Kiemelt, Magyar Közélet

Léhmann: OTP 1:0

|

A Pécsi Ítélőtábla ítélete szerint az OTP – vel szemben jogerősen nyert pert Léhmann György egy svájci frank alapú kölcsönt felvett devizahiteles ügyfelét képviselve. A Pécsi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint érvénytelen a hitelszerződések azon feltétele, melyek a következőt mondják ki: “a hiteldíj – kamat és kezelési költség – változó mértékű, melyet a hitelezők jogosultak egyoldalúan megváltoztatni.”

Az ítélet szerint “a szerződés semmilyen mértékben nem rendelkezik arról, hogy a módosításra okot adó tételek (bankközi hitelkamat, fogyasztói árindex, jegybanki alapkamat, állampapírok hozama, lakossági hitelek kockázati tényezői) változását a hitelezőknek milyen mértékben és arányban kell, illetve lehetséges figyelembe venniük. Ebben a tekintetben az adósokat teljes bizonytalanságban, egyúttal kiszolgáltatottságban tartja, a hitelező számára a hiteldíj növelésére a jóhiszeműség követelményébe ütköző módon lényegében kontroll nélküli egyoldalú hatalmasságot biztosít. Azok a feltételrészletek hiányoznak, melyek a módosítási lehetőség kereteit ténylegessé, a fogyasztó számára közérthetővé, a módosítások mindenkori mértékét ellenőrizhetővé tennék.”drlehmanngy

A bíróság indoklása szerint az egyoldalú szerződésmódosítás pontatlansága helyzeti előnyhöz juttatja a hitelt nyújtó intézetet a hitelt felvevővel szemben. “E hiányosságok a hitelező javára indokolatlan és egyoldalú előnyt, az adósok terhére indokolatlan és egyoldalú hátrányt teremtenek, ezáltal megvalósul a szerződés egyensúlyának olyan eltolódása, mely megalapozza a kikötés tisztességtelenségét, ezáltal a szerződési feltétel semmisségét.”

Az ítéletet követően az OTP Bank arról tájékoztatta az MTI-t, hogy “Magyarországon nincs precedens ítélkezés. Hasonló tényállás mellett korábban más törvényszékek több alkalommal, következetesen a mostanival ellentétes tartalmú ítéleteket hoztak. Az OTP Bank nem ért egyet a pécsi ítélettel, várhatóan felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához” – zárul a pénzintézet közleménye.

Gratulálunk Léhmann György úrnak!

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. R.P.

    Róna Péter leiskolázza a két „okos tojást”.

    Róna Péter: A magyar gazdasági, pénzügyi, jogi elit az én szememben ITT megbukott (2013/10/04)

    Róna Péter nyílt vitája a devizahitelekről Hanák András ügyvéddel és Bihari Péterrel, a Corvinus docensével.

    http://www.youtube.com/watch?v=L3E9AAMImE8

    ↑ LinkVálasz
  2. Dr.L.Gy.

    Dr. LÉHMANN György 2013. 10.08
    „Hogy ne kelljen rohangálniuk a bankoknak a Kúriához”
    DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. – tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu
    Az ATV-nél rögzített alábbi beszélgetésem 2. percénél került szóba az, hogy a Pécsi Ítélőtábla jogerős itélete
    http://www.atv.hu/belfold/20131008-lehmann-gyorgy

    után a bankok ne szórakozzanak tovább a magyar emberekkel, ne huzzák az időt nyilvánvalóan alaptalan, Kúriához címzett kérelmük előterjesztésével.

    Állítottam azt, hogy a jogerős ítélet olyan tartalmu, hogy az gyakorlatilag meghatározza minden későbbi bírósági ítélet tartalmát azért, mert pontosan követi a Kúria 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény tartalmát és a Luxemburgi Bíróságnak előzetes döntéshozatali eljárásban hozott C-473/10. számu jogerős itéletben meghatározott követelményeket.

    Irodámba visszaérkezve mai napon kézbesítette a posta a Szegedi Ítélőtábla jogerős, végleges részitéletét ugyanolyan tartalmu indokolással, mint ahogy a Pécsi Ítélőtáblai ítélet is indokolt. Az itélet rendelkező részét és az indokolásnak utolsó két oldalát írásom után ide másolom.

    Ez esetben a Raiffeisen Banknak devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződése egyoldalu banki szerződésmódosítására vonatkozó szerződési feltétel érvénytelenségének megállapításával kapcsolatosan állapította meg a Szegedi Ítélőtábla többek között a következőket:

    „Az alperes nem határozta meg a referencia kamatot, és azt a matematikai képletet, illetve számítási módot sem, amely alapján a felperesnek módjában állna kiszámítani, és ez alapján egyrészt előre kalkulálni az ok-listában megjelölt egyes körülmények változásának a fizetési kötelezettségét érintő konkrét hatását, másrészt leellenőrizni, hogy a bank helyesen élt-e a kamatváltoztatás jogával, azaz hogy az ok-listában szereplő feltétel bekövetkezte és a kamatváltozás mértéke egymással arányban áll-e. Az oklistában megjelölt körülmények nagyobbrészt általános jellegűek, az ÉSZF azokat részletező 19.4. pontjában foglaltakból is kitűnően rende3kívűl összetettek. Ennek következtében az alperes a szerződés alapján gyakorlatilag tetszése szerint bármikor megemelheti az ügyleti kamatot, hiszen a pénzpiacon mindig kimutatható olyan negatív irányul változás, ami az oklistában megjelölt körülmények valamelyikébe beilleszthető. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az arányosság elve érvényesülésének megitélésére sincs mód.

    A transzparencia elvének sérelme következtében az alperes egyoldalu szerződésmódosítási jogát biztosító – a perbeli kölcsönszerződés III. 2. pontjában meghatározott – azon általános szerződési feltétel, miszerint az alperes jogosult az ügyleti kamat mértékét a kölcsön futamideje alatt egyoldaluan módosítani, a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megsértésével egyoldaluan és indokolatlanul a felperes hátrányára állapítja meg, így az a Ptk. 209. § 1. bekezdése értelmében tisztességtelen és mint ilyen a Ptk. 209/A § 2. bekezdésben foglaltak szerint semmis.

    A figyelmes olvasó amennyiben egybeveti ezt az indokolást a három nappal ezelőtti , Pécsi Ítélőtáblai ítélet 15. oldalán olvasható indokolással, akkor megállapíthatja azt, hogy tartalmilag a két itéleti tényállás ugyanazt tartalmazza.

    Ezek után ismételten felhívom a devizában nyilvántartott kölcsönszerződéssel kapcsolatosan a bankokat arra, hogy ne szórakozzanak tovább a magyar emberekkel. Ne futkossanak nyilvánvalóan alaptalan kérelmükkel a Kúriához, vagy bárhova, hanem igyekezzenek a további károkozást elkerülni.

    Ne sanyargassák tovább az adósokat törvénytelen követeléseikkel, és szíveskedjenek visszaadni az adósoktól jogtalanul elvett pénzt!

    Siófokon 2013. október 8.

    Léhmann György

    ↑ LinkVálasz
  3. Á.Á.

    HALASZTHATATLANNÁ VÁLT A PRECEDENS ÍTÉLKEZÉSI JOG BEVEZETÉSE!
    Kormányunk megmutathatja, hogy kétharmadával mi fontosabb számára!
    A bankárok kétes nyereségének további védelmezése és a társadalmi feszültségek további fokozása, vagy az igazságszolgáltatásba vetett hit, a banki szolgáltatásokkal szembeni bizalom és a devizahitelezéssel kiváltott társadalmi feszültség helyreállítása?

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE