Jogdoki, Kiemelt

Miért nem jó az árfolyamgát?

|

Bízom benne, hogy mindenki tudja, hogy az árfolyamgát igénybevétele valójában nem oldja meg a nehéz helyzetbe került hitelfelvevők problémáját, ez csak átmeneti könnyítést jelent.

Vannak itt nagyon szép szavak, nagyon szép mondatok, a kormány és a bankszövetség fényezi magát, de azt hiszem nemcsak az én véleményemnek adok hangot akkor, ha azt mondom, hogy azonkívül, hogy ez a lehetőség csak átmeneti könnyítést jelent, egyben nem utolsó szempont az emberek „szájának a betömése”, ugyanúgy, mint amikor dobnak a kutyának egy csontot, hogy ne ugasson tovább! Finoman fogalmazva igyekeznek elterelni a bajbajutott emberek figyelmét, hogy mondjanak le arról, hogy pereskedjenek, hogy minél többen kérjék a kölcsönszerződések érvénytelenné nyilvánítását.devizahitel

 Mindenek előtt fontosnak tartom, hogy egy konkrét példán keresztül mutassam be, hogyan alakulnak a fizetni valók a „csodálatos” árfolyamgát igénybevétele esetén.

 Ügyfelünk 4,5 éve vette fel a kölcsönt, fél évvel ezelőtt igényelte az árfolyamgátat.

A ténylegesen felvett kölcsönösszeg 7,5 millió forint volt.

Az árfolyamgát igénybevételével a törlesztő részlete kb. 40 000 Ft-tal kevesebb.

A még visszalévő futamidő 13,5 év. 2017-ben lejár a fix árfolyamon történő törlesztés időszaka.

A törlesztő részlete jelenlegi árfolyamon 120 700 Ft. körül lenne.

A gyűjtőszámlán felhalmozott tőke összege 2017-ben (azonos árfolyamot feltételezve) kis kerekítéssel 1 300 000 Ft. körül lesz. Ezt az összeget még kemény 9 évig kell törleszteni, ennek a törlesztő részlete 19 300 Ft. lesz.

Mivel a hitel törlesztő részlete 2017-ben visszatér a „rendes kerékvágásba”, azaz az akkor aktuális árfolyamon kell törleszteni, így a „rendes” törlesztő részlet 117 000 Ft lesz. Ehhez hozzáadódik a gyűjtőszámlán felhalmozott tőkerész törlesztő részlete, a fentiekben leírt 19 300 Ft. Így a törlesztő részlet 136 300 Ft/hó lesz, hacsak nem romlik tovább a forint!

Ha kiszorozzuk a különbözeteket, rájövünk, hogy ügyfelünk által a futamidő lejártig befizetett összeg szinte ugyanannyi lesz, mintha árfolyamgát nélkül fizette volna a kölcsönt!arfolyamgat

Kétségtelen, hogy sokat számít az, hogy még 4,5 évig a csökkentett törlesztő részletet kell fizetni, utána viszont meg lesz ennek a böjtje, mivel akkor a törlesztő részlet több, mint 10 %-kal lesz több mint most. Feltéve, hogy időközben nem lesz kamatemelés, ugyanis az árfolyamgát erre nem vonatkozik!

 Nagyon lényeges dolog a következő:

Tegyük fel, ügyfelünk menekülni próbál az adósságtól, mert esetleg a véletlen folytán felvilágosítják, hogy valójában mire számíthat az árfolyamgát ideje után. Elkezdi árulni az ingatlanát. Mondjuk, hogyha nyomott áron is, de tegyük fel, hogy az árfolyamgát ideje alatt el tudja adni.

Akkor rádöbben arra, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönét a betörlesztés időpontjában aktuális árfolyamon kell megfizetni a bank részére (az árfolyamgát az előtörlesztésre, végtörlesztésre nem vonatkozik!!!), de ezen felül még meg kell neki fizetni a gyűjtőszámlán felhalmozott tőkeösszeget, a forinthitelekre érvényes kamatokkal együtt!

Kétségtelen, hogy az árfolyamgát átmenetileg könnyítést jelent, de semmiképpen sem fogadhatjuk el, hogy a valós kölcsönösszeg helyett jóval nagyobb összeget követeljenek tőlünk vissza!

Természetes, hogy mindenkinek el kell gondolkodni azon, hogy az árfolyamgát időszakát követően tudja-e majd fizetni a megemelt törlesztő részletet vagy megpróbálja eladni az ingatlanát?! Sajnos az esetek többségében az ingatlanért kapott összeg sem fogja fedezni az aktuális tartozást, annak ellenére, hogy rendesen fizették a törlesztő részleteket!

A fentiek alapján nem nehéz belátni, hogy az árfolyamgát csak azokon segít, akik majd utána könnyedén ki tudják fizetni a megemelt törlesztő részleteket! Akiknek erre nincs esélyük, belátható, hogy amennyiben belenyugodnak a jelenlegi helyzetbe, bedőlnek a kitűnően fényezett, az illetékes által óriási segítséget jelentő támogatásoknak, semmiképpen nem tudnak menekülni a hitelcsapdából!

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Április 21! indulás a Domus parkolóból.

    Összefog a nemzet! április 21.-én busszal, kizárólag Pécs, Baranya vonzáskörzetéből!

    Indulás a Domus parkolóból
    Indulás: április 21., 7:30 óra.
    Gyülekező: 7:15

    ttps://www.facebook.com/events/442083479213694/

    ↑ LinkVálasz
  2. AXA-nak annyi!

    Megjelenés ideje: 2013.04.03. Lánchíd rádió ~ 2013.04.03
    http://www.youtube.com/watch?v=HUCy8Ia3sZo
    – Újabb pertársaság támadja meg a bíróságon az AXA Bank devizahitel-szerződéseit. A szóban forgó ügyet, tekintve, hogy több mint 400 millió forintról van szó, soron kívül tárgyalhatják. A pertársaság jogásza szerint ezek a szerződések jogszabályba, illetve a jó erkölcsbe ütköznek, és tisztességtelen feltételeket tartalmaznak. Bense László Erikkel Verebes Károly beszélt.

    ↑ LinkVálasz
  3. Pernyerésben Léhmann dr.

    Ujabb nyertes per Otp Dr Léhmann !
    Kaposvári Törvényszéknek OTP elleni perem itéletéről
    OTP Bank elleni tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelensége iránti
    peres eljárásban hozta meg elsőfokon a
    Kaposvári Törvényszék az alábbi példás ítéletet.
    Még akkor is az, ha a perköltség megállapításából következően a
    pernyertességem-pervesztességem aránya egyenlő.
    Példás azért, mert igényesen, alaposan lett az ítélet indokolása
    megfogalmazva, semmiféle iratellenességet, vagy logikátlanságot nem lehet
    benne észlelni, azaz olyan, amilyen elvárható még a bankok elleni peres
    eljárásban is.
    Meggyőzi az ítéletnek olvasóját arról, hogy az ítéletet hozó bírót valóban
    csak a jogszabályok és a lelkiismerete irányítják, függetlenségét más
    tényezők nem befolyásolják.
    Természetesen a kereseti kérelemnek minden tekintetben megfelelő ítélet
    érdekében fellebbezni fogok, hiszen jogi érvelését a bíróságnak csak
    részben fogadom el, és bízom abban, hogy hasonló színvonalú másodfokú
    ítélet születik az ügyben – teljes pernyertességem mellett.
    Siófokon 2013. április 4.
    Léhmann György

    ↑ LinkVálasz
  4. Libás Gordon

    A Bajnai-gárda a Lendvay utcában bohóckodik. Megjelenés ideje: 2013.04.05.
    Fogalmuk sincs miért tüntetnek, az alapjogokat nem ismerik, jogokat követelnek, de felelősséget semmiért sem vállalnak. Mégis rohadt hangosak.
    http://www.youtube.com/watch?v=VOOzI_24_KE

    ↑ LinkVálasz
  5. Simor András megmondta: nincs ingyen vacsora.

    Az évszázad pénzügyi csalása! – A deviza alapú hitel.

    Idézet Simor Andrástól: „a magyarok tanulják meg, nincs ingyen vacsora, nem kell megmenteni az eladósodottakat”]

    A CHF alapú hitelek esetében a csalásnak egy különös minősített esete áll fenn, mert hatalmas tömegeket szedtek rá, jelentős összegekben, szervezetten, bűnszövetkezésben.

    A Magyar Nemzeti Bank, Simor András vezetésével kiszolgáltatta a magyar népet a nemzetközi finánctőkének

    A megtévesztés céljából alkalmazott kifejezések és „magyarázatok” elhagyásával nézzük, hogyan is történtek ezek a hírhedté vált CHF „alapú” kölcsönzések!

    Rászedett János és Jánosné magyar állampolgárokat az egyik, lakóparkokat építő vállalkozás sikeresen megkörnyékezte. Rászedették tehát elhatározták, hogy 14 millió forintért vesznek egy temetőre néző lakást a külső Bécsi úton. Ötletüknek egyetlen szépséghibája az volt, hogy a nagymamától örökölt vidéki házért mindössze 7 milliót kaptak. Szükségük volt tehát 7 millió kölcsönre.

    Teljesen, mindegy, melyik bankot keresték fel, mert ott a következőket közölték velük: jelzálog bejegyzése mellett megkaphatják a hiányzó 7 milliót 20 éves futamidőre, CHF alapon 5 % kamat, HUF alapon 10 % kamat mellett. CHF alap esetén a havi törlesztőrészlet 38.600 Ft, míg HUF alap esetén 98.000 Ft lesz. Tekintettel arra, hogy az ügyletnél egyetlen egy darab svájci Frank se jelent meg, se fizikai, se átvitt értelemben, a két, erősen eltérő kamatláb és törlesztőrészlet kifejezetten a megtévesztés célját szolgálta. Rászedették természetesen a sokkal vonzóbb CHF alapot választották, magyarul bekapták a horgot. Nézzük, mi is történt tulajdonképpen!

    A bank Rászedettéknek kölcsönadott kvázi 50.000 svájci Frankot, évi 5 % kamatra. Viszont a lakópark-építők nem 100.000 CHF-et kértek a lakásért, hanem 14.000.000 forintot. Ezért Rászedették a kölcsönkapott 50.000 svájci frankot egy füst alatt eladták a banknak 7.000.000 forintért (természetesen vételi árfolyamon, mert a kapzsiságnak nincs felső határa). Kifizették a 14 milliót az építőknek és tudomásul vették, hogy havonta 276 svájci frank a törlesztőrészletük.

    Láncoljuk le a bűnöző bankokat!
    Mivel Rászedettéknek a banknál forint számlájuk volt – miért is lett volna más, hiszen az átutalt fizetéseiket forintban kapták -, a bank a számláról minden hónapban leemelte a 276 CHF-nek megfelelő forintot (természetesen eladási árfolyamon, mert a kapzsiságnak nincs felső határa), azaz a csalinak szánt 38.600 forintot, de csak addig, amíg a CHF árfolyama 140 forinton állt,
    vagyis legfeljebb egy hónapig.
    A következő esedékességi napokon a mindenkori 276 CHF vételi árfolyamon kiszámított árát emelte le a forintszámláról, amikor a CHF 150 forint volt, akkor 41.400 forintot, amikor 180 lett, akkor 49.600 forintot, és amikor 240 lett, akkor 66.200 forintot.
    De nem csak a törlesztőrészlet emelkedett, emelkedett a tartozás is. Ugyanis Rászedették nem 7 millió forinttal tartoztak (mínusz néhány havi törlesztő részlet), hanem 50.000 svájci frankkal, aminek időközben a forintban kifejezett értéke 12.000.000-ra emelkedett.
    Mit számít az, hogy soha senki egyetlen egy svájci frankot se látott, a tartozás svájci frankban volt nyilvántartva, mert azt vették fel. De pénzügyileg mi is történt valójában? Kölcsönügylet? Másodlagosan, de esőlegesen egészen más.

    Valójában egyszerű spekulációról van szó.
    A bank arra spekulált, hogy a svájci frank erősödni fog a forinthoz viszonyítva, míg Rászedették – tudtukon kívül – arra spekuláltak, hogy a svájci frank árfolyama 20 éven keresztül nem fog megváltozni. Akinek egy egészen apró közgazdasági ismerete van, az pontosan tudta, hogy 20 év távlatában a svájci frank egészen biztos erősödni fog a forinthoz képest. Ezt tudva, a Magyarországon működő bankok úgy is spekulálhattak volna, hogy 3.000 milliárd forintért vesznek CHF-et a 140 HUF/CHF árfolyamon, és akkor most eladhatnák 240 HUF/CHF-nél, kaszálva ezzel 2.142 milliárdot. De mennyivel kényelmesebb volt virtuálisan spekulálni nem létező pénzekkel…

    Persze, most a bankok úgy tesznek, mintha ők vettek volna fel svájci frankot a kölcsönzések kielégítésére, de erről szó sincs. 2008 novemberéig a bankok kötelező tartalékrátája 5 % volt. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló tényleges pénzeszköz hússzorosát kölcsönözhetik ki. Minden 5 forint tényleges pénz mellett 95 forint virtuális pénzt is kölcsönadhatnak.

    Az állampolgárok csőbehúzása olyan jól sikerült, hogy a bankoknak 2008 végére likviditási gondjaik lettek, vagyis túlkölcsönözték magukat. A „likviditás” ugyanis azt jelenti, mennyi szabad tőkéje van a banknak, olyan szabad tőke, amit kikölcsönözhet. És akkor tegyük hozzá, hogy ennek a „szabad” tőkének 95 százaléka virtuális, nem létező.

    A világgazdaság begyűrűző válságára hivatkozva a MNB a kötelező tartalékrátát lecsökkentette egy nevetséges 2 százalékra (jegyezzük meg, hogy „békeidőben” a nyugati bankok kötelező tartalékrátája általában 10%), lehetővé téve, hogy a bankok további virtuális forintokat kölcsönözzenek ki, természetesen CHF alapon.
    A Magyar Nemzeti Bank, Simor András vezetésével kiszolgáltatta a magyar népet a nemzetközi finánctőkének.
    [a legújabb WikiLeaks feltárás szerint ő táviratozta az USA-ba, hogy „a magyarok tanulják meg, nincs ingyen vacsora, nem kell megmenteni az eladósodottakat”]

    Foglaljuk össze, mi történt jogi értelemben. Tekintettel arra, hogy mind a forintalapú, mind pedig a valutaalapú hitelezések esetén a bankok ténylegesen forintot és csakis forintot kölcsönöztek ki, az égvilágon semmi se indokolta, hogy a valutalapú hitelek esetén jelentősen kisebb kamatlábat számoljon fel.

    Logikusan feltételezhető tehát, hogy az alacsonyabb kamatláb egyetlen célja a kölcsönért folyamodók lépre csalása volt. Az nem várható el a széles lakosságtól, hogy komoly pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen. Borítékolni lehetett, ha havi 38 és 98 ezer forintos törlesztőrészlet között választhat, akkor a 38-at fogja választani, mert neki a CHF alap nem jelent semmit, hiszen ez csak kvázi CHF, a valóságban a svájci franknak semmi közre nem volt a hitelügylethez. Nem vetem tehát el a sulykot, ha a csalás bűntettének alapos gyanújával élek. A Btk. 318. § (1) bekezdés így rendelkezik: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.” A CHF alapú hitelek esetében mind a három kitétel megvalósult. A bankok részéről jogtalan volt a haszonszerzés, az ügyfeleket tévedésbe ejtették, és ezzel nekik igen jelentős kárt okoztak. A büntetőeljárás szükségességén kívül polgári peres eljárásban lehetséges a hitelszerződések semmissé nyilváníttatása, hivatkozással a csalásra.

    Befejezésül meg kell jegyeznem, hogy a CHF alapú hitelek esetében a csalásnak – az én szerény véleményem szerint – egy különös minősített esete áll fenn, mert hatalmas tömegeket szedtek rá, jelentős összegekben, szervezetten, bűnszövetkezésben. A végső kár ezermilliárdokban mérhető, ami már veszélyezteti a nemzetgazdaságot is. Éppen ezért, végső soron levezethető a hazaárulás is.

    ↑ LinkVálasz
  6. Huba

    4000 öngyilkos? Az több, mint a Libajnai-féle szám!

    Kósa Lajos is felvett kölcsönt, de ő nem lett öngy.

    ↑ LinkVálasz
  7. M.J.P.

    Kezdenek pánikolni? Nagyon ideje! Több mint 4 ezer ember lett öngyilkos és 100 ezrek földön futók, családok mentek tönkre és gyerekek éheznek! Takarodjanak el az országból és rohadjanak meg! EGY FILLÉRT SE NEKIK! SENKI NE FIZESSE ÉS A BETÉTESEK VEGYÉK KI A PÉNZÜKET! MINDENKI MÁR AZNAP VEGYE KI AZ ÖSSZES FIZETÉSÉT, AMIKOR MEGKAPJA! JÓL NÉZÜNK KI, MÉG MINDIG ŐK AKARNAK MEGNYÚZNI ÉS ZSAROLNI?! NE HAGYJUK!

    Herceg Roland 2013. április 3. 16:48
    Kaptam egy hírt ,egy banki ügyintézőtől. Nagyon nagy a pánik a bankrendszerben. Azt mondta augusztusban valami nagy fordulat fog történni ,és addig ki van adva mindenkinek hogy zaklassák az adósokat ,és annyi pénzt próbáljanak beszedni amennyit csak tudnak. Kéthetente tartanak rendkívüli értekezleteket . A hírnek a valódiságát megerősíteni nem tudom és a felelősséget sem tudom vállalni érte. A saját értelmezésemben azt látom hogy elég sok bank be fogja jelenteni a csődöt ,azért hogy a kormányt zsarolni tudja. Az unió és az imf úgy állapodott meg hogy ilyen esetben forrásokat kell nyújtson a bankoknak. A KÉRDÉS CSAK AZ HOGY MIBŐL??????? Nagy foci meccs lesz itt nemsokára.

    ↑ LinkVálasz
  8. A birka nép mindent elhisz

    A birka nép mindent elhisz!- miután a csapból is az árfolyamgát előnye folyik!
    „A TV reklámban halottam”, – az idegen bankok újabb megsegítő akcióját! -Lépj be, majd 5 év után rájössz Te is milyen nagy segítség volt.

    „Árfolyamgát: kiskaput hagytak a bankoknak”

    http://hvg.hu/gazdasag/20120808_Arfolymagat_kiskapuznak_a_bankok

    ↑ LinkVálasz
  9. dr. Várhelyi Tamás

    dr. Várhelyi Tamás ügyvéd

    Tételezzük fel, hogy autóhitel eseté a bank rendelkezik egy érvényes és hatályos vételi jogot (opció) alapító szerződéssel. Tételezzük fel azt is hogy a bank a vételi jog gyakorlása során ajánlott tértivevényes levélben küldi meg a joggyakorlási értesítőt.
    Át kell-e adni az autót, vagy ha nem, a bank jogszerűen küldheti a trélert meg a gorillákat? Itt a válasz:

    Ptk. A teljesítés megtagadása
    313. § Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.

    Tehát – mint azt annyiszor elmondtam már – önkéntes teljesítés hiányában SEM LEHET ÖNHATALOMMAL “TELJESÍTENI” a szerződést!!!!!!
    Ha az adós nem adja járművet, a behajtók lógó orral elkulloghatnak, a bank meg pert indíthat, ha akar…

    Ami az autós ügyeket pikánssá teszi az, hogy ez esetben a felek kölcsönös teljesítéssel tartoznak. (Az adós az autó átadásával, a bank az opciós vételár megfizetésével!!!!) Végső soron mondhatjuk azt, hogy HA kifizetik az opciós vételárat, AKKOR átadjuk az autót…

    Ptk Magyarázata “Visszterhes szerződéseknél az egyidejű teljesítés követelménye érvényesül. Eszerint saját teljesítése egyidejű felajánlása mellett bármelyik szerződő fél felszólíthatja a másik szerződő felet a teljesítésre, ezzel az ellenszolgáltatás esedékessé válik. A szerződésszerű teljesítés felajánlása nélkül a másik fél teljesítése nem válik esedékessé, és a felszólítás eredménytelensége késedelemmel nem jár.”

    Száz szónak is egy a vége, autót, önként senkinek oda nem adunk!!!

    ↑ LinkVálasz
  10. C.Gy,dr.

    2013-04-03
    Az IMF-szerződés titkai, amelyekről nem beszélnek a szocialisták
    Megígérte, de semmi sem valósult meg abból, amit vállalt a szocialista kormány a 2008. évi IMF-szerződésben, nevezetesen azt, hogy segíteni fogja a devizahiteleseket. A hitelszerződés titkairól Czirmes György ügyvéd az Echo Tv Napi aktuális című műsorában beszélt.
    http://www2.echotv.hu/gazdasag/az_imfszerzodes_titkai_amelyekrol_nem_beszelnek_a_szocialistak_.html

    ↑ LinkVálasz
  11. ALÁIRÁS GYŰJTŐÍV

    Devizamentőöv : ALÁIRÁS GYŰJTŐÍV
    devizamentoov.blogspot.com

    ↑ LinkVálasz
  12. Parasztvakítás

    Parasztvakítás évek óta! A bíróság a nyilvánvaló tények figyelmen kívül hagyásával csak az időhúzásra játszik! Vajon az igazságos ítéletek késlekedése kinek kedvez?- mert a becsapott tömegnek biztosan nem.

    Az AXA Bank elleni polgári perben 68-an kérik svájcifrank-alapú kölcsönszerződéseik semmisségének kimondását jó erkölcsbe és jogszabályba ütközés miatt. http://www.hirado.hu/Hirek/2013/03/05/10/Szembesitenek_a_banki_ugyintezoket_a_devizahitelt_felvevokkel.aspx?source=hirkereso

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE