Jogdoki, Kiemelt

Devizahitel, jogkerülő állam, Kúria

|

A deviza alapú hitelesek – akiket a bankok alaposan becsaptak – vissza szeretnék fizetni a hiteleket, de csak tisztességes áron. Ha az törvényes, hogy egy felvett 10 milliós hitel után a bank több mint 22 millió forintot követel akkor azaz ország ahol ezt meg lehet tenni az nem jogállam.

Az elmúlt 22 év állítólag demokrácia és jogállam épült ki Magyarországon. Ennek ellenére sok érdekes és a közvéleményt felháborító ítélet született. Gondoljunk csak olyan ítéletekre, hogy „nem törvénytelen, csak etikátlan,” az olajszőkítés, az állami vagyon elrablása, Postabank, a K&H bróker botrány- (Kulcsár Attila) ahol zacskókban hordták ki a milliárdokat- több mint tíz éve nincs ítélet. A magyar igazságtalan szolgáltatás legnagyobb dicsőségére. A politikai elit nagy számban volt érintve ezen ügyekben.

Viszont ha én X-nek adok 100 ezer forintot, és 200 ezret követelek, akkor engem elítélnek. Azért is büntetnek, ha X-nek segítek a háza építésén, szóval kalákázunk. Mert ez kérem jogállam.devizahitel

A deviza alapú hitelesekkel kapcsolatban a jogsértésekre már oly sokan és sokszor felhívtuk az illetékesek figyelmét. Több feljelentést adtak be adósok és jogvédők. A bíróságokon az adósoknak egyenként kell bizonyítaniuk a szerződések jogsértéseit. Már születtek jogerős bírósági ítéletetek, de néha ezek ellentmondanak egymásnak.

Az eddig tett intézkedések hatástalanok, nem segítettek a helyzeten. Eddig egyetlen kormány sem foglalkozott megfelelő súllyal a deviza alapú hitelesek problémáival. Ugyanez elmondható Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről és a Magyar Nemzeti Bankról is. Az eddig tett intézkedések csak egy szűk rétegnek oldották meg a problémáit.

Néhány elszánt jogvédő – Kásler Árpád, Léhmann György – elszántan küzdenek. A Kúria a napokban hozott ítéletével felfüggesztette egy jogvédő és társa kontra OTP Bank per tárgyában indított felülvizsgálati eljárását és az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi. Ez ismét értékes időt visz el, pedig a deviza alapú hitelesek problémája fontos társadalmi problémává terebélyesedett. Nehezíti a gazdaság felpörgését is, hiszen nehéz helyzetben van nagyon sok kis és közepes vállalkozás e probléma miatt is.

Míg a politikusok egymásra dobálják a sarat, és elmúlt nyolc éveznek a probléma hétről-hétre súlyosabb. Míg a kormány gazdasági szabadságharcot folytat az IMF és Brüsszel ellen, addig a Kúria oda fordul állásfoglalásért. Miért? Ugyanis az OTP által a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet a 2008. május 29-én megkötött közjegyzői okiratba foglalt, ingatlan fedezettel biztosított, devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerződés azon rendelkezésének tisztességtelenségét állapította meg, mely szerint a bank a kölcsön törlesztésekor a törlesztendő összeget deviza eladási árfolyamon számolja ki. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a deviza eladási árfolyam alkalmazása nem önmagában, hanem a miatt tisztességtelen, mert a bank a kölcsön folyósításakor deviza vételi árfolyamot alkalmazott. A bank ugyanis deviza alapú kölcsön esetén nem bocsát devizát az adós rendelkezésére és az adós nem is devizában törleszt. Devizaértékesítés (átváltás) nem történik. A másodfokú bíróság szerint akkor tisztességes a kikötés, ha a folyósítás és a törlesztés elszámolása egynemű árfolyam alkalmazásával történik. Ezért a másodfokú bíróság helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, visszamenőleges hatállyal az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását írta elő a törlesztéskor is.

Ha a Kúria független a politikától és az OTP-től, akkor miért Brüsszelből vár megoldásokat? A gránitszilárdságú Alaptörvény 25. cikke szerint a Kúria Magyarország legfőbb bírósági szerve. A Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény értelmében a Kúria: b.) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet. Akkor miért nem bírálta el? Miért nem mondta ki, hogy törvénytelen az OTP eljárása?

Az Alaptörvény rögzíti a bírói függetlenség garanciális elemeit: a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók, tisztségükből csak a törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani őket. Ebben az esetben könnyű helyzeten volt a Kúria, hiszen az első és másodfok is a jogvédőnek adott igazat. Akkor miért is nem döntött a Kúria? Kinek jó az időhúzás? Nem a becsapott hiteleseknek, hanem az OTP-nek!

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. szándékos átverés.

    A lakosság szándékos átverése.
    Kásler Árpád, Varga István és Makkos Albert a Lánchíd Rádió Kulissza című műsorában 2013. Január 17-én.
    http://kaslerarpad.hu/?p=2255

    ↑ LinkVálasz
  2. L.Gy.

    A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei:

    Forrás: Dr. Léhmann György
    ….…”a szerződés egésze semmiségének megállapítása határozott véleményem szerint akkora kárt okoz az adósoknak, amekkorát még eddig elképzelni sem tudtak.

    Ez abból fakad, hogy a szerződés érvénytelensége utáni eredeti állapot helyreállítása során az 1/2010 PK Vélemény 9. pontja alapján az adósok által már kifizetett ügyleti kamat teljes egészében elvész.

    Ellenben a fennálló tőketartozást úgy kell megfizetni, hogy az érvénytelenség kimondásáig a bíróság érvényesnek nyilvánítja a szerződést a svájci frank aktuális forintárfolyama alapján hivatkozva a Ptk. 237. § 2. bek-e alapulvételével.

    Tekintettel arra, hogy az eredeti állapot helyreállítása során a két félnek egyidejűleg kell teljesíteni, csak akkor szűnnek meg a különböző zálogjogok és kezesi kötelezettségek, amennyiben tehát a jelenleg irányadó árfolyamon a tőkét teljes egészében kifizeti az adós.

    Mondjuk forinthitelből megközelítőleg 20-25 %-os kamat mellett.

    A végrehajtás pedig természetesen folytatódhat azért, mert hiszen fentiekből következően a végrehajtás elrendelésekor még a szerződés a bírósági érvényessé nyilvánítás folytán a tartozása szerződés alapján az adósnak fennállt.

    A bankok pedig elérik így azt, amire még álmukban sem gondolhattak.

    ——————————-

    A legfőbb problémát ezek után abban látom, hogy azok, akiknek javaslatai elfogadása esetén fentiek szerint tökéletesen tönkre teszik az adósok saját magukat – folyamatosan hangoskodnak, bolondítják a nemzetet,
    míg azok, akiknek dolga lenne az, hogy ezt az adósi önpusztítást akadályozzák, – hallgatnak.

    ——————————–
    Természetesen mellékletbe másoltam a válaszomban írt 1/2010 PK Vélemény tartalmát, míg a szintén hivatkozott Ptk. 237. § 2. bek-e pedig a következő:
    érvénytelenségre vonatkozó PK vélemény.doc
    103 KB Megtekintés Letöltés

    ↑ LinkVálasz
  3. senki00

    A lényeg a kamat emelés a törvénytelen a 2010.01.01 -előtt kötött szerződéseknél

    ↑ LinkVálasz
  4. Old Dakota

    Tisztelt kjt!
    Önnek igaza van. Úgy korrekt, ahogy Ön írta!

    ↑ LinkVálasz
  5. kjt

    Tisztelt Old Dakota! Ha a bank 10 Mft hitel ellenében 20 év alatt 22 Mft-ot követelne vissza, az még elviselhető lenne. Azonban a jelenlegi helyzetemet ismerve, 10 Mft-ra 20 év alatt kb.: 45-48 Mft-ot kellene visszafizetni! Na ez már elviselhetetlen. A többivel egyetértek.

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE