Kiemelt, Patacsi Pilvax

Nyílt levél Hargitai János úrnak

|

Avagy: a fórumunk és a budapesti tüntetés margójára

Tisztelt Hargita úr!

Először is köszönjük, hogy elfogadta meghívásunkat a 2013.02.15-i fórumunkra!

Mivel ott – a károsultak érthető felindultsága és hozzászólásai miatt – nem volt módom rá, e nyílt levélben szeretném jelezni, hogy az Ön beszédének nyitó kijelentésével nem értünk egyet, azt határozottan visszautasítjuk.

Ön azzal kezdte, hogy „Önök is tehetnek a problémáról.” Elnök úr, ezt a fajta kormányzati reakciót már ismerjük, cinikusnak és degradálónak tartjuk! Önök, vezető politikusok persze, nem értik, hiszen az Önök – általunk, választópolgárok által szavazatainkkal biztosított – emelkedő egzisztenciája gondtalan és könnyű életvitelt biztosít Önöknek.forum

Csakhogy mi „itt lent” tizedannyit sem keresünk, mint Önök, eképp, ha részesei szeretnénk válni a részben a kormányzat által irányított közmédia által napi reklámhadjárattal belénk sulykolt fogyasztói társadalomnak, kénytelenek vagyunk hitelt felvenni. Mert a minimálbérből, vagy a mai átlagkeresetekből nemhogy lakást vagy autót, de még egy hajszárítót sem tudunk készpénzre vásárolni, azt is csak ritkán. A mesterségesen lenyomott magyar jövedelmi állapotok tehát választás elő állítják a szavazópolgárokat: vagy nem vásárolnak, így nem válnak részeseivé a nemzetgazdaságot húzó fogyasztói társadalomnak, vagy nem vásárolnak, de csak hitelre, hiszen másképp nem jutnak a javakhoz.

Problémánk könnyebb megértéséhez javaslom, fél vére mondjanak le több százezres fizetésükről, próbáljanak Önök is minimálbérből megélni, abból tartós fogyasztási cikkeket vásárolni (javaslom e módszert a Parlamentben ülő, fölöttünk, rólunk döntéseket hozóknak is!)

Fenti érveim alapján kérjük Önt, vonja vissza a minket is hibásnak nevező kijelentését.

2013. február 16-án a Parlament elé Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke szervezett demonstrációt.

Pécsről körülbelül 150-200 károsult érkezett – buszokkal, személyautókkal, vonattal – a tüntetésre, amelyen több mint ezren vettek részt, és az ország számos távoli megyéjéből, vidékről is érkeztek. Egy zászlókészítő kisvállalkozó felajánlása nyomán több mint 500-an – ennyit tudott elkészíteni a demonstrációra – lengettek nemzeti színű zászlót, jó néhányan transzparenst tartottak, amelyen a bankokat és a kormányt bírálták.

13 órakor megjelent és felszólalt Doubravszky György, a kormány által kijelölt pénzügyi jogok biztosa, és elmondta, hogy háromoldalú szakmai munkacsoport összehívását kezdeményezi, hogy megoldják a devizahitelesek gondjait. Javasolta, hogy a kormány, a Magyar Bankszövetség és a civil érdekképviseleti szervezetek három-három szakértője haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat annak érdekében, hogy a felek mielőbb kölcsönös egyetértésen alapuló megállapodásra jussanak.

Felszólalását időnként bekiabálások nehezítették, amely láthatóan zavarta. Ezek akkor váltak sűrűbbé, amikor kiderült, a biztos elsőként annak tisztázását javasolja, hogy devizahitel, vagy devizához kötött forinthitel sodorta-e kilátástalan helyzetbe az érintett adósokat.

A mikrofont átvéve javaslatát ekkor Kásler Árpád azzal toldotta meg, legyen az is megválaszolandó kérdés: egyáltalán állt-e deviza a forintban nyújtott hitelek mögött?

Doubravszky azt is javasolta, hogy a tárgyalások megkezdésével egy időben 45 nappal hosszabbítsák meg a március 1-jén hatályát vesztő –lakáshiteleseket, illetve a közműtartozást felhalmozókat érintő – kilakoltatási moratóriumot, és ez a határidő a tárgyalások menetétől függően közös szándékkal, további 45 nappal hosszabbítható legyen.

A pénzügyi jogok biztosa már megküldte a bankszövetségnek és a kormánynak a javaslatát. Ebben az áll, hogy két hét múlva, hétfőn üljenek asztalhoz. Doubravszky úgy fogalmazott, hogy addig meg kell találni a minden fél által elfogadható szakembereket. A biztos szerint az érzelmeket félretéve, szakmai módon kell megvizsgálni a kérdést, és így őszre megoldást találhatnak. Doubravszky szerint átfogó javaslat kell, mert szerinte az eddigi kormányzati megoldások, amelyek bizonyos részproblémákat megoldottak, már nem elegendőek.

Egyesületünk részérő két személyt szeretnénk delegálni e tárgyalásokra. Jogi oldalról, Dr. Léhmann György ügyvéd urat, pénzügyi kérdésekben pedig Néma József urat.

„A Fidesz megérti az érintettek haragját”

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=622901&utm_source=newsletter&utm_medium=e-mail&utm_campaign=2013-02-17#null

Felháborítónak, megont csak megosztó sárdobálásnak tartjuk Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója szombati közleményét, miszerint: „…hogy ha a Gyurcsány-Bajnai-kormányon múlt volna, akkor most családok ezrei lennének földönfutók, mert ők soha nem a magyar emberek érdekeit nézték, hanem a bankokét és devizaadósságba taszítottak százezreket. A Fidesz ugyanakkor megérti és osztja mindazok haragját, akik szombaton a Kossuth térre vonultak, hogy elmondják: a devizahitel tönkretette az életüket.”

Számunkra döbbenetes, hogy a vezető kormánypárt, amely eddig hallgatott, most, egy több ezres tüntetés nyomására kezdi „megérteni az érintettek haragját”! Ne megértse, hanem azonnal szüntesse meg azt!

Kocsis szóba hozta, hogy az előző kormányok alatt 140-szeresére nőtt a magyar lakosság devizaadóssága, félmillió magyar család otthonára került jelzálog, veszélybe sodorták több százezer magyar család otthonát, megélhetését, létbiztonságát. A kormányváltás óta a Fidesz több tucat intézkedést hozott a bajba jutottak érdekében: több mint 102 ezer devizahiteles élt eddig az árfolyamgát lehetőségével, 170 ezren választották a végtörlesztést. Kocsis elmondta, hogy a Nemzeti Eszközkezelő tavaly év végéig 600 lakást vásárolt meg, az idei program akár tízezer családot is megmenthet, és a jogosultak köre is bővül. Kocsis arra is kitért, hogy a legnehezebb helyzetben lévőknek az ócsai lakópark nyújt új esélyt.

Mint már mi is többször kifejtettük, ezek az érvek hamisak: az árfolyamgát nem megoldás, nem ment meg senkit – kvázi elismeri a jogtalanságot – és csupán csak kitolja a problémát.

Az ócsai lakóparkba pedig költözzenek azok, akik azt kitalálták!

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Wass Albert

    Tanulságos történet Wass Alberttől, az összetartás erejéről

    “- Tudják, én szegény fiú voltam és gyermekkoromban anyám elszegődtetett a községhez disznópásztornak. Maguk most nevetnek, pedig a disznók előtt megemelheti a kalapját minden ember. Tudják-e milyen jó szándékú, becsületes állatok azok?
    Három éven át jártam ki a legelőre velők, tavasztól őszig. Megismertem őket. Hűségesek, tisztességesek. Értik? Szerettek engem! Pedig én nem is voltam disznó, csak ember…
    Nyelt egyet és egy pillanatig maga elé bámult a padlóra. Aztán folytatta:
    – Egy őszön makkoltatni küldtek föl a hegyekbe. Akkor történt, hogy farkasok kezdték kerülgetni a kondát. Volt a rám bízott állatok között egy, amelyik mindig külön járt a többitől. Egy rühes, sovány kis süldő. A többi nem tűrte meg maga között, mert, hogy maga alá piszkolt, fektiben. Mert a disznó nagyon tiszta állat, tudják-e, az elveri magától az ilyet. A konda szégyene volt ez a süldő. És éppen erre mentek rá a farkasok.
    – Reggel történt, alig valamivel virradat után. Éppen kitereltem az állatokat a karámból s álmosan dűtöttem neki hátamat egy bükkfának, amikor a visítást meghallottam. A kis rühes süldő megint valamivel távolabb túrt a többitől s azt cserkészték be a farkasok. Négyen támadtak reá egyszerre. De amikor én felütöttem fejemet a sivalkodásra, már valamennyi disznónak fönt volt a feje és a következő pillanatban az egész konda összeröffent s mint egy roppant fekete henger rohant reá a farkasokra. Képzeljenek csak el kétszázegynéhány disznót, tömötten egymás mellett, fölemelt ormánnyal rohanni, fújva és fogcsattogtatva! Szempillantás alatt elkergették a farkasokat s a kis rühes süldőnek néhány harapáson kívül semmi baja nem történt. Én pedig sokat gondolkoztam akkoriban azon, hogy miért is védte meg a falka ezt az egyet, akit amúgy is kitaszított maga közül s akit azután sem fogadott vissza soha. De csak most jöttem rá: azért, mert disznó volt az is.
    – Hát látjátok, ezért szeretnék disznó lenni. Mert irigylem a disznóktól a szolidaritást, ami az én emberi falkámból hiányzik. Mi tanokat hirdetünk és jelszavakat halmozunk jelszavakra, de közben mindenki csak önmagával törődik, nemhogy a kisujját is mozdítaná másért. Ha akkor, ott az erdőn, az én disznófalkám is úgy viselkedik mint ma az emberi társadalom: rendre az egész falkát fölfalhatták volna a farkasok. Mint ahogy az embereket is fölfalja rendre a,gonoszság és az önzés.” (Wass Albert)

    ↑ LinkVálasz
  2. A bankok szerencse játékot űztek é

    M.Sz.
    ‎”….FIGYELEM! OLVASSÁTOK EL, OSSZÁTOK MEG, KÜLDJÉTEK MINDENKINEK EL, AKI ÉRINTETT! KÜLDJÉTEK EL NYUGODTAN A BANKOTOKNAK IS. A BANKOK VEZÉR IGAZGATÓINAK!

    A párizsi Sorbonne Egyetem doktori iskolájának a kutató professzora Dr. Lentner Csaba által a holnapi Demokratában megjelenő nyilatkozatából idézek : A cikkből részlet itt olvasható ( FONTOS el kell olvasni, nem vagyunk felelőtlenek illetve nem is voltunk soha):

    A hitelezés amit svájci frank alapúnak mondanak, valójában fedezet nélküli hazárdjáték volt. A bankok szerencse játékot űztek és rajtavesztettek. A rendszer bedőlésért elsődlegesen ők a felelősek! Kérdés: -A deviza hitelek drámája szinte sors tragédia lett. Hogy jutottunk idáig? Dr.Lentner: -Tisztázzunk valamit mindjárt az elején! Teljességgel téves és helytelen a szóban forgó probléma kör esetében deviza hitelről beszélni. Ez ugyanis nem az! Kérdés: -Hanem mi ? Dr.Lentner: -Gigantikus átverés. A svájci jegybank legfrissebb adatai azt igazolják, hogy a külföldi Bankok Magyarországon működő leány bankjai az általuk nyújtott hiteleket nem refinanszíroztatták frankkal, nem vettek föl valós bank közi frank hitelt, és nem bocsátottak ki frank alapú kötvényeket sem. A Svájci Nemzeti Bank pénz kibocsátása ugyanis nem növekedett olyan mértékben , amilyen mértékben szükséges lett volna ezen csere ügyletekhez. Egyszerűen nincs annyi frank a piacon, amennyi a frank alapúnak mondott hitelek fedezete kellene legyen…. Az a hitelezés amit svájci frank alapúnak mondanak, valójában fedezet nélküli hazárdjáték volt. Kérdés: -Akkor mire alapozták a bankok ezeket a hiteleket ? Dr.Lentner : -Nagy való színűséggel úgynevezett swap ügyletekre…. Meggyőződésem, hogy a szükséges átvilágítások olyan eredményeket hoznának, melyek alapjaiban megváltoztatnák az adósok szorongatott helyzetét, sok esetben akár büntetőjogi következményekkel is járhatnak a Bankok vonatkozásában. A rosszhiszeműség ugyanis nem győzőm hangsúlyozni, okkal vélelmezhető! Az ebből fakadó Banki veszteségeket pedig a pénzintézeteknek házon belül kell orvosolniuk, azt semmi szín alatt nem terhelhetik rá az Ügyfelekre, akik nem tudták, nem is tudhatták, hogy csapdába csalják őket! Tehát kedves átvert becsapott hitelesek robbant a bomba, mert nincs frank, nincs CHF, nincs árfolyam kockázat!”

    ↑ LinkVálasz
  3. Börtönbe velük

    „Zárjátok börtönbe az ötven leggazdagabb bankárt, és nem lesz háború többet a földön.”
    (Henry Ford)

    ↑ LinkVálasz
  4. Zs.G.

    Zsuzsi G.
    Sokkoló ez a helyzet, ami a deviza hitelesekkel történik
    tehetetlenség
    lehetetlenség és az eddigi megoldások a kormány részéről …nevetséges,
    semmit mondó döntések sorozata csak azon segítettek eddig akik nem is voltak nagyon rá szorulva ……nagyon bízom, hogy hatásos döntés hozatalok következnek rövid időn belül, mert ezt a terhet nagyon sokan nem bírjuk már idegekkel……..

    ↑ LinkVálasz
  5. Izland!-és a magyar parasztvakítás

    Miért is titkolják az Izlandi forradalmat?

    Mert ki mertek lépni abból az ördögi körből, amiben mi – “hála a politikai rendszernek” -vastagon benne vagyunk. Az izlandiak visszautasították a “visszautasíthatatlan” ajánlatot, amely Magyarországon eképpen néz ki.

    Az IMF -re semmilyen törvény sem vonatkozik hazánkban!

    „Az 1982. évi 6-os számú Törvényrendelet (Tvr.) 9. cikkelyének 2. szakasza alapján az IMF Magyarországon 1982. óta napjainkig korlátozás nélkül vásárolhat ingatlanokat, lakásokat, házakat, cégeket, üzemeket, vállalatokat (egyszóval mindent, ami megvehető és privatizálható adósság fejében).

    A Tvr. 9. cikkely 3. szakasza mentesíti az IMF-et hazánkban mindenféle bírói és hatósági eljárás alól Magyarország területén, magyar bíróság, az IMF semmiféle ügyletébe nem avatkozhat bele. Az IMF megvásárolt tulajdonait bérlőkkel szemben is teljes ez a jogvédelem, az IMF viszont bárkivel szemben kezdeményezhet bírósági eljárást Magyarországon.

    A Tvr. 5. szakasza alapján az IMF irattárai teljes mértékben sérthetetlenek az IMF semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető semmiféle hivatal részére Magyarországon.

    A Tvr. 6. szakasza alapján az IMF minden vagyona és követelése mentes bármily nemű korlátozástól, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól hazánkban.
    A Tvr. 8. szakasza alapján az IMF valamennyi kormányzója, ügyvezetője, helyettesei, bizottsági tagjai, képviselői, tanácsadói, tisztségviselői és valamennyi alkalmazottja is mentesül mindenféle jogi eljárás alól Magyarországon.

    A Tvr. 9. szakasza alapján az IMF valamennyi vagyona, jövedelmei, követelései és ügyletei teljes mértékben adómentességet, vámmentességet és illetékmentességet élveznek Magyarországon.”

    ↑ LinkVálasz
  6. H.A.

    Devizahitelesek Figyelem
    Néhány nagybanktól függünk!

    Forrás: Magyar Nemzet
    2013. február 18., hétfő 04:50
    Gyakorlatilag hat-hét bank anyavállalatának vezetője dönt a magyarországi hitelezés sorsáról, köszönhetően annak, hogy túlságosan koncentrált és 90 százalékban külföldi kézbe került a magyar pénzügyi szektor – véli Hossó Andrea. A közgazdász szerint a jegybank adatszolgáltatása a Nemzetközi Valutaalapnak etikátlan, szakmaiatlan és kockázatos volt.
    Lassul a magyar gazdaság teljesítménye, tavaly 1,7 százalékkal esett vissza, de még aggasztóbb, hogy az utolsó negyedéves adat ennél sokkal rosszabb, 2,7 százalékos csökkenést mutat. Nálunk miért kezdődött hamarabb, és miért tart tovább a válság?
    – Részben az európai trendnek felel meg ez a GDP-adat, mert még Németország is mínuszban áll, a dél-európai országok pedig mély recesszióval küzdenek. Ennek ellenére óva intenék attól, hogy mindent az európai környezet hatásának tudjunk be. Nálunk olyan alapvető gazdaságszerkezeti problémákat kell kezelni, amelyek miatt szinte törvényszerű, hogy nehéz beindítani a növekedést.

    – A Nemzetközi Valutaalap (IMF) javaslatait megfogadva könnyebben menne?
    – Az IMF olyan kiigazításokat várt tőlünk, amelyeket a kormány szerencsére nem fogadott el. Ettől függetlenül az IMF felvetése, miszerint nem láthatók a növekedés feltételei, sajnos igaz, csak más előjellel, mint ahogy ők fogalmazták meg. Elemzéseik általában gyökeresen más szempontrendszer alapján készülnek, ezért nem is tették hozzá, hogy azért hiányoznak ezek a feltételek, mert több mint húsz évig éppen az általuk előírt kötelezettségeket tartottuk be. Ennek egyik következménye, hogy túlnyomórészt működőtőke-importra épül a gazdaságunk.

    – Eddig azt hallottuk, hogy a beáramló tőke csak hasznot hozhat. Nem így van?
    – A mindenkori kormányzatok szinte kizárólag a külföldi tőkére alapozták a gazdasági növekedést. Úgy képzelték, az idevonzott befektetések jóvoltából nőni fog a termelés és a foglalkoztatottság, no meg az export, amely nagyon fontos a devizabevételek miatt. A versenyképesség és a fejlődés zálogaként tekintettek a külföldi beruházásokra. Csakhogy a statisztikai idősorokat visszanézve jól látható, hogy a több mint 20 éve beáramló tőke mégsem hozta meg ezt az eredményt, hanem épp fordítva: hosszú távon visszafejlődést eredményezett. Ez azért van, mert a külföldi működő tőkét (FDI) leginkább az olcsósággal próbálják idevonzani, elsősorban a képzett, ám rendkívül olcsó munkaerővel. Téves elképzelés az, hogy ebben rejlene a mi versenyképességünk; a mi olcsóságunk a külföldi cégek versenyképességét és nyereségességét erősíti, miközben alacsony szinten tartja a hazai életszínvonalat, és így megakadályozza a belső piac kialakulását. A fogyasztás elmaradása pedig elnyomja a hazai kis- és középvállalkozások fejlődési lehetőségeit. Van a modellel más baj is. Az itt működő multinacionális cégek termelésében óriási az importanyag; a statisztikák szerint minél több FDI áramlott be az országba, annál több lett az ország importigénye. Látjuk, hogy az olcsó összeszerelő üzemek fenntartása nem hozott fejlődést. Azonkívül a multik a vissza nem térítendő támogatások és adókedvezmények mellett sok uniós forrást is igénybe vesznek, miközben az itt keletkezett hasznuk nagy részét hazautalják, vagy tulajdonosi csoportjaik más tagjaihoz juttatják.

    – Mennyi a tőke-visszaforgatás aránya, vagyis a megtermelt nyereség hány százalékát fordítják itthon újabb beruházásokba?
    – A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a haszon visszaforgatásának aránya még a legjobb években sem haladta meg a 25 százalékot, de általában ennél jóval alacsonyabb volt. Az országból kiáramló tulajdonosi jövedelmek miatt sokkal inkább a nemzeti jövedelem (GNI) arányát kellene nézni a GDP helyett. Vagyis az itt működő cégek kitermelt hasznának itthon tartott hányadát és a külföldön működő magyar vállalatok hazautalt összegeit. Így kaphatunk valós képet a gazdaság állapotáról.

    Az interjút teljes terjedelmében a Magyar Nemzet hétfői számában olvasható.

    ↑ LinkVálasz
  7. M. Gy.

    A minimálbér az már-már dőzsi-mőzsi!!!
    48 ezer forintból simán meg lehet élni… simán!

    M.Gy.

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE