Mindennapi tudomány, Pilvax Primőr

A NASA “veterán” marsjárója

|

Küldetésének tizedik évét kezdte meg az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA marsjárója, az Opportunity a Mars felszínén. A marsjáró jelenleg az Endeavour-kráter peremének vizes környezetre utaló, erezett sziklakitüremkedéseit tanulmányozza a kameráival és robotkarjaival.

A Mars Exploration Rover programban a NASA két űrszondája 2003- ban indult a Mars felé . A szondák a MER-A és MER-B jelzést kapták, a marsjárók a Spirit és az Opportunity nevet kapták. Az első a Guszev-kráterben landolt, a második, az Opportunity közép-európai idő szerint 2004. január 25-én érte el a vörös bolygó a bolygó felszínét, a Meridiani Planum nevű síkság Sas-kráterében. Mindkét űrszondának az volt a feladata, hogy bizonyítékokat keressen a múltbéli marsi víz létezésére.opportunity

Az eredetileg néhány hónaposra tervezett missziót az ügynökség már többször meghosszabbította. Mindkét marsjáró fontos felfedezéseket tett, amelyek bizonyítják, hogy valamikor a Mars a Földre hasonlított: légköre elég vastag volt ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felszínén, és akár bakteriális életközösségek is kifejlődhettek a vörös bolygón. A Spirit arra is talált bizonyítékokat, hogy az őskorban termálforrások léteztek a Marson. A Spirit küldetése végül 2011 májusában véget ért, amikor is a NASA felhagyott a próbálkozással, hogy kapcsolatba lépjen a homok fogságába esett marsjáróval.

Az Opportunity azonban máig kifogástalanul működik és folytatja útját a Mars felszínén. Eredetileg három hónapos létre szánták, és a kijelölt idő alatt 600 métert kellett volna megtennie. A napenergiával működtetett, hatkerekű űrszonda már 35,46 kilométert járt be a vörös bolygó felszínén, és összesen négy kráter mélyén végzett kutatásokat. “Nem az a lényeg, hogy mióta működik és milyen távolságot tett meg, hanem hogy mennyi feltárást végzett, és hány tudományos bizonyítékot küldött vissza a Földre” mondta John Callas, a NASA marsjáró programjának a menedzsere a ScienceDaily tudósítójának.

IDL TIFF file

Ezt látja a marsjáró “szeme”

A marsjáró 2011-ben érkezett a vörös bolygó óriáskráterének, a 22,5 kilométer átmérőjű Endeavournek a pereméhez. A krátert azért vették fel a kutatási programba, mert sokkal korábbi, mint az addig vizsgált mars felszíni képződmények, és különbözik a többi krátertől. A marsjáró által készített felvételek olyan agyagásványokat mutattak ki, amelyek a feltételezések szerint a korai Mars meleg és nedves környezetében alakulhattak ki, és mélyebb, régebbi rétegekből származnak. Az Opportunity korábban már rábukkant egy olyan, 1-2 centiméter széles és 40-50 centiméter hosszúságú “gipszérre” a kráter szélén, amely víz egykori jelenlétére utalt.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=ONIjmVuLPak]

A marsjáró különböző műszerekkel van felszerelve. A mikroszkopikus kamera (Microscopic Imager) részletesen elemzi a kőzeteket és a felszínt. Az alfa proton röntgen-spektrométer (Alpha-Particle-X-Ray Spectrometer) a kőzetek alkotóelemeit határozza meg, míg az árbocra szerelt kamera (MastCam) különböző szűrők segítéségével felvételeket készít.

http://marsrovers.jpl.nasa.gov/home/index.html

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE