Kiemelt, Magyar Közélet

Soha ennyi bedőlt lakossági hitel

|

Annak ellenére, hogy Európában egyedülálló módon megsegítettük a devizahiteleseket, és Magyarország jobban teljesít, drasztikusan megnőtt a lakossági bedőlt hitelek száma. A nem teljesítő hitelek aránya az egy évvel korábbi 15,0%-ról 18,0%-ra növekedett, a kisebb késedelemmel rendelkezőkkel együtt pedig a hitelek közel harmadánál vannak törlesztési gondok. Az árfolyamgát konstrukció bevezetése ellenére az eddiginél nagyobb ütemben romlott a deviza jelzáloghitelek minősége is. A frank átlagosan 7 forinttal volt drágább a negyedév során, mint három hónappal korábban.

2013 márciusának végén 6892 milliárd forint banki hiteltartozással rendelkeztek a magyar háztartások. Ebből 1240 milliárd forintnyi hitel volt 90 napon túli késedelemben, ilyen magas értékre még nem volt példa. A teljes lakossági hitelállomány egy negyedév alatt 2,0%-kal nőtt, a nem teljesítő hitelek száma 12,9%-kal emelkedett. Éves összehasonlításban drasztikusabb változást tapasztalunk: a teljes lakossági hitelállomány 4%-kal csökkent, miközben a nem teljesítők összege 15%-kal nőtt.images

A nem teljesítő hitelek állományának emelkedése átértékelődési hatással is magyarázható, hiszen a negyedév végére a svájci frank 3,7%-ot erősödött a forinttal szemben (241,06 forintról 249,96 forintra). Eközben azonban a nem teljesítő hitelek aránya is nő, méghozzá három hónap alatt március végére 16,3%-ról 18,0%-ra nőtt a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya. Magának az aránynak a növekedését (az állomány abszolút értékével szemben) elsősorban nem a forint-átértékelődés magyarázza (hiszen az a teljesítőket is érinti), hanem az a tény, hogy a jelentősen késedelmes hitelek állománya nem igazán csökken hiteltörlesztés vagy más tényezők révén.

Az 55 milliárd forintnyi hitelt érintő múlt évi forintosítás hullám ellenére továbbra is nagyon magas, 25,1% a nem teljesítő hitelek aránya a deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében. Hogy ez nem csupán devizaprobléma, azt jól mutatja a forint alapú szabad felhasználású jelzáloghitelek még magasabb, 27,6%-os,

Nem teljesítő hitellé azok a hitelek válnak, amelyek előbb 90 napon belüli késedelemben voltak. Utóbbiak arányának alakulása ezért valamennyire jelzi előbbiek növekedésének várható mértékét. 2013 első negyedéve az előző negyedéveknél kevésbé volt kedvező volt ilyen szempontból, hiszen nőtt a kis késedelemben lévő hitelek aránya, mégpedig 17,0%-ról 17,8%-ra. Összességében a hitelek 64,1%-a teljesít szerződésszerűen. Szemben a 2009 eleji 82,7%-kal.

Kép: http://azenpenzem.postr.hu/date/2012-01

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Tibor

    1991. december 1.: Hatályba lép az 1991. évi LXIX. törvény a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységekről. A törvény a külföldi banktőke beáramlásával szemben kizárólag szakmai követelményeket állít. A deviza alapú hitelek mögé nem tesz kötelezővé devizafedezetet.
    1992. július-december: Sávos forintárfolyam: ± 0,3-2,25%.
    1997. január 1.: Hatályba lép az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról. E törvény most sem teszi kötelezővé a deviza alapú hitelek devizafedezetét.
    2000.: Megjelennek a devizahitelek, melyek kapcsán, akkor is elszámolhat árfolyamkockázatot egy bank, ha a hitel mögé nem tett devizafedezetet. Arányuk a teljes hitelállománynak még csak az 1%-a.
    2001. május 4.: Sávos forintárfolyam: ±15%.
    2004.: A deviza-, és deviza alapú hitelek aránya a teljes hitelállomány 8%-a.
    2004. április: „Ha a bank nem köti referencia-kamatlábhoz a viszonylag hamar átárazódó termékét, akkor a romló forrásbevonási költségek teljesen átterhelhetőek a hitelfelvevőre, aki a hosszú lejáratú hitele alatt kiszolgáltatottá válik a hitelezőnek.” Jegybank tanulmány
    2008. február 14.: “Túlzóak az állami aggodalmak a devizaalapú és különösen a jenalapú hitelezés kockázataival kapcsolatban” Csányi Sándor – OTP elnök
    „Valószínűtlen, hogy a forint árfolyama olyan szintre gyengüljön, ami már jelentős hatással lehetne a visszafizetésre. Ez a határ mintegy 300 forintos euró árfolyamnál van, de akkor is csak a hitelek néhány százalékát érintené.” Urbán László – OTP vezérigazgató-helyettes.
    2008. február 25.: Eltörlik a forint lebegtetését. Szabadon mozoghat (lefelé).
    2008. szeptember 16.: A Lehman Brothers csődbe megy. Elkezdődik a pénzpiac bedőlése.
    2008. november 24.: A Magyar Jegybank 5%-ról 2%-ra csökkenti a kötelező banki tartalékráta mértékét, ami további hitelkihelyezéseket tesz lehetővé pedig a deviza-, és deviza alapú hitelek aránya a teljes hitelállománynak már több mint 60%-át teszik ki.
    2011. vége: Megszületik a referencia-kamatlábat érintő jogszabály az e hiányának kockázatát taglaló jegybanki tanulmány után 7,5 évvel!!! (nem visszamenőleges hatállyal).
    Ennyi röviden a deviza alapú hitelek története. A helyzet most?
    Magyarországon a mai napig törvényesen lehet
    1.deviza alapú kölcsönt adni úgy, hogy az mögött nincs deviza fedezet.
    2.nem létező deviza utáni nem létező árfolyamveszteségre hivatkozva pénzt követelni a magyar emberektől.
    3.devizafedezet meglétét csak szóbeli állítással igazolni.
    Nincs itt csalás, lopás. Csak embertelenség, pénzéhség, a lehetőségek felismerése és kegyetlen kihasználása. Ezek meg ugye nem büntethetők.
    Sajnálattal: Egy devizahiteles…

    ↑ LinkVálasz
  2. Irvine

    Szabó Kálmán egész más felelősöket nevezett meg, mint Róna Péter!
    Arról nem is beszélve, hogy mindkettő kibic, mi lehet az oka, hogy soha senki nem indított pert, ha már meg vannak a felelősök? Elszámoltatás volt ígérve, kezitcsókolom!

    ↑ LinkVálasz
  3. Névtelen

    Róna Péter nem EGYETLEN felelőst nevezett meg! NEM CSAK GYURCSÁNY a felelős! 2001 óta mindegyik kormány az!

    ↑ LinkVálasz
  4. rabló hitel

    Gondolatok a rabló hitelről.
    Véget kell vetni ennek a csalássorozatnak, amit devizaalapú hitelnek hívunk!

    Mindenki számára a naptál világosabb, hogy ebben az országban a Gyurcsány-kormány idejében kormányzati asszisztenciával, előre megfontolt szándékkal, bűnszövetkezetben, a banki gátlástalan profitéhségből eredőzően, tehát nyereségvágyból,aljas indokból, nagy értékre tekintettel, másfél millió ember és család terhére elkövetett, országos méretű csalás áldozatai lettek a magyar emberek.
    A devizahitel se nem hitel, se nem kölcsön, a THM-ek csaláson alapuló hamis kezdőrészletekre lettek megállapítva, a forrásköltségek emelése indokolatlan, jogtalan, tisztességtelen, törvénytelen és semmis, a T. Kúria 2012.12.15. állásfoglalása alapján.
    A joguktól és mindenüktől megfosztott becsapottak jogérvényesítő képessége nulla. Felelős nincs, következmény nincs.
    Az állam hallgat, hol élünk, banán nélküli Banánköztársaságban? Felcsúti meg fogja be a száját, takarodjon, és ne élezze tovább a feszültséget! Mert a Róna Péter által megnevezettek tönkre tették az országot!

    ↑ LinkVálasz
  5. Simon Mihály

    Orbán segít? Magának már építi a stadiont Felcsúton! Majd utána jöhetnek a devizahitelesek! Mindent csak sorban!

    ↑ LinkVálasz
  6. Névtelen

    Ki engedélyezte a bankok bejövetelét?Sőt! Kívánatosnak tartotta, hogy adjunk lehetőséget a devizakereskedelemnek. Nem Orbán? Mindegyik kormány keni a másikra! Mindegyik megtehette volna már, amit egy tollvonással meg lehetne tenni, de mindkét fél elkötelezett a bankok felé, a hatalmuk érdekében. Nyiltan csak a Jobbik mer szólni! Bajnai sem mondott konkrét üzenetet tegnap , pedig vártuk! Miért kell Brüsszelre várni? Nem képzettek eléggé a mi jogászaink? Honnan fúj a szél?A pénz felől. Erkölcsi hullaország lett Magyarország!

    ↑ LinkVálasz
  7. késő_bánat

    Orbán Viktor majd segít! Jönnek a választások!

    ↑ LinkVálasz
  8. rabló hitel

    „Százezreket taszított kezelhetetlen devizaadósságba a Gyurcsány-kormány, majd, hogy tisztára moshassa a kezeit, paktumot kötött a magyarországi bankokkal.”

    Úgy tudjuk, a csapdát jelentő rabló konstrukciók több ezer embert kergettek öngyilkosságba, családok tízezrei lettek földönfutók. A devizahitel mintegy 1,5 millió embert közvetlenül, négymilliót pedig közvetve érint Magyarországon. Információink szerint eddig mintegy ezer devizahiteles perelte be a bankját, a jogerős ítéletek mindegyike elutasította az adósok kérelmét. Ilyen az, amikor legalizált az emberek kifosztása, tönkretétele, és minderre a szocialista kormány mondta ki az áment.

    http://pestisracok.hu/szocialista-paktum-pecsetelte-meg-a-devizahitelesek-sorsat/

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE