Pilvax Primőr, Történelem

A pécsi nyolcnapos köztársaság II.

|

Linder Béla és a helyi szocialisták már 1920. december 29-én egy kiáltványt adtak ki. Ebben elítélték a Horthy által megtett lépéseket. A kiáltvány szerint a fehérterror veszélye továbbra is fennáll. Ne feledjük, hogy Pécs akkor fontos bányászcentrum és iparvidék volt, jelentős számú ipari munkássággal. Linder és Doktor Sándor úgy vélték, hogy reális esélyük van arra, hogy Pécs munkásságát szembe fordítsák a Horthy Miklós által képviselt ellenforradalmi Magyarországgal.

A város munkásságát a Prónay-Héjjas-féle különítmények kegyetlenkedéseivel, és Horthy állítólagos munkásellenes magatartásával tüzelték. Rajic, a szerbek kormánybiztosa Baranyában, 1921 januárjában Nikola Pasics szerb miniszterelnökhöz utazott, és átadta Dobrovitsék erről szóló autonómiatervezetét. Ez a törekvés Belgrádban-kezdetben támogatásra talált.

Linder Béla

Linder Béla

1921. május 29-én az akkori Pécsi Szocialista Párt megtartotta első, és egyben utolsó kongresszusát. A tanácskozás négy napig tartott. A kongresszus határozatával kérték a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kormányát, hogy védje meg Baranyát. Erre a védelemre addig van szükség, amíg Magyarországon nem alakul meg egy számukra elfogadható demokratikus kormány.Közben 1921. július 27-én a párizsi külügyminisztériumban letétbe helyezték a trianoni békeszerződés ratifikált példányait. Magyarul az életbe lépett, és ennek értelmében a magyar kormány, hivatalosan is bevonulhatott a szerbek által megszállt területekre.

Augusztus 9-én az antant képviselői Budapesten megtárgyalták a magyar csapatok bevonulásának időpontját. Ezt augusztus 18–22. közötti időintervallumban határozták meg. Augusztus 10-én Gosset ezredes az antant képviseletében Pécsre érkezett. Az antant képviselője igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy a munkásságot nem éri bántódás. A városban ennek ellenére sztrájkok kezdődtek a bevonulás ellenzői miatt.

1921. augusztus 14-én összeült a megszállt területek szakszervezeteinek kongresszusa. A tanácskozáson a visszacsatolás volt a központi kérdés. A kongresszuson elhangzott, hogy Pécs kiürítésével „megszűnik az élet”. Egy határozati javaslatot terjesztettek elő, amelyben tiltakozott a kiürítés ellen:” amíg Magyarországon a mai Horthy-rezsimet egy, az októberi forradalom vívmányainak megfelelő, minden üldözéstől és terrorisztikus tendenciáktól mentes demokratikus rezsim nem váltja fel”.

A kongresszus ezt elfogadva megbízta az újonnan megválasztandó szakszervezeti bizottságot, hogy kövessen el mindent lehetséges lépést a kiürítés elkerülésének érdekében. Ezek után megszakították a kongresszust, hogy a küldöttek részt vehessenek a Széchenyi téren lévő tömeggyűlésen. A város lakosságát a sajtón keresztül már napokkal azelőtt mozgósították:

Szerb katonák Pécsett

Szerb katonák Pécsett

„ Munkások! Elvtársak! Vasárnap f. hó 14-én de. 10 órakor a Széchenyi-téren nagy tiltakozó népgyűlést tartunk a Horthy-uralomnak Baranyába való bevonulása ellen. Pécs és környéke egész proletár tömegeinek, férfiaknak és nőknek ott kell lennie ezen a gyűlésen, hogy tiltakozásunk mennél hatalmasabb, mennél messzebb hangzóbb legyen. Agitáljon mindenki a népgyűlés sikere érdekében! ” (Pécsi Szocialista Párt) A Széchenyi téren tartott népgyűlésen Dobrovits Péter kikiáltotta a köztársaságot: „Megteremtjük a Baranyai Szerb–Magyar Köztársaságot és köztársasági államformában újrateremtjük a Pécs–baranyai Szabadságszigetet! Nem adjuk oda hazánkat, szülővárosunkat, nem adjuk oda a darutollas Horthy-pribékeknek, a Prónay, a Héjjas véreskezű, herélő késes fehér tisztjeinek!”

A népgyűlésen bejelentették, hogy Károlyi Mihályt Pécsre fogják hívni. Ezután küldöttséget szerveztek Dobrovits vezetésével, akik felkeresték Rajić szerb kormánybiztost, akinek bejelentették a köztársaság megalakulását. A szerb tisztviselő tudomásul vette a bejelentést, és értesítette a kormányát is. Dobrovits azt is bejelentette, hogy a bajai háromszög és vidéke lakossága néhány napon belül elküldi a bizottságba a küldötteit. Valamint azt is, hogy Linder Bélával elutazik Belgrádba, ahol a belügyminiszterrel és a miniszterelnökkel fog tárgyalni. Az intézőbizottság magyar, német és horvát nyelven adta ki a kiáltványait. Később Gosset ezredesnek egy angol nyelvű memorandumot adtak át. Ebben leírták a nap eseményeit, és kijelentették, hogy a nép megvédi az új államot Magyarországgal szemben.

pecsikikialltas

A pécsi köztársaság kikiálltása

Linder Béla Károlyi Mihály első és az ország ütőképes haderejének lefegyverzése révén hírhedetté vált volt hadügyminisztere akkor már Pécs városának polgármestere kijelentette, hogy a párizsi döntés ellenére nem engedi bevonulni a magyar hadsereget Pécsre és Baranyába. A volt hadügyminiszter polgármesterként már meglehetősen harcias volt. Lindernek volt egy tervezete, amely szerint a Pécs–bajai Autonóm Terület elszakadna az anyaországtól, a magyar törvények nem terjednének ki rá, hanem átvenné, a szerb törvényeket. Jászi Oszkár azt is javasolta, hogy a szerb valutát is bevezethetnék. Linder az utódállamok és az antant képviselőinél is kilincselt memorandumával. A kisantant államok követei természetesen minden Magyarország ellen irányuló akcióra kaphatóak voltak, az angol, francia és olasz követ azonban nem is fogadta Linder Bélát.

Gosset ezredes jelentést küldött Budapestre, az angol főbiztosnak. Közölte, hogy az ő feladata kizárólag katonai jellegű és a területek kiürítésével kapcsolatos. Véleménye szerint ezt az új államot nem kell komolyan venni! Kérte az angol biztostól, hogy követeljék a szerbektől a magyar kormány által kinevezett kormánybiztosok elismerését. Gosset felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy Linder és Dobrovits Belgrádban tartózkodik. Az ezredes az is leírta, hogy nem szabad visszaengedni őket a Pécsre.

A pécsi hírek Bajára, augusztus 15-én érkeztek meg. A Baranya Megyei Újság rendkívüli kiadásán keresztül. Baján rendkívüli gyűlést hívtak össze a város tanácstermében. Itt megválasztották az ideiglenes intézőbizottságot. E napon új lap jelent meg Előre címmel. Augusztus 15-én, Mohácson, Szigetváron, Siklóson, Barcson is népgyűléseket szerveztek. Az említett helységek lakossága nevében kimondták az új köztársasághoz való csatlakozást.

A magyar kormány augusztus 16-án jelezte az angol főbiztosnak, hogy az új államot nem ismeri el. Hohler főbiztos a magyar kormány nyilatkozatának és Gosset ezredes táviratának birtokában kapcsolatba lépett a budapesti szerb követtel. A követ tájékoztatta, hogy a kormánya már utasította a baranyai vezetőket, hogy kezdjék meg a kiürítést.

Ezt a Belgrádban tartózkodó Dobrovits, és Linder nem tudta.

(folytatjuk)

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE