Filmek

Szeressük egymást gyerekek

|

Hogy szalad az idő! Ki gondolná, hogy egy nagy magyar színész, komikus, énekes már 30 éve nincs a földi színházakban. Kazal László 1983. május 10-én tért haza az égben lebegők csarnokába.

Alig kezdte el az iskolát, már is színpadra kerül, statisztaként a Király Színházban, Farkas Imre: “Iglói diákok” című operettjében. Rákosi Szidi színitanodájában végez 1929-ben.

A Bethlen téri színházban kezdi színészi pályáját – majd Miskolcra kerül segédszínésznek. Miskolcon, egy este szóváltásba kerül az ügyelővel, amely vita verekedéssé fajul. Kinek, miben van igaza ez senkit sem érdekel, egy segédszínész fogadjon szót az ügyelőnek, azonnali hatállyal elbocsájtják. A Miskolci Színháznál, egyébként táncos bonviván szerepeket játszik, de komoly prózai feladaként, “Az ember tragédiája” Ádám szerepét is megkapja. A miskolci “esetnek” híre megy, és ez jó időre megpecsételi sorsát, nehezen tud álláshoz jutni a szakmában, bárhova is menne az országban.

Kazal1938-ban leszerződik gramofon-énekesnek a Tonalit Gramophon Rt.-hez, amelynek rendszeres szerződött alkalmazottja marad, a háború után is, sőt még az államosítást követően is, habár, akkoriban már Tonalit Gramofon Nagyvállalat néven jegyzik az egykor részvénytársaságot. 1940-es években Nagykőrősre kerül. Főképp slágeréneklésből él, önálló zenés-műsoros esteket ad. A fővárosban is feltűnik, egy-egy kabaré produkcióban. A Komédia színpadán 1943 elején, a a színház “Bőrharisnya” műsorának, egynémelyik jelenetében játszik Misoga László, Barna Anci, Türk Berta, a nagyszerű Rott Sándor özvegyével, aki gyászából első ízben lép ekkor színpadra. A korabeli kritika kiemelten kezeli, dícsérően ír róla.

1949 után a Fővárosi Vígszínház szerződteti, majd 1950-ben a Vidám Színpad, amelynek haláláig tagja marad, több mint 25 évig. A Vidám Színpad egykori kamaraszínpadán, a Kis Színpadon sok zenés vígjáték főszerepét alakítja. Sőt egy alkalomra, Molnár Ferenc: “A doktor ír” c. darab zenés változatának rendezőjeként is debütál, szakmai hozzáértésének bizonyitékaként, sikerre viszi a darabot.

Az ötvenes évek elején is jórészt táncdaléneklésével válik országos ismertségű személlyé, színházi működését, ami számára mindig a fontosabb munka, kevésbé. Nem foglalkozik a politikával, bár mozgalmi dalok eléneklését “kérik tőle”, munkának fogja föl, épp úgy énekli hát, a “Szeressük egymást gyerekeket”, mint a “Tíz perc az nagyidő, Elemér” című propaganda és mozgalmi dalt. “Ahhoz én kis ember vagyok, hogy…” válaszolja olyankor, amikor ezt kérik számon tőle késöbb. Miniszter és egyszerű néző nála egyre megy.

A televizófelvételeknek köszönhetően jelentősebb kupléi, kabarészámai megőrződhettek az utókor számára. Kupléi a “Lázár kádár lánya”, “Miből élnek az emberek?”, “Kisebb lett a kalapom” és a “Cipzár” örökbecsü alkotásokká válnak, épp úgy mint a “Telefonkönyv” című száma. “Nem az a fontos, az ember hány éves, csak a szíve legyen fiatal” – énekli, a rá oly jellemző dalát. A “Borkostoló” kabarészámát ezernyi, vidéki és pesti előadáson, a saját szörpjével tálalják, ez alól a darab “temetése” a kívétel, az utolsó előadás, amikor is a kollégák tréfából igazi borra cserélik ki a szörpöt. Megbántódott, művészi munkájának semmibevételeként értéklete ez a geget. Általában rosszul viseli a személyét érő, negatív jellegű ugratásokat. Mind a cigányprímás, mind az italos szerepeire hosszú hónapokon keresztül készül, a legnagyobb műgonddal jár el a felkészülést illetően, hogy aztán a közönség hiteles “piás”-ként kacaghasson rajta. Népszerű komikus, de a harsány eszközök mellett a komoly jellemábrázolásban is kitűnik.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=tu-cWQ5po9M]

1967 decemberében feleségével és kislányával egyetemben, Kertész Sándor meghívására fellép, a Torontoi Művész Színház, 10 éves, jubileumi gálaestjén díszvendégként. “A vendégszereplő Kazal László kétségtelenül az élvonalban lévő kabaré-komikusok legjobbja. Kupléi, tréfái sok nevetést csaltak ki a közönségből, és a “Borkostoló” című jelenetének előadása olyan kirobbanó sikert aratott, hogy percekig nem lehetett folytatni az előadást a sok nevetés és tapstól” -írja a Torontoi magyarnyelvű újság a Menóra, 1967. december 16-ai száma.

A kanadai vendégszereplés két év múlva megismétlődik és ekkor már hatalmas érdeklődés előzi meg a Kazal-Balogh házaspár fellépését, amely, 1969 december 13, és 14.-én zajlott a torontoi Ryerson Theather -ben. “A vidámság – mesteri tüzijátéka” – írja az estről a Magyar Élet 1969 karácsonyi száma, Torontóban. Így folytatja – A torontói közönség, emlékezve a két évvel ezelötti fergeteges Kazal-sikerre, most is zsúfolásig megtöltötte a Ryerson egyetemi színpad hatalmas nézőterét. Támadás a rekeszizmok ellen – ez volt az est jelszava és a jegyszedők főleg azzal foglalkoztak, hogy a nevetéstől guruló nézőket visszarakták helyükre. A “Kérek egy fröccsöt” című Gádor egyfelvonásos klasszikus humorát, Kazal Laci klasszikusan magasrendű előadásban tolmácsolta, amelyet élő magyar interpretátor képtelen valaha is utánozni, a Kazalra “írt” számok vele élnek – és halnak.” Direktor Úr! Szabad MÉG EGY KAZAL FRÖCCSÖT kérni? De mielöbb” zárja a beszámolót a torontoi Magyar Élet karácsonyi száma.
Ez idő alatt, itthon egyre kevesebb szerepet kap. A televizió és film kevéssé foglalkoztatja, leszámítva a kabaré és szilveszteri műsorokat, amelynek elengedhetetlen része élete végéig.

Utoljára, nyílvánosan egy Salamon Bélára emlékező televízióműsorban látható. Elmeséli itt egy kérdésre válaszolva, hogy Salamon Béla szerepét kapta meg egykor, egy darabban a Vidám Színpadon, amikor Sali bácsi kórházba került. Szorongva és nehéz szívvel vállaja a “beugrást”, mert szoros baráti kötelék fűzi a nagy komikushoz. Jónéhány előadás megy le, az új szereposztás szerint, amikor egy este pizsamában megjelenik Salamon Béla, eljátszani a szerepét, amit Kazal aznap a színfalak mögül néz végig. Óriási taps zárja az esti előadást, Salamon Bélát többször visszatapsolják, azután beballag az öltözőjébe, felveszi a kórházi pizsamát, taxit hív, elköszön Kazaltól, sok sikert kíván az Ő szerepéhez, és visszaindul a kórházba, és még azona az éjszaka során meghal. Elmeséli ezt a történetet a nézőknek, majd hazamegy a forgatásról és röviddel a forgatás után, követi nagy barátja sorsát, az emlékműsor adását sem éri meg.

(forrás: szineszkonyvtar.hu)

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE