisítás egyenes következménye: ha magasabb az egyenleg, akkor a %-osan származtatott kamatok és költségek is magasabbak a jogosnál.
    DAC csoport – Deviza Alapú Csalás áldozatai csoport
    további információk: daccsoport@gmail.com

    ↑ LinkVálasz
  2. Névtelen

    Én egy kis faluban lakom . Nem vagyunk gyávák csak nincs arra sem pénzünk . hogy elmenjünk tüntetni.már a részleteket se tudjuk fizetni vagy fizetünk vagy éhen halunk úgykébzeljék el . hogy karácsonykor nem volt mit ennünk nagyon szomorú karácsonyunk volt!!!

    ↑ LinkVálasz
  3. Zsidó bank volt-e a Lehman brothers?

    A devizahitelesek még ma is gyávák kimenni az utcára és követelni az izlandi módszert, mert félnek Orbán Viktortól.
    Inkább fizetnek……….

    ↑ LinkVálasz
  4. Betty

    “……az izlandi alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a devizahiteleket, és előírta azok visszamenőleges „koronásítását”, beleértve a kamatok visszamenőleges újraszámolását is.” Nálunk is tökéletesen megfelelne.
    De azért bűnhődni is kell, hogy megvezették a lakosságot, amely emberéletekbe is került.
    http://kaslerarpad.hu/?p=2094

    ↑ LinkVálasz
  5. Névtelen

    “..újra indítani a hitelt tisztességes kamat és költség számításokkal!!!””” A gondolatát is el kell vetni, hogy ilyen létezik!!!!!

    ↑ LinkVálasz
  6. Wágner Ildikó

    Valóban el kellene gondolkodni ezen az eszmefuttatáson, hogy kölcsönszerződés volt, Ft-ban vettük fel és abban is törlesztjük.Ez jó kiinduló pont.Csak tudomásom szerint Magyarországon nincs precedens jog- egy esetben volt kb.10 éve a kismama per.Nos ahhoz hasonlóan kellene kimondatni a hitel károsultak igazát.Kell hozzá néhány megfelelően kitartó akkurátus ügyvéd jogász és közgazdász akik kikaparják nekünk a gesztenyét.(Ezúton is köszönjük azoknak akik már megindultak)Mert legtöbben fizetni nem tudunk ügyvédnek és eligazodni sem a jogban egyedül.Segítsünk ezeknek a zászlóvivőknek, és egymásnak is, azzal, hogy átadjuk az információkat a dolgok alakulásáról.

    ↑ LinkVálasz
  7. Névtelen

    Tetszik minden hozászolás és egyet is értek velük csak az a baj hogy sok embernek már nincs reménye sem meg pénze sem hogy elinduljon. egy olyan úton aminek nem látszik a vége.

    ↑ LinkVálasz
  8. Herédiné Ica

    Van-e arra lehetőségük azoknak akiknek nincs pénzük az ügyvédre, hogy pereljenek? Nagyon sok ismerősöm, van olyan aki perelne, de nincs pénz az ügyvéd meg fogadására! Erre kérnék választ, amennyiben lehetséges! Köszönöm

    ↑ LinkVálasz
  9. R.P.

    Róna Péter :

    ” Életek százezrei mentek helyrehozhatatlanul tönkre,
    a fizetőképes kereslet nagyon hosszú időre megroppant,
    maga a bankrendszer működésképtelenné vált, kis- és középvállalatok tízezrei
    dőltek be, munkahelyek százezrei szűntek meg,
    és a Magyar Nemzeti Bank elvesztette a monetáris folyamatokra gyakorolható hatását egy hazug, csalárd “termék” bevezetése miatt.”

    ↑ LinkVálasz
  10. Tibor Dobos

    Szerintem is a szerződés kötéskor megállapított törlesztő részletet kéne alkalmazni.Az évek során felmerült Deviza alapú” plussz kifizetéseket levonni az eredeti tőkéből és a maradékkal újra indítani a hitelt tisztességes kamat és költség számításokkal!!! Így a bankok iránti bizalom is helyre állhatna!!

    ↑ LinkVálasz
  11. biker

    Hát több részre kell bontani a kérdést:
    – aki már bedőlt, annak gyors segély kell: -> ezt lehet kariratív módon kezelni, pl. ha valakinek van egy üresen álló háza, vagy szobája, akkor ingyen, vagy minimális lakbérrel rendelkezésre bocsájtja a rászorulóknak.
    -> kevésbé elrugaszkodott megoldás lenne a bérlakás program. Ez amúgy nem csak devizahiteleseknek lehetne segítség, hanem fiatal házasoknak, pályakezdő fiataloknak.

    – aki még tudja fizetni: – ha kéri az árfolyamgátat, akkor ki kell dolgozni neki egy középtávú gazdasági tervet, hogy 3-4 év múlva (a különbözet kamatos kamatai miatt) ne kerüljön még nagyobb bajba
    – általában segíthet szerintem egy tudatosabb gazdasági hozzáállás. ez sokan nem tanulták meg gyerekként a szüleiktől. Illetve van akinek magától egyszerűen nem megy.
    Kisközösségi alapon lehetne támogatói köröket kialakítani. Kb. mint az alkoholista csoportok, ahol az egyik figyel a másikra. Csak itt a fiskális egyensúlyra figyelnének a “mentorok”.

    – hallottam hogy egyes esetekben ítélt már bíróság adósok javára a bankkal szemben, de nem tudom mennyire általános perekről volt szó. gyanítom inkább egyedi esetekben támadható az eredeti szerződés. (Mo.-on ugye nincs is precedensjog)

    ↑ LinkVálasz
  12. Ádám Józsefné

    Én úgy gondolom tartsuk fókuszban a megoldás keresését, a minősítésekkel nem lépünk előre.

    Konkrét útmutatásokra lenne szükségünk egyedi ügyeinkkel kapcsolatban. Van erre lehetőség?

    ↑ LinkVálasz
  13. Ádám Józsefné

    Én úgy gondolom tartsuk fókuszban a megoldás keresést, a miősítésekkel nem lépünk előre.

    Konkrét útmutatásokra lenne szükségünk egyedi ügyenkkel kapcsolatban. Van erre lehetőség?

    ↑ LinkVálasz
  14. Magyari Jánosné

    Az előttem hozzá szólással ,teljes mértékben egyet tudok érteni !

    ↑ LinkVálasz
  15. Sün Sándor

    Az egész “Devizahitel” program,egy előre kitervelt,szervezett bűncselekmény, melyet az országkiürítésére hoztak létre a cionisták, akik elakarják foglalni Hazánkat ! Az összes többi, mellé beszéd !!

    ↑ LinkVálasz
  16. Gábor Heiling

    Felvételkori vételi árfolyamon kell visszafizetni, mivel nem volt mögötte deviza!

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE