Nem hittem volna, hogy az eltűnt legendák ilyen sokan voltak. Gondoltam egy írásban lerendezem őket. De nem ilyen egyszerű. Mindig jutnak eszembe újabb és újabb nevek. Sokan tűntek el abban a 10 évben. Ne felejtsük el, hogy most csak a 60-as évekről beszélek. Aztán rájöttem, hogy a magyar rockban is vannak nagy eltűntek. Dogs, Liversnig, Kék Csillag, Taurus, Echo, Kex, Tűzkerék, Juventus, Nautilus, Generál, Gemini,….Ha befejezem ezt a részt, megírom a magyar rock eltűntjeit is.
Moody Blues: a legtovább ők bírták a versenyt. 1964-ben alakultak és rögtön olyan blues sikerrel debütáltak, mint a „Go Now”. Csak az Animals „Hous of the Rising Sun”-ja hasonlítható hozzá. 1967-ben cserék voltak a zenekarban, de csinálnak még egy gyönyörű bluest: „Nigths in White Satin”. Ezt követően közelednek a klasszikus zenéhez. A Moody Blues nem állt be a sorba, nem követte a divatáramlatokat. Járta a saját útját. Óriási sikerrel. Második korszakuk véget ért 1974-ben. Utána négy év csend. 1978-ban jeleneik meg „Octave” című lemezük és elkezdődik a Moody Blues harmadik korszaka. 1983-ban jön a „new wawe”, ez szinte minden régi zenekart eltüntetett. A Moody Bluest nem. Ők továbbra is maradtak a rocknál. 1994-ben elkészítik negyedik korszakuk nagyon jó lemezét, a „Time Travellert”. És utána már csak a nosztalgia. Pedig olyan egyedi, semmi mással össze nem keverhető zenét játszottak, ami ma is nagyon jó. Megelőzték a korukat. Egyszer talán még újra felfedezik őket a fiatalok is.
http://www.youtube.com/watch?v=9muzyOd4Lh8
Searchers: egy „skiffle” banda Liverpoolból. Egy 1956-os John Wayne filmtől kölcsönözték nevüket: „az üldözők”. 1959-ben már zenéltek. A Beatles még szinte sehol. Igazából ők nem „üldözők”, ők „úttörők”. És persze a legendás Cavern klubban. John McNally és Mike Pender a szülőatyák, folyamatosan és nagyon sűrűn cserélődtek a tagok. Többek között Keith Moon is zenélt itt. Később ő a Who-val vált világhírűvé. És persze Chris Curtis. A Deep Purple kitalálója. Legnagyobb slágereik a „Sugar and Spice” és a „Sweet for my Sweet”. A 80-as évekre eltűnnek. Megmaradtak eltűnt legendának.
http://www.youtube.com/watch?v=bjNiIvUEtIw
Merseybeats: Ők voltak a Beatles legnagyobb ellenfelei. 1962-ben már a színpadon vannak, szintén a Cavern klubban. Liverpool ontja a beat zenekarokat. A Merseybeatset bedarálta a Beatles és a Rolling Stones. Magyarországon két nagy slágerük futott, a „Wishin and Hopin” és a „Don”t Turn Around”. Ja, és még a „Mr. Moonlight.” Ők is csak legendák maradtak. 1969-ben már sehol nincsenek,1993-ban újra összeállnak és még 2006-ban is koncerteztek. Valódi „nagypapák” De még most is jók.
http://www.youtube.com/watch?v=8pO82q6k1RU
Hollies: Allan Clarke és Graham Nash a motorja annak az angol zenekarnak, 
amelyik nálunk talán a legismertebb a „brit invázióból”. Clark énekhangja és a nagyon jó vokál, ami mögöttük szólt, és az, hogy soha nem álltak be a „rágógumit játszók” sorába, maradtak a blues és rock hagyományoknál, jegelte őket a mai időkig. Nálunk a legismertebb és legtöbbet játszott számuk a „Sorry Susanne” és a „Bus stop”. A „He Ain’t Heavy He’s My Brother” és a „The Air That A Breathe” pedig már nem is olyan könnyű zene. Elkezdtek kísérletezni és már korukban egy kicsit megelőlegezték a későbbi instrumentális zenét. 1968-ban Graham Nash beszáltt az elsők között alakult szuper groupba: Crosby, Stills and Nash. Ehhez jött még később Neil Young. Na ez már tényleg szuper volt.
http://www.youtube.com/watch?v=r9ZP1mcNW0Y
Biztos sok, a rock kezdetén indult és később eltűnt zenekart kihagytam, de annyian voltak, és mindenki hozzárakott valamit ahhoz, amit ma ismerünk és szeretünk, hogy képtelenség felsorolni őket. Ez csak egy szűk kereszt
