Pilvax Primőr, Történelem

Államalapító királyunk halála

|

„Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy a szerint éljen!” (Szent István intelmei fiához, Imre herceghez.)

1038. augusztus 15-én hunyt el Magyarország első királya. Az államalapító, aki apja Géza fejedelem munkáját folytatva, sikeres volt az állam és az egyházszerverezésben, illetve a törvényalkotásban is. István 975 körül született, illetve eredeti nevén Vajk, Géza fejedelem egyetlen fiúgyermeke volt.szentistvan9

Vélhetően Esztergomban vagy Fehérváron látta meg a napvilágot. Államalapító királyunk életének első éveivel kapcsolatosan számos kérdés merül fel, amelyek megosztják a történészeket. Ilyen például István keresztelése, vagy később koronázásának dátuma.

973-ban Géza 12 magyar főembert küldött Quedlingburgba, térítő papokat kért a I. Ottó császártól. Brúnó Sanct Gallen-i szerzetes (aki a térítő papokkal érkezett, és akit a magyarok püspökké szenteltek) 974 előtt megkeresztelte katolikusnak Gézát, fiát, Vajkot Istvánra, Géza öccsét, Mihályt, valamint 500 előkelő magyart.

Fiát Civakodó Henrik lányával, Gizellával házasította össze 995 táján. Gizellával is térítőpapok és lovagok érkeztek, akik a magyar fejedelem pozícióit erősítették. A keresztény térítés azonban korántsem volt zökkenőmentes, hiszen a salzburgi érsekség magának követelte a térítés és az egyházi főhatalom jogát. Géza azonban nem akart senkinek sem a vazallusa lenni, de a magyar egyházat sem akarta a német érsekség alá rendelni. 996-ban az Észak-Dunántúlon, Győrtől délre, Szent Márton hegyén – mai nevén, Pannonhalmán monostort alapított. Szükség is volt a monostorra, mert Koppány egyre hevesebben küzdött az ország trónjáért. Somogy-országi területéről kétségbe vonta István utódlását, de fegyveresen csak Géza 997-ben bekövetkező halála után lépett fel.

Géza nagyfejedelem 997-ben meghalt. István, jó külkapcsolatokat, szilárd fejedelmi hatalmat és egy kiépülő államszervezetet örökölt apjától. István 998-ban legyőzte Koppány seregét, jelentős német támogatással. Ezek után nekiláthatott az államszervezésnek.

István és Gizella koronázása 1001. január 01-én Esztergomban történt. A dátum fontos jelkép. A keresztény világ biztosra vette, hogy az ezredik évben bekövetkezik a végítélet. Megjelenik az Antikrisztus, akit Krisztus az Üdvözítő legyőz, és pokolra kerget. Magát II. Szilveszter pápát, és III.Ottó császárt is foglalkoztatta a világvége általános hangulata. A világvége elmaradt, a koronázás viszont megtörtént. A koronázással megszületett a magyar állam.korona

Vita folyik, hogy István kitől kapta a koronát? A magyar önérzet Ottó császár koronaküldő szerepét mindig is nehezen viselte. Közismert, hogy végül is a koronát a pápától kapta az első királyunk. Igen, de erre a pápának a császár adott engedélyt. Ezt bizonyítja Ottó kinevező oklevele:” Szilveszter urat, mesterünket Szent Péter iránti szeretetből pápává választottuk, rendeltük és kineveztük.” Egyébként II. Szilveszter Gerbert volt clunyi szerzetes néven volt a császár nevelője. Amikor a pápa megtudta, hogy István hogyan keresztelte meg az egész népét, állítólag ezt mondta: „Én csak apostoli vagyok, de István valódi apostol.” Ezért nevezték magukat a magyar királyok „apostoli” királyoknak.

István az új társadalmi rendet törvényekkel igyekezett bevezetni, de ez sok nehézséggel járt. Magántulajdon, egyház, keresztény szertartás, mindez új és nagy többség számára teljesen idegen volt. Ezért a király törvényekkel is megszilárdította a földbirtokosok magántulajdonát, a szabadok végrendelkezési jogát. Törvényben is biztosította az egyházi tizedet (a dézsmát), és megparancsolta, hogy minden tíz falu építsen egy templomot.

A megyerendszert István király szláv közvetítéssel vette át, Nagy Károly örökségéből. Maga a megye szó is szláv, határt jelent, vagyis a megye középpontjában álló vár határát, uralmi körzetét. A megyenevek egy része szláv pl. Nógrád, Csongrád stb., más része magyar eredetű pl. Szolnok, Csanád, Szabolcs stb., a megye első ispánjának a nevét viseli.

Az uralkodó elvárta, hogy alattvalói viseljék a templomok működésének és a papok eltartásának költségét maga is jelentős összegeket költött hasonló építkezésekre. Többek között ő alapította a pécsváradi monostort és a Veszprémvölgyi apácamonostort is. A Jeruzsálem felé vezető zarándokúton pedig vendégházakat építtetett a magyar utazók számára.

Uralkodása, államszervező munkája a magyar történelem legfontosabb négy évtizede volt, amellyel megalapozta a keresztény Magyarországot. Szent István méltán számít államiságunk, nemzeti létünk szimbólumának.

Államalapító királyunkat 1083-ban szentté avatták. 2000 óta az ortodox egyház is szentként tiszteli.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE