Jogdoki, Kiemelt

Nyerésben a bankkal szemben, avagy a lavina elindult

|

Közel két évvel ezelőtt jutottam el a deviza alapúnak mondott kölcsönszerződésekkel kapcsolatos banki visszaélések miatti probléma megoldásának lényegéhez.

Ahhoz, hogy amennyiben a bankoknak a szerződés megkötése utáni önkényes és mondvacsinált törlesztő részlet emelési jogát annak nyilvánvaló törvénytelensége miatt sikerül a bíróság által érvényteleníteni, akkor az adósok megszabadulhatnak attól a többlettehertől, ami részben jogtalan, részben pedig az ezekkel csökkentett fizetési kötelezettség már az adósok számára elviselhető.drlehmanngy

Természetesen megnyugvással tapasztaltam azt, hogy a Kúriának valamennyi ide vonatkozó elvi döntése, vagy az Európai Bíróság ítéletei ugyanazt a jogi megoldást szorgalmazzák, mint amit én, de egyúttal ezt természetesnek is azért tartottam, mert az Uniós és belső jogszabályok megfelelő értékelése csak ilyen eredményre vezethet.

Miután az elmúlt év végén a minden tekintetben megfelelő, 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény a bíróságok számára világossá teszi azt, hogy az általam javasoltak szerint bírósági eljárásban miként kell eljárniuk, tudtam az, hogy már csak idő kérdése az, hogy egyedi ügyben a pereimben régóta várt siker bekövetkezzen.

Ez most a következő oldalakon olvasható ítélet és hozzátartozó indokolás szerint bekövetkezett, és az ítélet az alábbiak szerint rendelkezett:

„Megállapítja a bíróság, hogy a felperes és az alperes között 2008. január 8. napján létrejött kölcsönszerződés 3. pontjában azon rendelkezése, miszerint „A Bank a Szerződésben meghatározott kamatot, díjakat, illetve egyéb feltételeket a Szerződésben foglaltakra vonatkozó pénzpiaci feltételek, valamint a vonatkozó kockázatok változását felismerve, ahhoz igazodva egyoldalúan jogosult megváltoztatni” érvénytelen.”

Mely rendelkezésnek tartalmából kiindulva tehát a perbeli esetben az adós törlesztő részlete összege visszaáll a szerződés megkötése kori állapotra, illetve azért, mert éveken át jogtalanul szedték be a bankok az emelt összegű törlesztő részletet, egyelőre túlfizetésben vannak az adósok.

Mindenkor állítottam azt is, hogy ettől még később vita alapja lehet az, hogy a HUF/CHF árfolyamának alakulása miként befolyásolja a törlesztő részlet nagyságát, illetve a svájci frank alapkamatának alakulása miként befolyásolja az aktuálisan fizetendő ügyleti kamat mértékét. Hiszen a szerződésekben a „deviza alapú” szóhasználat nem arra utal, hogy a többi forinthitelhez hasonló körülmények között kellett volna az adósnak törleszteni akkor, ha a bankokat egyébként nem motiválta volna az adósok kijátszása.

Más lapra tartozik az, hogy az alábbi ítéletet általánosítva most akár százezer szerződés esetében is egy pillanat alatt hoppon maradhatnak a bankok azáltal, hogy a szerződések többsége esetén az általuk önkényesen követelt törlesztő összegnek legfeljebb a feléhez juthatnak.

Nem kellett volna csalárd módon eljárni a bankoknak a szerződés megkötésekor, és akkor most ilyen problémájuk nem lenne.

A Ptk. 237. § 4. bek-nél használt szónak jelentése a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: „Csalárd: Álnok, kétszínű, csaló szándékú.”

Miután tehát régóta tudom azt, hogy mi legyen a kereseti kérelem, valamint azt is tudom, hogy ennek a kérelemnek mi a jogi alapja, a 2/2012. (XII.10) PK Vélemény azt határozta meg, hogy milyen ténybeli alapokra hivatkozzak kérelmem indokolásánál.

Arra az álláspontra helyezkedtem, hogy lehetőség szerint minden olyan alaki problémára hivatkozom, ami a Vélemény alapján alappal állítható, ugyanis alaki probléma esetén nincs vitának helye arról, hogy csak kicsit sértettem meg az előírást, vagy nagyon. Úgy gondoltam, hogy amennyiben tartalmilag elemzem a banki tisztességtelen szerződési feltétel tarthatatlanságát, akkor széles kaput nyitok a bankoknak – esetleg a bíróságoknak is – ahhoz, hogy magyarázzák a magyarázhatatlant, és ezáltal a döntőnek minősülő alaki problémák eltörpülhetnek, megsemmisülhetnek.

Arra pedig nem számítottam, hogy úgy is lehet, ahogy azt a fenti ítéletet hozó bíróság tette. Elvetette az általam felsorolt alaki hiányosságokat – szerintem nem kellően megindokolva – de belenyúlt a tisztességtelenség tartalmába úgy, hogy egyúttal nyilvánvalóvá tette azáltal bankoknak minősíthetetlenül álnok, kétszínű, csaló szándékát.

Hiszen az indokolásnak azzal a mondatával, hogy: „A pénzpiaci feltételek és vonatkozó kockázatok változásához kötött egyoldalú szerződésmódosítási jog tartalmilag ellenőrizhetetlen, abból nem vezethető le, hogy ténylegesen milyen változás bekövetkezése esetén gyakorolhatja az alperes az egyoldalú szerződésmódosítás jogát.”

nyilvánvalóvá tette azt, hogy a tisztességes egyoldalú szerződésmódosítási jog alapvető feltétele az, hogy a másik fél – adós – ellenőrizni tudja azt, hogy konkrét díjemelést milyen ténylegesen bekövetkezett idézett el, és azt is, hogy a valós ok a díjemelés mértékét indokolják-e vagy sem.

Hányszor utalt Róna Péter arra, hogy a szerződésből tudni kell azt, hogy miért annyi az annyi, és most a bíróság is ugyanerre a meggyőződésre jutott. És ezáltal a bankok által épített tisztességtelenségnek kártyavára remélhetőleg örökre összedőlt.

devizahitel

Hiszen, ha az ellenőrizhetőséghez elegendő szerződési feltételt biztosít az adósnak, akkor álnok, kétszínű, csaló szándékú magatartása folyamatosan lelepleződik, ha pedig nem biztosítja ezeket a feltételeket a szerződésben, akkor a bíróság a szerződés aláírásának időpontjára visszamenőleges hatállyal érvényteleníti a banki szerződésmódosítási jogot.

Nem teszi érvényessé – nem teheti – hanem úgy kell tekinteni, mintha soha a szerződésben sem lett volna.

Azt tehát tudtam már hosszú idő óta, hogy a perem sikeres lesz tisztességes bírósági eljárás esetén, de azt nem gondoltam, hogy a kedvező ítélet tartalmából az is fog következni, hogy magyarországi bankok magatartása az adósokkal szemben bizonyítottan álnok, kétszínű, csaló szándékú. Mely magatartás felismerése esetén megállapítható az, hogy ezekkel a bankokkal csak felelőtlen emberek kötnek szerződést.

Az ítélet nem jogerős, ezért várható a Binder István féléktől is az a kijelentés, hogy mivel nem jogerős és nem végrehajtható, úgy kell tekinteni, mintha semmi nem történt volna. Ez nem egészen így van.

Részben azért, mert ezek után már nem lehet azt mondani, hogy Magyarországon nincs olyan bíróság, mely hajlandó lenne a bankok érdekeivel szemben álló ítéletet hozni,

Nem lehet azt mondani, hogy ügyvédi képviselet mellett, de a tárgyalásoknak folyamatosan távollétet kérve nem lehetséges adósra nézve kedvező ítéletet remélni,

Nem lehet a bankoknak elvitatni az adósoknak azt a jogát, hogy minden díjemelést biztosító banki jogot konkrét és adós által ellenőrizhető feltételek megjelölése mellett lehet csak a szerződésben előírni.

Részben pedig azért, mert erre a nem jogerős ítéletre más perben már természetesen bizonyítékként hivatkozni lehet. Természetesen a bankok heves tiltakozása mellett, de ettől még a más pernek bíróságának kötelessége ezt a bizonyítékot is értékelni.

Az ítéletet egyébként a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt alperessel szemben hozták, mely tényből következik az, hogy nagy valószínűséggel ennek a banknak minden kölcsönszerződése ugyanúgy érvényteleníthető, mint ahogy azt ebben a perben tették.

Valamint mindazoknak a bankoknak a szerződései is, melyek szerint az ítélet által megfogalmazott

„felperes nem láthatta előre, hogy ténylegesen milyen mértékben általánosak, hogy azok alapján a felperes nem láthatta előre, hogy ténylegesen milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor a számára kedvezőtlen módosításra.” követelménynek a szerződésmódosítást lehetővé feltételek felsorolása nem felel meg.

Egyszóval jobban jártunk, mintha a Pénzügyi Biztos betartotta volna a szavát és mára már megindította volna a közérdekű pereket. Sőt lehet az is, hogy csupán azért felejtette el ígéretét, mert nem akart az adósoknak azáltal kárt okozni, hogy ez után a per után még az általa javasolt közérdekű perek befejezésére is várni kelljen.

Sőt köszönet jár a Legfőbb Ügyésznek is azért, hogy annak ellenére nem indított közérdekű pert, hogy az Európa Bíróság is folyamatosan kéri ezek megindítását hazánktól,

Köszönet jár az Igazságügy miniszternek is ugyanezért,

És elsősorban a PSZÁF-nak jár a köszönet, aki néhány közérdekű pert – Partiscum – négy évvel ezelőtt megindított, majd befékezett nyilvánvalóan arra gondolva, hogy még több közérdekű per esetén még a végén baja eshet a bankoknak, és ezzel nem szabad viccelni.

Valamennyijüket áthatotta minden bizonnyal az Országos Ügyvédi Kamara Elnökének alábbi szavai:

„Ha az összes devizalapu kölcsön hibás termék volt, akkor eredeti állapot helyreállítása, – mert a jog ezt a megoldást adja – például a magyar jog, miképp képzelhető el, vagy ki kit fog kárpótolni. Hát itt az egész országról van szó.

Itt Magyarország tíz millió ember jövőjéről van szó.Hát összeomlik a magyar pénzügyi rendszer és bankrendszer. Az nemcsak a bank tulajdonosainak lesz rossz, tízmillió magyar állampolgárnak lesz rossz. Hát ha megszűnik a hitel Magyarországon, leáll a gazdasági élet. És tízmillió ember nem jut fizetéshez sem, tehát itt nagyon megfontolt megoldást kell keresni, az indulatokon, azoknak a gerjesztésével sajnos nem megyünk sehova.”

Köszönöm! Mert hiszen ha a felsoroltak valamelyike mégis megindította volna a közérdekű pert, akkor sem számíthattam volna abban semmi jóra. Meg vagyok győződve arról, hogy mindazoknak a problémáknak a perlését egész egyszerűen elfelejtették volna, amik a peremben előtérbe kerültek. Csak zavart okoztak volna számomra és az egész nemzet számára is.

A Pénzügyi Biztos jelenlegi tevékenysége emlékeztet Földesi professzornak arra a tanítására, hogy az idealista filozófus egy sötét szobában, nem létező fekete macskát kerget.

Valami hasonlóra vállalkozott szerintem kinevezőjének akaratából a Pénzügyi Biztos Úr is azzal, hogy a nem létező deviza nyomába eredt. És a végén felfedezi a csőben a lyukat. Ismét egy szánalmas próbálkozásnak kezdete a hatalom részéről azzal a jelszóval, hogy néhány hónap alatt forintosítjuk a devizahitelt.

Mármint a forinthitelt. Mármint a devizában nyilvántartott forinthitelt forintosítja állítólag a jobb sorsra érdemes Varga Mihály. Természetesen ismét semmi nem lesz drága az álprobléma megoldására. Ha kell újabb több százmillió forintot az adófizetők pénzéből készek elpazarolni, több százmillió forint adót elengedni a bankok részéről, csak egyetlen dolog ne történhessen meg. Az, hogy a teljesen törvényes, devizában nyilvántartott forinthitel szerződésnek banki egyoldalú szerződésmódosítási jogának érvénytelenítésével foglalkozzanak az adósok.

Ami pedig a legszomorúbb ezzel kapcsolatosan az, hogy a közhatalom azt üzeni ezáltal a társadalomnak, hogy az álnok, kétszínű, csaló szándékú embereket is készek az elszegényedettek rovására támogatni, hogy ha a közhatalom érdekei azt kívánják.

Azt üzeni, hogy az erkölcs, a tisztesség ebben a hazában semmit nem számít.

Dr. Léhmann György

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. canadian pharmacy

    Inclusive Poop Upon this artifact venereal disease vs std

    ↑ LinkVálasz
  2. azithromycin 500mg

    General Facts Back this output medical school in caribbean

    ↑ LinkVálasz
  3. cephalexin 250 mg

    General Intelligence Upon this issue federal health care

    ↑ LinkVálasz
  4. sildenafil

    Non-specific Dope Extensively this outcome

    ↑ LinkVálasz
  5. canadian pharmacy

    Traditional Dope Fro this by-product. How Resolution ObamaCare Act upon Me?

    ↑ LinkVálasz
  6. flagyl

    Community Information Back this output helth care com

    ↑ LinkVálasz
  7. over the counter anxiety medicine

    Inclusive Tidings About this offering best thing for heat stroke

    ↑ LinkVálasz
  8. canadian pharmacy

    Accustomed Low-down Far this by-product effects of heat stroke

    ↑ LinkVálasz
  9. sildenafil rezeptfrei kaufen

    Non-specific Information Far this offshoot medical school application

    ↑ LinkVálasz
  10. over the counter anxiety medication

    Community Information Far this issue cheap medical insurance quotes

    ↑ LinkVálasz
  11. cephalexin 500mg

    General Poop Around this offering aca health insurance

    ↑ LinkVálasz
  12. tadalafil soft tablets 20mg

    Accepted Poop Around this artifact can std be cured

    ↑ LinkVálasz
  13. canadian pharmacy

    Unspecialized Facts Around this output

    ↑ LinkVálasz
  14. kamagra

    General Dope About this offshoot

    ↑ LinkVálasz
  15. ELBUKTA A BANK!

    ELBUKTA A BANK! ► “A szerződés érvénytelensége miatt megszüntettek egy végrehajtási eljárást. Az OTP Faktoring által az Erste Banktól évekkel korábban megvásárolt követelést kívánt így érvényesíteni. A végrehajtási eljárást azonban a bíróságon megtámadtuk, és a szerződés érvénytelensége miatt a végrehajtást megszüntették, az eljárás összes költségét, közel 4 millió forintot az OTP Faktoring Zrt-nek kell kifizetni.”

    https://www.facebook.com/photo.php?fbid=515724341798945&set=a.498933203478059.107919.377584542279593&type=1&theater

    ↑ LinkVálasz
  16. Dr. Czirmes György

    Devizaalapú szerződés jogi véleményezése:
    CHF alapú jelzáloghitelről véleményezés Dr. Czirmes Györgytől.

    A 16.000.000Ft összegű devizaalapú szerződés jogi véleményezése:

    A szerződés nem devizaszerződés, hanem ténylegesen forinthitel szerződés, mert:

    – A hitel a szerződésben forintban lett maximálva

    – A hitelt forintban kapta

    – A törlesztés forintban történt

    – Ön nem rendelkezett deviza felett:

    A deviza tulajdonjogát nem szerezte meg. A pénz tulajdonjoga annak birtokbavételével valósul meg Nem lett a számlájára deviza utalva

    A fentiek alapján -, mivel nincs deviza ténylegesen az ügyletben, az árfolyamváltozás Önt nem érinti – korábban sem érinthette. Ebből kifolyóan, semmilyen árfolyamváltozás Önre nem lett volna át -hárítható

    A Pénzintézeti Törvény meghatározza a kamat fogalmát :

    Kamat:… a hitelezőnek a hitel használatáért és kockázatáért az adós által időszakosan fizetett ellen- érték…

    A fentiek alapján, ezen jogcím miatt sem lehetett volna, sem árfolyamkockázatot, sem egyéb költsé- get áthárítani, mert azt Ön a kamat fizetésével -és csak azzal -, vállalta a teljes ellenérték megfize- tését

    A banknak a szerződés megkötése előtt a törvény által előírtan tájékoztatási kötelezettsége állt fenn:

    A Pénzintézeti Törvény – rövidített nevén a Http -előírja, hogy a szerződéskötéskor pontosan meg nem állapítható költségek változásának mértékét meg kell becsülni.

    A törvény a megbecsülni szót használja, amely azt feltételezi, hogy az akkori állapothoz képest, mond egy mérhető pl. %-os jövőbeni változási nagyságrendet.

    Az általános devizaárfolyam kockázati nyilatkozat-mivel mérhető számot, vagy változási nagyságren- det nem tartalmaz-, nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Ha ezt nem tette meg, a szerződés leg

    alább is e tekintetben semmis.-árfolyamváltozás áthárítás

    A szerződésnek csak akkor része a Hirdetmény, Üzletszabályzat, ha azt aláírta. További feltétel, hogy azokat a feltételeket, amelyek nem a mindennapi szokásosak, a szerződés megkötése előtt a bank- tisztviselőnek a kölcsönszerződésre egyediesítve el kell magyarázni.

    Ezek a mellékszabályzatok még leírva sem magyarázzák el, hogy

    -mi az egyoldalú szerződésmódosítás és annak mi a következménye,

    -mit jelent a devizaalapú hitel és annak mi a következménye,

    – nem tájékoztatják az adóst arról, hogy pl. árfolyamkockázat kivédésére, vagy munkanélküliség esetére olyan biztosítást lehet kötni, amely esetekben a biztosító az adós helyett teljesíti a szerző- dést, így az nem mondható fel. ( Ezzel szemben saját érdekeik védelmében életbiztosítási szerző -dés kötésére kötelezik.)

    Ha a fentiek nem történtek meg, az Üzletszabályzat, Hirdetmény, stb. nem részei a szerződésnek.

    Ebből kifolyóan a szerződést nem lehet egyoldalúan módosítani, mert a módosítások ezekben a sza bályzatokban kerülnek feltüntetésre.

    A fentiek miatt, az aláíratott nyilatkozat, hogy azokat elolvasta és megértette, nem elegendő, mert az adósok a speciális feltételek tekintetében laikusok-azaz szakembernek a bank részéről -, előzetesen el kell magyarázni azokat, hogy megismerjék a pontos feltételeket.

    A szerződés megkötésekor a bank megvizsgálta az Önök hitelképességét és megfelelőnek találta.

    Ezt minden olyan alkalommal meg kellett volna tennie, amikor a törlesztőrészletek összegét egyoldalú an módosította.

    Ugyanis ha abból a szempontból már nem hitelképesek a szerződést meg kellett volna szüntetni vagy nem emelni a törlesztőrészleteket. A szerződés megszűnése teljesen más anyagi következménye -ket jelent az adósra, mintha a hibájából mondják fel a szerződést. Ez esetben is lehet végsősoron ár- verezni, de a vételár felosztásra kerül a bank és az adós között a befizetett törlesztés és a hátrama -radt tőke arányában. A bank ezen kívül mást nem követelhet. A tartozás megszűnik.

    A véleményünk az, hogy a bank az első jelentős összegű változást eredményező egyoldalú szerződés módosítással, mivel nem vizsgálta az Önök hitelképességét, megszegte a szerződést, amelynek követ kezményeit neki, és nem Önöknek kell viselnie

    Az Unió joga:

    A csatlakozást követően -2004. 05. 01- után kötött olyan szerződéseknél, ahol a garancia az ingatlan, vagy maga a szerződés lakásépítésre, vásárlásra, felújításra irányul, a bank egyoldalúan nem mó- dosíthatja a szerződést. Ez akkor is így van, ha a hazai jog nincs szinkronban ezzel.

    A felhívottak miatt, a kölcsönszerződést az első törlesztőrészlet alapján, minusz az egyéb költségek levonása mellett kellett volna, illetve kellene továbbra is teljesíteni, mert minden utólagos és egy- oldalú módosítás törvénysértő. .

    A jelenlegi országos állapotok mellett egyetlen lehetőség a kölcsönszerződés megtámadása a bíróság előtt. A per kockázatát növeli, hogy a hasonló ügyekben nem született még olyan precedens bíró- sági ítélet, amelyet a Legfelsőbb Bíróság elbírált volna.

    Az esetleges bírósági eljárásban azt kérnénk, hogy a szerződést az eredeti, első törlesztőrészlet, minusz a költségek mellett legyen tovább folytatható.

    A többletként befizetett összeget, pedig tudják be a jövőbeni eredeti változatlan összegű törlesztőrész- letek – tartozás összegébe.

    Vagy ha nem tudnák fizetni a részleteket:

    a szerződés ellehetetlenülése és a megszűnés szabályai szerint számoljanak el a felek egymással.

    Ez azt jelenti, hogy a megszűnéskori állapot szerint megállapítják a befizetett tőke és a még hátralévő tőke arányát. Ha a kölcsön célja az ingatlanvásárlás volt, akkor azt végsősoron elárverezhetik, ha sen kinek fel nem róható a szerződés teljesítésének ellehetetlenülése, de a vételárat arányosan felosztják a felek között, és az adós további adósága megszűnik.

    Ha a szerződés ellehetetlenüléséért a bank a felelős, pl. ha a bíróság megállapítja, hogy a megemelt törlesztőrészlet vagy a gazdasági válság okozta munkanélküliség tartósan oka az ellehetetlenülésnek az ingatlan árverésére sem kerül sor, sőt a bank viseli még az adós esetleges kárát is.

    A benyújtott keresetben kérni lehet a végrehajtás felfüggesztését -ha az esetleg időközben megindul-, addig, amíg az jogerősen be nem fejeződik. Ez nem alanyi jog, a bíróság mérlegelésétől függ.

    A szerződésmódosítás kapcsán külön jogi észrevételt nem teszünk. Nagy valószínűséggel az nem be- folyásolja az alapszerződés általunk vitatott részeinek érvénytelenségét.

    Amennyiben az ügy továbbfolytatása mellett döntenének, kérésükre küldünk egy korábban, hasonló ügyben kötött megbízási szerződés mintát, amelyben minden további információ megtalálható.

    Tisztelettel

    Dr Czirmes György

    ↑ LinkVálasz
  17. elkúria

    Van egy Kúria jogegységi határozat, az 1/2012 PJE. Ez kimondja, hogy a külföldi pénzintézetek magyarországi fióktelepei nem rendelkeznek perbeli jogképességgel, mert nem jogképesek.
    Ezen fióktelepek listája a PSZÁF honlapján valahol megtalálható, de úgy eldugták, hogy nem akadtam rá.
    Az egyik “legnagyobb” név Citibank.
    Azért érdekes dolog ez, mert ha ezek a bankok nem jogképesek Magyarországon, akkor kérdés: köthettek-é hitel- ill. kölcsönszerződéseket? Persze azóta a hűséges szolga, a parlament módosította az ominózus törvényt.
    Nézzük hogyan.
    1997. évi CXXXII. törvény
    a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről1
    “3. §
    (1a)8 A fióktelep jogképes, cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.”
    (8 A 3. § (1a) bekezdését a 2012: CLI. törvény 29. § (1) bekezdése iktatta be.)
    Ez a módosítás 2012 novemberétől él. De nem visszamenőleges hatállyal.
    Ez szerintem azt jelenti, hogy ezen pénzintézetek ez időpont előtt megkötött minden szerződése semmis, mert jogszabályba ütközik.
    Ptk.
    “200. §
    (2)217 Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”
    • 7. Quercus (Válasz erre)
    2013. 03. 10. 14:41
    @Talian35:
    A cikkben említett AXA, ill. az ING bank is fióktelep.

    ↑ LinkVálasz
  18. Döbenetes!

    Döbenetes!Az USÁ -ban a fél bankrendszer bele bukott az ingatlan lufiba itt Magyarországon se az ingatlan lufiba se a svájci frank lufiba egyetlen bank sem bukott bele.Pedig ha a Fidesz jövőre nyerni akar akkor nem “falazhat” tovább a bankoknak.Igen is a lakosság oldalára kell állnia.Meg kell inditania az Igazság Minisztériumon keresztül a hivatalos pereket és hulljon a férgese!
    https://www.facebook.com/pages/Sz%C3%A9les-G%C3%A1bor-Hivatalos-oldala/336958929753928

    ↑ LinkVálasz
  19. Kovács Gyula

    A fülkeforradalom környékén “Fideszközeli” közgazdászok rendre leírták, hogy a “devizahitel” mögött a bankoknak nem volt tényleges devizaforgalma, ha véletlenül mégis volt, akkor az adott időpontban érvényes árfolyamon le is rendeződött. Ezek a közgazdászok mintegy vezényszóra, egyszerre csak elhallgattak amikor kiderült, hogy a 3%-os hiány tartásához bankadóra, tranzakciós adóra, stb. van szükség. Szerintem a kormány ekkor megegyezett a bankszövetséggel, hogy nem firtatjuk a deviza szerződések nyilvánvaló érvénytelenségét állami(PSZÁF) szinten, ti viszont nem duzzogtok a sarctól. Így folytathatják a bankok uzsorás technikával tevékenységüket felszámolva több százezer magyar állampolgár egzisztenciáját.

    ↑ LinkVálasz
  20. A Viagra hiányban szenvedő bírák, jaj kiáltása!

    A Viagra hiányban szenvedő bírák, jaj kiáltása!
    http://kapos.hu/hirek/politika/2013-03-22/valsag_a_birosagokon_is.html
    Válság a bíróságokon is
    2013-03-22 17:17:17
    A gazdasági válság keltette perek megjelentek a bíróságokon is. A devizahitelesek tömeges perei miatt elemző csoportot kellett létrehozni a Kúrián, hangzott el a kaposvári jogi beszélgetések mai, második napján.
    Az előadók arra figyelmeztettek: az alkotmányozó parlamenti többségnek be kell tartania a saját maga alkotta szabályokat. Arra is felhívták a figyelmet: korlátlanul nem lehet módosítani a törvényeket.

    A gazdasági válság elérte a bíróságokat is. A Kúria elnöke szerint eladósodott magyar családok tömege keresi peres úton az igazát.

    – Egy olyan új jogterületen kell álláspontot kialakítani, ahol nem rendelkezünk hagyományokkal. Banki szerződések tömegével még sohasem kerültek bíróságok elé – mondta a Kúria elnöke, Darák Péter.

    Ezért a Kúria elnöke egy joggyakorlat elemző csoportot hozott létre, hogy egységes ítéletek szülessenek a devizahitelesek pereiben. Handó Tünde szerint egyre több a nagy visszhangot kiváltó bírósági döntés.

    – A bíróknak meg kell tanulniuk bánni a hatalommal, ami a kezükben van, a közvéleménynek és a jogalkotóknak pedig meg kell tanulniuk tisztelni a bírósági döntést – tette hozzá Handó Tünde.

    Stumpf István szerint az alkotmányos változásokat hozó 2/3-os parlamenti többségnek be kell tartani a maguk alkotta a szabályokat. Csak ettől várhatják, hogy az új törvényeket az emberek is elfogadják.

    – Különösen fontos, hogy ezeket a jogszabályokat betartsák, amelyek a törvények elfogadására vonatkoznak, és amelyeket saját maguk állapítottak meg saját maguk számára – szögezte le az alkotmánybíró.

    A Legfőbb Ügyész helyettese szerint korlátlanul nem lehet módosítani a jogszabályokat.

    – Még akkor is, ha a mai alkotmányozást a jogrendszeren át kell vezetni, érthető ez a jogalkotási tempó, de előbb-utóbb ezt vissza kell venni – mondta a Legfőbb Ügyész helyettese, Varga Zs. András.

    A résztvevők szerint az alkotmánymódosítások, gyakori törvényi változások idején felértékelődik a hasonló konferenciák szerepe, mint amilyen a kaposvári jogi beszélgetések.

    ↑ LinkVálasz
  21. bankok jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot,..”

    „A bankok jelentős része által megkárosított polgárok továbbra is joggal várják, hogy valaki igazságot szolgáltasson számukra, …
    Elmarad a bankok elszámoltatása 2013, március 21

    A Jobbik álláspontja szerint a bizalmunkkal visszaélő bankok jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot,..”
    http://alfahir.hu/elmarad_a_bankok_elszamoltatasa

    ↑ LinkVálasz
  22. makospacal

    Aztaqrva.
    Léhmann Úr szuper!!
    Hajrá!

    ↑ LinkVálasz
  23. Névtelen

    Előzőhöz: A bukott szolnoki polgármester a háttérből, gazdaságból éli tovább életét. Busás uniós támogatásokat kap, mint EGYEDÜLI PÁLYÁZÓ. A titok: úgy kell .pályáztatni, hogy csak Várhegyire legyen szabva.Az “UNIJJÓ” mikor jön rá a magyar cselezésre?M. o-on nagyon bűzlik a hal…Honnan is???

    ↑ LinkVálasz
  24. Névtelen

    KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNJÜK !__mindannyiunk nevében ezt a h atalmas erőt és munkát, amit értünk tett. Érdemes elolvasni az ÁTLÁTSZÓ cikkeit:1. Beszélgetés Simor Andrással , 2. MTVA és az ÁTLÁTSZÓ közti pereskedés.—-“Mint a Közgép” Milliós eurók röpködése fidesz-haveroknak, komáknak .

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE