Kiemelt, Mindennapi tudomány

A földönkívüli élet és a magyarok

|

A nagy kérdés az, hogy a Világegyetem alapvetően csillagokból és galaxisokból, vagy életből és értelemből áll-e. (Steven J. Dick)

Avagy pontosították a földönkívüli élet egyenletét a híres Drake formulát. Az emberiséget több ezer éve foglalkoztatja, hogy van-e élet a Földön kívül? Évezredek óta tűnődik az ember: mik ezek a villódzó, sziporkázó fénypontok, – amelyeket csillagoknak nevezünk, – az égbolton? Ezek a miénkhez hasonló csillagok? Keringenek bolygók e távoli napok körül? A mindennél fontosabb kérdés: Van-e élet máshol is, a Földön kívül?seti23

1961 novemberében, a nyugat-virginiai Green Bankben az amerikai Tudományos Akadémia egy zártkörű tanácskozásán egy amerikai csillagász Dr. Frank Drake egy matematikai képletet mutatott be – ez a “Drake formula” néven ismert – amelynek a segítségével megpróbálta állapítani hozzávetőleg hány olyan civilizáció található a Tejútrendszerben, amely elérte azt a technikai szintet, hogy rádió kapcsolatot létesíthessen az emberi fajjal.

Drake aligha gondolta akkor, hogy egy tudományág alapképletét alkotta meg. A Drake vagy Green Bank-i egyenlet azóta minden e témáról írt könyv kiindulópontja, a SETI kutatások alapja.

A SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence) a Földön kívüli értelem kutatása. Vagy inkább a Földön kívül született, idegen civilizációk esetleges nyomainak kutatása tudományos módszerekkel.

A nevezetes formula: Nc=N*fp.ne.fl.fi.fc.Lc/L* ahol

Nc: az adott időpontban adott térrészen belül egyidejűleg létező, technikailag fejlett civilizációk száma

N*: a kérdéses térrészen belül lévő csillagok száma

fp: közülük a bolygórendszerrel rendelkezők aránya

ne: a lakható bolygók átlagos száma egy-egy bolygórendszerben

fl : közülük az életet hordozó bolygók aránya

fi: közülük az értelmes lényeket hordozó bolygók aránya

fc: közülük a technikai civilizációt hordozó bolygók aránya

Lc: a technikai civilizációk átlagos élettartama

L*: a csillagok átlagos élettartama (csak életük nyugodt, az élet kialakulása és fennmaradása szempontjából hasznos időszakát véve figyelembe

Drake számba vette mindazon tényezőket, amelyek hatással lehetnek a Tejútrendszerben egy csillagközi kommunikációra képes civilizáció kialakulására. Egyszerűen a Tejútrendszer csillagainak számából indult ki. Figyelembe vette, hogy a csillagok hányadrésze hasonló a Naphoz. Megbecsülte, hogy a csillagok hányadrésze körül keringhetnek bolygók, illetve azt is, hogy átlagosan hány bolygó kering a lakható zónákban. Hogy a Drake formulát alkalmazhassuk meg kell becsülni, hogy a bolygók hányadrészén alakul ki ténylegesen az élet, illetve a miénkhez hasonló civilizáció. Drake a formulához alkalmazott egy arányszámot, amely azt fejezi ki, hogy a bolygó teljes élettartamának hányadrészén van jelen az adott bolygón egy más civilizációkkal kommunikálni képes és erre hajlandó faj. A tényezőket összeszorozván megkapjuk azoknak a Földön kívüli civilizációknak a számát, amelyekkel a Tejútrendszeren belül képesek lehetünk kommunikálni.radiotavcso Az elmúlt 52 évben sokan alkalmazták a híres formulát. ahányan próbálkoztak, annyiféle eredményt kaptak. Kezdve attól, hogy csak a Földön létezik élet a végtelen számú civilizációig. A hatalmas szórás oka, hogy Drake idejében néhány, a formulában szereplő paraméter értékéről semmilyen adattal nem rendelkeztek a témával foglalkozó szakemberek. Ezen paraméterek közé tartozott a csillagok körül keringő bolygók száma. Az elmúlt néhány évben a Kepler-űrtávcső kutatásai alapján megszaporodtak a Naprendszeren kívül felfedezett bolygók, – az exobolygók – száma.

A Kepler felfedezései azonban lehetővé teszik, hogy a Drake-formula eddigi nagyon megalapozatlan adatait kevésbé megalapozatlanokkal felcserélve a Földön kívüli civilizációk számára vonatkozó becsléseink pontosabbak legyenek. A Keplerrel segítségével a csillagászok több mint 130 exobolygót fedeztek fel, emellett mintegy 3000 további lehetséges jelöltet azonosítottak az elmúlt négy évben.

Kepler adatait felhasználva Sara Seager, a Massachusetts Műszaki Egyetem professzora pontosította a Drake formuláját. A Kepler megfigyelései a Drake formula hét tényezője közül kettőnek a meghatározását teszik pontosabbá. Pontosabban becsülhető, hogy a csillagok hányadrésze körül keringnek bolygók, (fp) illetve a bolygók közül hány esik az úgynevezett lakható zónába (ne).

Sara Seager a kutatási eredményeit az “Exobolygók a Kepler utáni korban” című, cambridge-i -Massachusetts, USA – konferencián (május 20-21) közölte.

Seager pontosított formulája a Napunknál kisebb és hidegebb, az úgynevezett M színképosztályba tartozó vörös törpecsillagokra vonatkozik. Az ilyen típusú csillagoknál a lakható zóna közelebb van a csillaghoz úgy, mint a Naphoz hasonló csillagoknál. Ezért könnyebb felfedezni az életzónában keringő kőzetbolygóikat. Fontos körülmény, hogy a vörös törpék a Tejútrendszer leggyakoribb csillagtípusát jelentik. Ezért a Kepler adatain alapuló becslések szerint a legközelebbi, vörös törpe körül keringő, Föld méretű lakható exobolygó 6,5 fényév távolságban lehet a Naprendszerhez. Ez másfélszerese a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri távolságának.

1950-ben Enrico Fermi, az első atommáglya megépítője egy, a Los Alamos Nemzeti Laboratóriumban elköltött ebéd során megkérdezték Enrico Fermi fizikust mi a véleménye más intelligens lények létezéséről a világűrben, ő egy kérdéssel válaszolt: “Ha léteznek, akkor hol vannak?”

Szilárd Leó fizikus, aki szintén jelen volt és jó humorérzéke volt, így válaszolta meg Fermi kérdését: “Itt vannak közöttünk, de magyaroknak mondják magukat”.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE