Pécsi hírek, Pilvax Primőr

„Grupo sex” a pécsi Magasház körül II.

|

A pécsi éppen illetékes elvtársak permanens bírsággal sújtják a Magasház tulajdonosát, ezzel segítve az igen sikeres pécsi városvezetést. Sajátos módja ez az államosításnak, mivel ezt a szégyenfoltot már lerohanni sem érdemes. Sokszor kell még a kormányhivatalnak büntetnie, hogy lenyomják az árát a nemzetközi hírű spanyol tulajdonosnál.

A pécsi „Magasház” miután statikailag meg lett erősítve, és hasznosítás hiányában még mindig lakatlanul áll. A 24 éve történ kiürítésével, mint lakatlan toronyépület, már több éve szerepel a Geinis-rekordok könyvében. Jelenleg a „spanyol” Gruppo Milton tulajdonában levő épület leharcoltabb, mint valaha. Központi elhelyezkedéséből adódóan funkcionálhatott volna „felhőkarcolóként” egyetemi kollégiumként, apartman együttesként, szociális otthonként, vagy akár egy kereskedelmi központként is hasznosulhatott volna. Az épület teljes körű felújításának és átalakításának várható költsége kb. a 3 milliárd forintba fájt volna. Most a világ a legmagasabb galambdúca.king-kong_MC-300x200

Az 1990 őszén az első „szabadon választott” pécsi önkormányzat szembe találta magát a Magasház problémájával. Az hamar kiderült, hogy Pécs városa ezt a problémát önerőből nem tudja megoldani.

A város önerőből nem volt képes az épület megerősítésére és újból lakhatóvá tételére. 1993-ban sikerült először „értékesíteni” a Magasházat, az osztrák AST és a pécsi IMMO Kft. közös cégének. A cég ingyen megkapta az épületet, azzal a feltétellel, hogy elvégezte volna a megerősítését és felújítását, és két szintet átadott volna az önkormányzatnak.

Az ingatlanügylet részeként a Magasházhoz hozzáadták a szomszédos parkot is, ahová az osztrák befektetők mélygarázst terveztek. A következő években nehezen követhető jogi háború dúlt az épület körül, amely csendben rohadt tovább: 1995-ben már volt érvényes építési engedély is, ám a tiltakozó mozgalom jegyében megfellebbezték, és 1998-ban végleg elutasították. Az osztrák befektető megunta a teljesen átláthatatlan és kapzsi pécsi viszonyrendszert és túladott az IMMO-n, amely a Baranyagaszt Rt. tulajdonába került. A felújítási munka ennek ellenére sem indult meg az egyre rozzantabb műszaki állapotú épületen.

Ezek után Pécs városa elkezdte visszaperelni az épületet a tulajdonostól, a szomszédos parkot magába foglaló teleket nem mivel azt még 1997-ben eladta az IMMO. Sajnos az épület állapotának romlásával párhuzamosan egyre nőttek a költségek, és valójában senki sem tudta, hogy a felújítás után mit lehet kezdeni a házzal, amelynek üzemeltetési költségei horribilisek lettek volna.magashaz

Már Toller László volt a polgármester, amikor újra a város tulajdonában volt az előző évtized során teljesen amortizálódott Magasház. Az épület statikai megerősítése is halaszthatatlanná vált. A 2003 végére befejezett statikai megerősítés 450 milliójába került a városnak. Egyes vélemények szerint ez hiba volt, mert a speciális technológia miatt a Magasház lebontása nehéz és költséges folyamat, ennél az sem került volna sokkal többe.

Komoly befektetői szándék a megerősítés ellenére sem mutatkozott a Magasház iránt. Ezért kapóra jött, hogy a Pécsi Tudományegyetem (PTE) súlyos kollégiumi helyhiánnyal küszködött. Adta magát az ötlet: legyen belőle diákszálló. A város megszabadult volna a teljesen használhatatlan épülettől, míg a PTE jelentősen növelhette volna férőhely-kapacitását.

Az építkezés az akkori SZDSZ-es oktatási tárca által kedvelt PPP (private-public partnership) konstrukcióban valósult volna meg: egy magánbefektető végrehajtja a beruházást, majd az egyetem visszabérli az épületet, és állja az üzemeltetési költségeket. 2004 végén a Magasházban tartott sajtótájékoztatón jelentették be az illetékesek, hogy diákszálló lesz az épületből. Igaz Lénárd László akkori rektor már a PPP megoldással sem értett egyet, hiszen tanulmányok készültek az épület üzemeltetési költségeiről, amelyek becslésük szerint pár éven belül padlóra küldték volna az amúgy is rossz anyagi helyzetű egyetemet. Tehát ezek után nem történt ismét semmi.

Az épület 2007 tavaszán ismét az önkormányzat tulajdonába került, miután a kollégium kialakítását elnyerő PORR Magasépítési Kft. elállt az üzlettől.

A kollégiumprojekt után jött az “önkormányzati negyed” elképzelés. Úgy tervezték az akkori illetékesek, hogy az önkormányzati, és a regionális közigazgatási hivatalokat itt helyezték volna el. A beruházásra a Wallis egyik leányvállalata, a WPR Furmint Kft. jelentkezett be, ám végül ebből sem lett semmi. Ugyanis a WPR Furmint kikötötte, hogy csak abban az esetben vág bele az építkezésbe, ha a bérelhető helyek 70 százaléka biztosan elkel, és az önkormányzat a Magasház 20 százalékát bérli. A városvezetés ezt már csak azért sem tudta teljesíteni, mert a kormányzat részéről nem mutatkozott különösebb igény, hogy áthelyezzék ide az állami szerveket. A cég sem vállalta a szükséges számú parkolóhely megépítését, így ezt a csőd szélén álló önkormányzatnak kellett volna finanszíroznia.

Aztán jött a pécsi városvezetés nagy találmánya: a stratégiai ingatlancsomag. Magyarul Pécs ingatlanvagyonának még megmaradt, értékelhető részét gyorsan eladni, mert csődbe ment volna a város. És ekkor a Tenkes Kapitányának álcázva megérkezett a spanyol érdekeltségű Gruppo Milton. A spanyol cég 5,2 milliárdot adott az ingatlancsomagért, ebből 410 milliót ért a Magasház. A Grupo Milton a Balatonring révén vált országosan ismertté Közben az is kiderült, hogy a spanyolok valójában magyarok. Mindez a pécsi önkormányzatnál senkit sem érdekelt, mert 2010-re az EKF évére a Magasház alaposan fel lett volna tuningolva.magasház

Milton modern felhőkarcolót álmodott az épületből, tovább növelve a magasságát, és exkluzív panoráma-étterem, luxus apartmanok, illetve irodák kaptak volna benne helyet. Bár az épület külső átalakítását első körben a kulturális fővárosi évre ígérték, természetesen semmi nem valósult meg belőle.

A Magasház megújítása nem sikerült is, a szomszédos park eldózerolása az igen. A Pécs-IMMO- kontra eredménye miatt, a telek kikerült az önkormányzat kezéből, és egy befektető az önkormányzat „mellénézését” kihasználva egy társasház felhúzásába kezdett a környéken lakók heves tiltakozása ellenére.

Folytatjuk

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Szent Mihály Arkangyal Asztaltársaság

    Köszönöm Miklós, hogy beszálltál a Magasház és a Megyeri tér körül kialakult helyzet elemzésébe. Annyit jegyeznék meg, hogy a jelenlegi tulajdonos a felszámolás alatt álló La Torre Kft. és abban teljesen igazad van, hogy bonyolult jogi csűrés csavarás után került a Magasház a tulajdonukba. Azonban a La Torre a Milton Gruppo leányvállalata, úgy hogy egyértelmű a trükközés. A gödör esete más. Ott nem egészen az a helyzet, mint amit leírsz, bár a kiindulási pontod helyes.
    A cikkedet, akár csak az előzőt is, feltettük a blogunkra.
    Maráczy Tibor ügyvivő

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE