Kiemelt, Magyar Közélet

Léhmann György levele Varga Mihálynak

|

Varga Mihály miniszter Úrnak

B u d a p e s t

Tisztelt Miniszter Úr!

Tegnapi napon az ECHO TV esti Híradójában a Bankszövetség Főtitkára – Kovács Levente – a Bankszövetségnél történt tegnapi megbeszélésre hivatkozva azt nyilatkozta, hogy: „A mai javaslatainknak az volt a célja, hogy a hiteles ügyfeleknek a teljes körét fedjük le. Ezen belül is a jól fizető lakáscélú devizahitelesek számára kínálunk majd egy igen kedvező konstrukciót.”drlehmanngy

Majd a Híradóban Ön nyilatkozott az alábbiak szerint: „Az a célunk, hogy egy olyan megoldást találjunk, mely az ügyfelek terheit jelentős mértékben tudja csökkenteni és eleget tud tenni annak a kormányzati elvárásnak, hogy a jelzálogalapú devizahitelek azok a magyar piacról, pénzintézeti piacról kivezetésre kerüljenek.”

Tekintettel arra, hogy jogi képviselőként 700 olyan ügyfelemet – illetve azok társait – képviselem bankok elleni bírósági eljárásokban, akik a devizában nyilvántartott forinthitel szerződésükben fellelhető, bankok által diktált szerződési feltételek érvénytelenségét kívánják bírósági ítélettel megállapíttatni, sajnálatosnak tartom azt, hogy ügyfeleimnek megbízása nélkül kíván az ellenérdekű bankokkal az ügyfeleim által megkötött polgárjogi magánszerződéseivel is kapcsolatosan úgy tárgyalni, mintha a tárgyalások során ügyfeleim érdekeit is szem előtt tartaná. Ügyfeleim elvárták volna azt, hogy ha már mindenáron véget kívánnak vetni a bankok által előidézett állapoton, akkor legalább a jogi képviselőjüktől – tőlem – megkérdezték volna azt, hogy egyetértünk-e az Önök tevékenységével, vagy sem. Éppen úgy, mint ahogy bíróság előtt sem szokás a bíróságnak a peres felek megkérdezése nélkül dönteni. Ezért kérdésük nélkül fejtem ki 700 adós ügyfelem képviseletében az alábbiakban álláspontunkat. A tegnapi napon elhangzott mondata szerinti kettős célból az utóbbi miatt semmi szükség nincs arra, hogy akár a Bankszövetséggel, akár az adósokkal, vagy bárkivel megbeszélést folytassanak. Hiszen az esetben, ha az a kormányzati elvárás, hogy a jelzálogalapú devizahiteleket „kivezessék” a magyar piacról, akkor akár soronkívűli eljárásban egy héten belül hoznak egy olyan törvényt, mely szerint a törvény hatálybalépését követően megkötött devizalapu kölcsönszerződés semmis, és ezáltal ez a kivezetési kormányzati probléma rendezésre került.

Ami pedig az ilyen törvény megalkotásáig megkötött devizaalapú kölcsönszerződést illeti, ezekre vonatkozóan ez a „kivezetési” szándék értelmezhetetlen, és főleg törvénysértő szándék akkor, ha ezzel arra gondolnak, hogy az eddig megkötött devizában nyilvántartott forinthitel szerződést forintosítják, azaz a kölcsönnek devizában történt megjelölését a korábbi szerződés helyébe lépő újabb szerződéssel megszüntetik. Méghozzá úgy, hogy közben államtitkáruk – Dr. Orbán Gábor – által kijelentik azt is, hogy jobban nem járhatnak a forintosítás során a devizahitelesek, mint a forinthitelesek. Azaz egy szintre akarják hozni jövőre nézve azoknak a devizában nyilvántartott adósoknak jövőbeni terheit a forinthitel szerződést kötő adósok terheivel. Arról pedig mélyen hallgatnak Önök is és a Bankszövetség is, hogy mi lesz azzal a több mint háromezer öngyilkos adósnak családjával, és a többi, bankok által készített törvénytelen, devizában nyilvántartott szerződés miatt tönkretett családdal, azoknak eddig bekövetkezett kárával. A kormányzat eddigi nyilatkozatából úgy látom, hogy szándékuk szerint fátyol rá, több is veszett Mohácsnál a magyarból, hát felejtsük el. Be kell látniuk, hogy a károsultakkal szemben érzéketlenül, és törvénytelenül kívánnak belenyúlni olyan problémába, amihez egyébként ugyanúgy, mint az általam képviselt 700 adós, más adós sem adott Önöknek felhatalmazást. A probléma megoldásához természetesen a Polgári Törvénykönyvnek hatályos rendelkezéseiből kell kiindulni. Abból a jogszabályból, melynek egyetlen tételét még csak meg sem említik a probléma megoldására tett javaslataik alapján.

Elfogadva azt az állításukat, hogy a devizában nyilvántartott egy hibás termék, természetesen ebből kiindulva kell felépíteni a problémának törvényes megoldási lehetőségét akár bíróság előtt, akár azon kívül is. Ellenben Önök akkor is, amikor az árfolyamrögzítésről szóló törvényt 2011-ben kezdeményezték, akkor is tudták azt, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés egy hibás termék. Minden közepes képességű másodéves joghallgató egyszeri ránézésre megállapítja azt a bankok által készített devizaalapú kölcsönszerződésekről, hogy az okiratból nem lehet megállapítani a törvényszöveg szerinti „adós köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni”. A szerződés létrejöttéhez kötelező szerződési feltételt, – ezért ez a szerződés létre nem jött szerződésnek tekintendő általában a semmiség jogkövetkezményével, – és Önök mégis „gyűjtőszámla” és hasonló fogalmakkal változtattak a törvény szerint az egyébként tehát létre nem jött szerződést.

Az általam képviselt adósok számára és szerintem minden jogász számára is felfoghatatlan az, hogy törvényalkotást javasolva, miként mert a kormányzat ily módon szembe menni a Ptk. 198. §-ból következő rendelkezésekkel:

2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el.2) A szerződés érvénytelensége azt jelenti, hogy az ilyen ügyletnek nincs kötelem keletkeztető hatálya, az ilyen szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan. A Ptk. 198. § (1) bekezdés terminológiáját használva: az érvénytelen szerződés nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás követelésére. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye tehát az, hogy az ilyen szerződéshez nem fűződhetnek a felek által célzott joghatások.

Önök már 2011-ben is tudták azt, hogy a bankok által szerkesztett devizában nyilvántartott forinthitel szerződés hibás termék, Igazságügy Minisztérium által kétségtelenül ismerték legalább ezt az 1/2010. PK Vélemény szerinti megállapítást, de Önöket mindez nem zavarta.

Hogyan magyarázzam el ügyfeleimnek azt, hogy Önök már az árfolyamrögzítésről szóló törvényalkotásukkal is a törvényes előírásokat, az alkotmányos rendet azért vették semmibe, mert ennek a törvénynek alapján megkötött gyűjtőszámlahitel szerződést is saját szájuk íze szerint a bankok szerkesztették közjegyzői segítséggel.

És utóbbiak által még a biztonság kedvéért szerkesztett adósi tartozáselismerési és szerződésmódosítási okiratok által biztosították a bankokat arról, hogy nem lehet baj az adósoknak korábbi, törvénytelen kifosztását eredményező tevékenység miatt.

Fenti nyilatkozataik és korábbi Dr. Orbán Gábor államtitkári nyilatkozatok arról győznek meg, hogy a most leírt törvénytelen és alkotmánysértő tevékenységüket folytatni kívánják a Bankszövetség egyértelmű támogatásával.

T. Miniszter Úr! Ha megengedi, visszatérek az Önök által is elismert hibás terméknek problémájára. Önök úgy állítják be, hogy a devizában nyilvántartott forinthitel szerződés valamiféle ördögtől való olyan sajnálatos szerződési forma, mely hazánkban nem vette figyelembe az elmúlt éveknek bankoktól függetlenül bekövetkezett gazdasági élet alakulásával kapcsolatos sajátosságait és ezért tulajdonképpen senki nem felelős. Sem a bankok, sem a PSZÁF, vagy az állam, illetve az adós sem. Attól függetlenül, hogy kizárólag az adós viseli minden következményét ennek a sajnálatos állapotnak, a hibás termék sajátosságának következményét, de a jóságos állam és főleg a bankok most összefognak és megmentik jövőre nézve a adósokat.

Szerintem Önök tudják legjobban azt, hogy ebből az állításukból egy szó sem igaz, és ezt bizonyítja az, hogy az Európai Bíróság által hozott minden ide kapcsolódó ítéletben megfogalmazott, minden európai ország kormányzata által indítandó közérdekű pereket hazánkban sem az erre jogosult minisztériumok sem, a Legfőbb Ügyészség nem hajlandó megindítani. Azért nem indítják meg bíróság előtt ezeket az eljárásokat álláspontom szerint, mert tartanak attól, hogy a „hibás termék” következménye nem valamiféle fátum miatt lenne bíróság által megállapítva, hanem a bankok által diktált, és bankok, vagy közjegyzők által szerkesztett szerződések feltehetően banki csalárd magatartás eredményeként. Logikátlan, zűrzavaros és főleg teljesen törvénytelen alapokon nyugvó kormányzati nyilatkozatokból kiindulva határozottan állítom, hogy az ilyen bírósági döntéstől való félelmükben történik most minden a bankok részéről éppúgy ebben a kérdésben, mint a Kormányzat részéről. Alappal félnek attól, hogy a hibás terméket jelentő kölcsönszerződés miatti polgári jogi és esetleg másfajta felelősség is elkerülhetetlenül megállapításra kerül. Azaz attól félnek, hogy nemcsak a jövőre nézve kell valamiféle tessék-lássék intézkedéssel befogni az adósok száját, hanem az elmúlt években bekövetkezett károkozásokkal is el kell számolniuk a bankoknak. Úgy, ahogy egy tisztességes demokratikus jogállamban illik. Egyébként ahhoz, hogy ne legyen hibás termék a devizában nyilvántartott forintkölcsönre vonatkozó szerződés, mindösszesen annyit kellett volna írni az okirat szerkesztőjének, hogy A felvett kölcsön összeg 10 millió Ft. A kölcsön visszafizetésének futamideje 200 hónap, ügyleti kamata a kölcsön ki nem fizetett részének évi 4 %-a. A kölcsönnek egy havi, adós által a szerződés megkötését követő hónaptól havonta, minden hónap 15. napjáig fizetendő törlesztő részlete 50.000.-Ft. Az évi kamat összegének 1/12-ed része ugyanekkor fizetendő. Felek tudatában vannak abban, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a HUF/CHF középárfolyam 150, míg a CHF – svájci frank – Svájci Nemzeti Bank által megállapított jegybanki alapkamata 2 %.

 Fentiek figyelembevételével az alábbi törvényi rendelkezés alkalmazásával

 Ptk. 231. § (1) Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.

 A felek megállapodnak abban, hogy adós a havi kölcsön és kamatösszeg fizetési kötelezettségét a teljesítés időpontjában Nemzeti Bank által meghatározott HUF/CHF középárfolyam és 150 HUF/CHF árfolyam hányadosával szorozva köteles fizetni, míg az ügyleti kamat százalékos mértéke minden megkezdett évben – január 1-től – olyan arányban változik, ahogy 2 %-os kamathoz képest a CHF – svájci frank – jegybanki alapkamata a Svájc Nemzeti Bank közlése szerint ezen a napon megállapításra kerül. Ez lett volna a felek szándékának megfelelő PSZÁF által is hirdetett, és minden tekintetben törvényes, a magyar hatályos jogszabályoknak megfelelő szerződés, bankok számára elegendő hasznot hozó hibátlan termék. Csakhogy ez nem volt elég a Magyarországon tevékenykedő bankoknak. Talán tudták, talán sejtették azt, hogy hazánk kormányzata mindenkor védeni fogja az ő akár törvénytelen érdekeiket is, és ezért nyugodtan előállították a hibás terméküket, az általuk diktált szerződésüket. És ennek a banki elvárásnak most Önök maradéktalanul megfelelnek. Minden elkövetnek azért, hogy se a polgári jogi, sem az esetleges büntetőjogi felelőssége a bankoknak, valamint az őket segítőknek megállapításra kerüljön. Helyes bírósági eljárás esetén Ptk. 523. § 1. bek-e szerinti törvényi előírás be nem tartása miatti hibás termékű szerződés miatt a Ptk. 200. § 2. bek-re, Ptk. 205. § 2. bek-re, Ptk. 209. § 1. bek-re hivatkozással kell mindösszesen kérni a szerződés érvénytelenségének szerződés aláírására visszamenőleg hatályú megállapítását, és a Kúriának július 4-i hasonló témájú peres eljárásban hozott ítéletének megfelelően a Ptk. 237. § 2. bek-e alapján a szerződést hibátlan állapotba hozza a bíróság.

Ennyi az egész. De ehelyett a Kormányzat fenti okok miatt mindent elkövet a vétkes bankok megsegítésére. Fentieken túl természetesen kifogásolom az olyan kormányzati szándékokat is, amit Dr. Orbán Gábor államtitkár kijelentéséből tudok. Azt, hogy valamiféle olyan törvény meghozatalára kíván törekedni a kormányzat, hogy a törvényben megjelölt szerződést minden adósnak meg kell kötni, illetve aki nem hajlandó mégsem megkötni, annak erre vonatkozó nyilatkozatot kell tenni.

Bízom abban, hogy az Államtitkár úrnak ez a közlése egy elhamarkodott közlés volt, hiszen nem feltételezem róla azt, hogy alkotmányos alapjogokat sértő törvény meghozatala mellett kardoskodna. Mert ugye minden adósnak kölcsönszerződése a tulajdonjoggal kapcsolatos rendelkezési jogot érinti, és mivel az emberi élethez és egészséghez való jogot követően ez a tulajdonjog a legalapvetőbb alkotmányos alapjog, nem feltételezem azt, hogy a Kormányzat olyannyira nekiveselkedett a bankok felelősségének eltussolásával kapcsolatosan, hogy hajlandó ennek érdekében hazánkban egy rendkívüli állapothoz hasonló állapotot teremteni az emberek tulajdonjogával való szabad rendelkezési jognak befolyásolásával. Háborús állapot esetén szokásos magántulajdonban álló gépjárművek tulajdonjogával az államnak rendelkezni, de hazánkban békeidőkben még a legnagyobb válságban sem volt erre még gyakorlat.

Különösen nem akkor, ha ezzel mindösszesen egy feltehetőleg csalárdul eljáró csoport érdekeit szolgálja az állam. Javaslom T. Államtitkár Úrnak és a Kormányzatnak azt, hogy figyelmesen tanulmányozza a „a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról”szóló 1931. évi XXVI. Törvénycikket, melyből megtudhatja azt, hogy egy alkotmányos rendben működő ország a legnagyobb gazdasági válság idején is meddig mehet el a magántulajdon korlátozásával kapcsolatosan. Persze egészen más a helyzet akkor, ha a Kormányzat az alkotmányos rendet háttérbe helyezi a feltehetőleg csalárd magatartású csoport felelősségének eltussolása végett…

Végezetül T. Miniszter Úr! Engedje meg azt, hogy felhívjam figyelmét arra, hogy amennyiben az Államtitkár úrnak fentiek szerint kifogásolt kijelentése a Kormányzat álláspontját tükrözi, akkor ennek a kijelentésnek tartalma szerint a címzett adósok felé ez azt az üzenetet jelenti, hogy vagy aláírod adós a bankok által újból megfogalmazott, törvényen alapuló, ezért soha többet tisztességtelenséggel kapcsolatosan nem vizsgálható, a múltat elfelejtő, felelősséget meg nem állapító, jövőre vonatkozó jelentéktelen előnyöket tartalmazó szerződést, vagy megláthatod magad adós. Magadra vess adós, ha a bíróságnál úgy fognak eljárni veled szemben, mint ahogy a Fővárosi Törvényszéken immár hónapok óta eljárnak, magadra vess, ha rendőri segítséggel végrehajtási eljárás keretében a semmis szerződésből fakadóan kivernek a saját házadból, magadra vess, ha földönfutóvá válsz, magadra vess, ha családtagjaid az öngyilkosságot választja.

Nincs más mondanivalóm. Nem gondoltam volna, hogy ilyen sötétség van ebben az országban.

Siófokon 2013. augusztus 28. napján.

Dr. Léhmann György ügyvéd – 700 adós és tsai képviseletében

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Éhségsztrájk Pécsen

    Gyilkosom a bank!
    „2013.08.28.. A nap, amely mindent megváltoztatott….
    Csütörtök dél volt…Már tűkön ültem. Tudtam, hogy jönni fognak, kedden is itt jártak.”
    Egy megrázó sajnos igaz történet.
    http://www.kifosztottan.blogspot.hu/

    ↑ LinkVálasz
  2. Éhségsztrájk Pécsen

    Csatlakozva a Pesti megmozduláshoz Pécsett ugyanabban az időpontban szintén tartunk éhségsztrájkot szept.03.-án 09-órától 06.-án 18-óráig.
    Aki csatlakozna hozzánk részvételét jelezze a 30/620-8347 ,vagy a 70/ 416-8356 -os számon.
    A csatlakozás lehet részleges vagy teljes.
    Remélem vannak akik nem csak a “fotelből” politizálnak hanem tettekkel is bizonyítják a tenni akarást a változásokért !
    A megmozdulás célja az Ország-Világ figyelmét ráirányítani a tarthatatlan politikai helyzetre, az elmúlt 24 év kormányon lévők hibáira!! Akik miatt a jelenlegi tarthatatlan állapotok kialakultak.Valamint a vagyonuktól megfosztott kilakoltatott, hajléktalanná vált emberek , az éhező gyerekek , emberek helyzetére. Tehát összefoglalva : valamennyi Magyarországon élő megalázott tönkretett emberre.
    Szerző: László Balázs

    https://www.facebook.com/photo.php?fbid=440664932718069&set=a.192775254173706.40788.100003236975208&type=1&theater

    https://www.facebook.com/groups/215880018550868/

    ↑ LinkVálasz
  3. uzsorások

    A hitelszerződés nem más, mint befektetési szerződés?
    Álláspontunk szerint az aláírt hitel-szerződésből, nem vezethető le a felek között, a valóságban létrejött, és tartós jogviszonyként teljesülő kötelem. A hitelviszonyon túlmenően, olyan befektetési jogviszony is megvalósult, a bank virtuális devizakockázata, és az adós valós kockázatát eredményező kötelem keretében, amely a szerződésen túlmutató, többlet tényállás vizsgálatát, a bíróság részéről megkerülhetetlenné teszi.
    Mind az – elsődlegesen alkalmazandó – EU-s joggal (93/13 EGK Irányelv a fogyasztóvédelemről), mind a magyar fogyasztóvédelmi jogszabályokkal ellentétes. A befektetéssel vegyes hitelszerződésnek, a valós történéseinek feltárása a bírósági eljárásban, és a KÖZÉLETBEN, A KÖZBESZÉDBEN, A MEGOLDÁSOK KERESÉSE SORÁN, azt jelenti, hogy a hitelszerződés, csupán kezdete annak, hogy a bank átértelmezi annak tartalmát, és egy befektetést hajt végre annak ürügyén a futamidő alatt, a következő formában.
    http://www.fovarosi-hirhatar.hu/hir/a-hitelszerzodes-nem-mas-mint-befektetesi-szerzodes

    ↑ LinkVálasz
  4. durvul a helyzet

    Varga István MNB
    Ez a “termék” sem az Alaptörvénynek, sem a Nemzeti Hitvallásnak nem felel meg!
    Varga István – “Van ennek az országnak egy alaptörvénye! Nem lehet ajándéknak tekinteni azt, amit az emberektől jogtalanul “vettek” el! Ez a “termék nem csak a Polgári Törvénykönyvnek nem felel meg, de az alaptörvénynek, a Nemzeti Hitvallásnak sem. A bankok tudatosan csapták be az ügyfeleket.”
    http://www.civilkontroll.com/varga-istvan-mnb-ez-a-termek-sem-az-alaptorvenynek-sem-a-nemzeti-hitvallasnak-nem-felel-meg/

    ↑ LinkVálasz
  5. Péter Menyhért

    Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úrnak Budapest, 2013. augusztus 26.
    Dr. Ibolya Tibor Főügyész úrnak
    LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. E-mail: lu@mku.hu
    FŐVÁROSI FŐÜGYÉSZSÉG 1054 Budapest, Akadémia u. 13. E-mail: fov.fou@mku.hu

    Tárgy: Új, komplex, az ügyészséghez igazított feljelentés

    Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

    Alulírott Menyhért Péter (szül: Budapest, 1958.02.24. a.n.: Varga Ilona), 1213 Budapest, Vihorlát u. 63. szám alatti lakos, az április óta általam, és a Deviza Alapú Csalás Áldozatai Csoport tagjai által megküldött feljelentések hányattatását, valamint az ügyészség elkerülő magatartását figyelembe véve, a következő módosításban kívánom feljelentésemet érvényesíttetni:

    Az egyedi szerződések összehasonlítása és elemzése alapján, büntetőjogi felelősségem teljes tudatában, erkölcsi és anyagi érdekeim védelme érdekében a következő országosan egységes, komplex, (a Btk. 321.§ (1) szerint minősülő) bűnszervezetben, (a Btk. 6 § (1) szerint minősülő) bűnhalmazatban elkövetett gazdasági bűncselekmények, valamint (a Btk. 143.§ (1) b) c) g) pontja szerint minősülő) több ember halálát okozó emberiesség elleni bűntett elkövetői ellen az alábbi feljelentést teszem:

    1. Csányi Sándor – OTP elnök-vezérigazgatója,
    2. Felcsuti Péter – Raiffeisen Bank (korábban Unicbank) vezérigazgatója, 2008. április 25-étől a Magyar Bankszövetség elnöke, korábban alelnöke,
    3. Papp Edit – Erste Bank vezére 2007-től 2011. május 31-ig,
    4. Erdei Tamás – 1997-től 2012 márciusig az MKB elnök-vezérigazgatója és a Magyar Bankszövetség elnöke,
    5. Gyuris Dániel – FHB Jelzálogbank vezérigazgatója 1999-2010. október 22-ig,
    6. Patai Mihály – UnicreditBank Hungary Zrt elnök-vezérigazgatója 2006 óta,
    7. Török László – CIB Bank 2005–2009 vezérigazgató,
    8. Csicsáky Péter – TakarékBank elnök-vezérigazgatója, (Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.) pénzügyi szolgáltatók egyszemélyi felelős vezetői, bűntársaik;
    9. továbbá minden további FEL NEM SOROLT, de bizonyíthatóan ÉRINTETT, deviza alapú jogügylettel foglalkozó pénzügyi szolgáltató szervezet egyszemélyi felelős vezetője; és bűntársaik,
    10. valamint az önálló jogi személy Magyar Bankszövetség, mint bűnszervezet ellen.

    Nevezett vezető beosztású személyek előre megszervezett, bűnszervezetben (Magyar Bankszövetség), egységes tevékenység következményeként, az érintett pénzügyi szolgáltatók telephelyein aláírt minden deviza alapú jogügylet, szerződés, lízing, stb. megkötésekor, az államot és az adóst tudatosan, üzletszerűen, a várható személyes anyagi előnyük (bónusz, jutalom, prémium, stb) megszerzése érdekében az adósokat megtévesztették, tévedésben tartották, ezzel legkevesebb 3.000 milliárdos közvetlen anyagi kárt okoztak, valamint közvetett közrehatásként több magyar polgár halálát és számtalan család megnyomorítását idézték elő.

    Három kétséget kizáróan bizonyítható, anyagi kárt okozó tétel minden deviza alapú szerződés, jogügylet esetében fellelhető: az árfolyam különbözet, az árfolyam nyereség, és a jogtalan %-os megállapítású költség többlet.

    Ez a 3 tevékenység a hitelezett pénzek összegére vetítve mintegy 40-50%-os kárt okoztak. A kárérték minden egyedi szerződés alapján pontosan kiszámítható.
    Országosan és a meglévő információink alapján, a csaló maffia az adósoknak a kihelyezett 7.200 milliárd Ft legkevesebb 40%-át, azaz 3.000 Milliárd Ft becsértékű közvetlen kárt okozott!
    Az adósokat ért megkárosítás számlaadás illetőleg elszámolás nélkül történt, a jogszabályok súlyos megsértését, az állami költségvetés megkárosítását eredményező, az adós vagyona elleni károkozással egy szerződésben, attól elválaszthatatlanul valósították meg.
    Országosan és a meglévő információink alapján, a csaló maffia a MAGYAR államnak (minden magyar polgárnak!) a 3.000 Milliárd Ft számla nélküli – feketegazdaság! – jövedelem cca. 20%-át, azaz 600 Milliárd Ft becsértékű, adócsalásból – adóelkerülésből eredeztethető adóhiányt, kárt okozott!

    A bűnszervezetbe tömörült vezető állású tisztségviselők cselekedetükkel bizonyítottan megvalósították a 2012. évi C. (a régi 1978. évi IV.) törvény, Büntető Törvénykönyv (továbbiakban Btk) 373. § (a régi 318.§.) szerint minősülő csalás bűntettének, valamint a feljelentésem elválaszthatatlan részét képező videó tanúvallomásomban (https://www.youtube.com/watch?v=oQJVkDnNoHU) szereplő bűncselekmények tényállását.

    Az üzletszerűen, vélelmezhetően KIZÁRÓLAG maffia jellegű bűnszövetségben elkövethető csalás mellett rendszerszerűen, okozati összefüggésben, halmazati módon valósultak meg a bűncselekmények.

    Az elkövetők közvetett ráhatása következményeként megvalósult öngyilkosságok és súlyos családi tragédiák, a magyar polgárok ezreinek kifosztás miatt kiemelendő a Btk 143. § (a régi 330/A.) szerint minősülő, emberiesség elleni bűncselekmény.

    ↑ LinkVálasz
  6. 358%-os extraprofit

    Számok és tények a szomorú mai Magyar valóságról.

    Kölcsönszerződés, gépjármű fedezet mellett, devizaalapon nyilvántartva.
    Induló kamatláb: 12.41% Futamidő: 84 hónap. THM induló értéke: 14.12%
    Kölcsönfolyósítás napja: 2008.08.
    Ügyfélbefizetések elszámolása 2013.07.
    Kölcsön összege: 1.900.000.- Ft
    (13.512.55 CHF)

    Befizetett összeg, 2013.07. -ig: 2.931.064.- Ft

    Tőketartozás: 1.813.650.- Ft
    (7.430,56 CHF)
    Kamat, kb.: 2.000.000.- Ft
    Egyéb: 46.108.- Ft
    Összes tartozás: 3.859.758.- Ft

    Tehát 2013.07.- ig a folyósított 1.9 millió forint kölcsön összegre közel
    3 millió forint! már visszafizetésre került.
    Ugyanakkor a hitelintézet nyilvántartása szerint a fennálló tartozás még további közel
    4 millió forint! azaz összesen: 6.800.000 forint.

    Így lehet 358%-os extraprofitra szert tenni,
    ami Magyarországon a Horvátokkal, Osztrákokkal, Lengyelekkel, stb. ellentétben még mindig nem csalás, nem uzsora.

    ↑ LinkVálasz
  7. Sorozatban ítélik meg a semmiséget.

    •Az OTP lízingtársasága, a Merkantil Bank Zrt olyan lízingfeltételt alakított ki, hogy az
    árfolyam emelkedést a tőketartozáshoz írja hozzá.
    Ezzel a megoldással a szerződés kifizethetetlenné válik. (25 éves korában vásárolt egy gépkocsit egy fiatalember. 65 éves korában még mindig lesz tartozása, igaz, ekkor már oldtimer a gépkocsija.)
    A LOMBARD Lízing Zrt szerződése hasonló. Sorozatban ítélik meg a semmiséget.

    Makkos Albert 2013.08.24.

    Tisztelt Csizmadia úr!
    A sajtó szerint a CÖF a civil szervezetek nevében a Bankszövetséggel folytat tárgyalást.
    Ismeretes, hogy a CÖF korábban nem foglalkozott a devizahitelek problémakörével. Nem
    tudom ki készítette fel a tárgyaló delegációt a jelenlegi tárgyalásokra. Segítségképen azonban
    szeretnék néhány jelentős elemet kiemelni, ami a Bankszövetség és a CÖF, illetve a Kormány
    közötti aszimmetriát csökkentheti.

    A pénzintézetek jelentős szerződésállománya semmis, vagy legalább a deviza alkalmazása
    miatt részlegesen semmis. Néhány példa:

    • Az OTP Bank Nyrt az aktuális árfolyamot a honlapon közli. A honlapon azonban több, eltérő verziószámú árfolyam van. Arra viszont nincs utalás, melyik verzió a mérvadó. A Ptk. „meghatározott összeget ír elő a kölcsön összegének meghatározására, ami az eltérő árfolyam miatt nem állapítható meg.

    •A jelzálogbanki törvény szerint jelzálogbankok devizaügyleteket nem folytathatnak. Erre már az Uni Credit Bank Hungary Zrt rájött és megszüntette a Jelzálogbankot, amivel
    természetesen nem oldotta meg a problémát.
    Az OTP Jelzálogbank Zrt hasonló helyzetben van. Az összes szerződés részlegesen semmis.

    •Az OTP lízingtársasága, a Merkantil Bank Zrt olyan lízingfeltételt alakított ki, hogy az
    árfolyam emelkedést a tőketartozáshoz írja hozzá.
    Ezzel a megoldással a szerződés kifizethetetlenné válik. (25 éves korában vásárolt egy gépkocsit egy fiatalember. 65 éves korában még mindig lesz tartozása, igaz, ekkor már oldtimer a gépkocsija.)
    A LOMBARD Lízing Zrt szerződése hasonló. Sorozatban ítélik meg a semmiséget.

    Véletlen, hogy Csányi úr eladta OTP részvényeit, amikor szerződéseinek többsége semmis,
    vagy részlegesen semmis?

    •Az AXA Bankaláírásának törvénytelensége miatt sorozatban érvénytelenítik szerződéseket.
    Ez a jobbik. Hiszen a szerződések elemzése azt mutatja, hogy alig van benne olyan pont,
    ami törvényes.
    Hasonlóan tele van jogsértéssel az MKB Bank Nyrt szerződése is.

    •A Porsche Bank Zrt szerződése eltér az általános szerződési feltételektől, és mindkettő
    eltér a honlap megfogalmazásától. Átvéve a Svájci Nemzeti Bank szerepét maga határozza
    meg a svájci frank kamatát. Kétséges a törvényessége.

    •A CIB Lízing Zrt szerződéseiből kimaradt a THM értéke, amely miatt semmisek.

    •A CIB Bank Zrt tevékenysége erősen kétséges. A szerződések sorozatát kötötte meg
    kölcsönszerződés nélkül, így alapvető feltételeket nem határozott meg.
    A pénzintézetek felsorolása nem teljes. De nem csak pénzintézeti oldalról lehet a helyzetet
    elemezni.

    •A svájci frank alapú szerződéseket az alacsony kamat miatt kötötték meg a kölcsönfelvevők.

    A svájci franknak két sajátossága van: az árfolyam és a kamat.
    Az árfolyam emelkedését minden pénzintézet egységesen alkalmazta.

    A kamat vonatozásában azonban nem a svájci frank kamatát vették alapul.
    Ahol utaltak erre, ott sem tartották be.

    •Egyetlen magyar bank sem tette közzé a svájci frank kamatát (Pl. a Svájci Nemzeti Bank
    referenciakamat, vagy a LIBOR értékét.), holott a kölcsönfelvételek idején a bankokban
    osztogatott PSZÁF tájékoztató éppen a svájci kamat változására hívta fel a figyelmet.
    Ez arra vezethető vissza, hogy egyes pénzintézetek valótlan báziskamatot alkalmaznak, és így
    jogtalan haszonra tesznek szert.

    •Súlyosabb hiba, hogy a bankok jelentős része a kamatemelés indokaként általános piaci
    feltételeket határozott meg. (Pl. a pénzpiac változása) Nincs jelezve az egyes hatások
    bázisértéke és a változás ügyleti kamatra gyakorolt hatása sem.
    Tehát eleve semmis a kamatemelés. De ez a kamatemelési mód tagadja a szerződés svájci frank indexálását.
    Így vagy az árfolyamot is el kell hagyni, vagy a Svájci Nemzeti Bank kamatát alkalmazni.
    Összefoglalva még nem találkoztam olyan banki gyakorlattal, ahol a kamatemelés
    törvényes lett volna.

    •A kamat értékének látszatbeli csökkentése érdekében egyes bankok kitalálták a kezelési
    költség fogalmát. Kezelési költséget a hitelpiaci törvény nem ismeri. A kölcsönnel
    kapcsolatos összes költségeket a kamat tartalmazza. A kezelési költség a megtévesztő
    jellege miatt semmis.

    •Számos bank alkalmaz olyan költségeket, amelyek a kamat részét képezik. Így ezzel
    duplán érvényesítenek költséget. Ilyenek például: folyósítási jutalék, szerződéskötési díj,
    stb. Ezek természetesen a dupla költségérvényesítés miatt érvénytelenek.

    •Az árfolyamrés csaknem minden szerződés megfogalmazásából kimaradt, ami miatt a
    szerződés érvénytelenségét a KÚRIA már kimondta.

    •Az árfolyamrés összegét a pénzintézetek többsége nem vette figyelembe a THM
    számításánál, amely miatt a szerződések többsége semmis.

    •Emberek ezreinek házát viszik el elszámolás és a tartozás elismertetése nélkül, holott ezt törvény írja elő.
    A bankokra, közjegyzőkre nem vonatkoznak a törvények?

    •A bankok könyvelésébe csak elismert követelést lehetne bejegyezni.
    Nem vonatkozik a számviteli törvény a bankokra?
    A felsorolás nem teljes körű. Azt azonban jól bizonyítja, hogy a pénzintézetek
    komoly bajban vannak, hiszen mind többen perelnek, és a jól megfogalmazott kereset esetében a pénzintézeti elmarasztalás elkerülhetetlen.

    A sorozatos törvénytelenség miatt a bíróságokra egyre nagyobb nyomás nehezedik. Már ma is érezni, hogy a bírók indokolatlanul elhalasztják a tárgyalásokat, nem mernek ítéletet hozni.
    Sőt egyre gyakoribb a keresetek törvénytelen elutasítása, illetve az egyes törvények írott
    értelmétől eltérő ítéletek születnek.
    Sajnos már most is lehet hallani olyan nyilatkozatokat, hogy a Kormány és a bankok közötti
    tárgyalások eredményeként a devizaalapú kölcsönök perlését meg akarnák tiltani.
    Megítélésem szerint egy jogállamban a törvénysértések megszüntetésének nem az a módja,
    hogy az alapvető emberi jogot korlátozzák.

    Az emberek számára érthetetlen, hogy ha Csehországban meg tudták a devizakölcsönzést
    tiltani, nálunk ez miért nem lehetséges?
    Az emberek azt sem értik, hogy ha Horvátországban bírósági úton ki tudták mondani a devizakölcsönök érvénytelenségét, a fenti tömeges érv mellett Magyarországon miért nem valósítható meg?
    Hogyan lehetséges, hogy Magyarországon a szakmai érvek teljesen háttérbe szoruljanak?
    Az is érthetetlen, hogy miért a banki érdekekre hivatkoznak a Kormány emberei,
    mikor Európában megállapított bankári jövedelmek között 8 magyar bank vezetője tartozik az élvonalba, az évi egymillió eurós jövedelemmel.
    A bankszakmában pedig a pénzt a teljesítmény alapján fizetik.
    Megítélésem szerint a bankok rendelkeznek azzal az információval, amivel a Kormány nem
    rendelkezik. Az aszimmetria pedig csak felkészüléssel kerülhető el.
    Emiatt készítettem el ez a gondolatébresztő anyagot.
    Budapest, 2013. augusztus 24.

    Makkos Albert
    közgazdász

    ↑ LinkVálasz
  8. népirtás

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az m1 Híradóban kijelentette:
    “tárgyalási alapként” szolgálhat a bankok által letett két javaslatcsomag, de azokkal a bankszektor egyértelműen önmagát akarja levédeni. Így a tárgyalások folytatódnak, hiszen “arányos teherviselésre” kell törekedni.
    Kemény szavak ezek egy magyar politikustól manapság. Nem ez az első “hirtelen megvilágosodása” a kormányoldalnak így a választások közeledtével. Elég csak Lázár Jánosra gondolnunk, aki egyik napról a másikra vált a devizahitelek szakértőjévé olyannyira, hogy azóta állítólag már akármelyik bíróságon képes azok uzsora mivoltát bebizonyítani.
    http://kaslerarpad.hu/?p=4740#post-4740

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE