Kiemelt, Pilvaxwélemény

Gestapo Müller és Stirlitz

|

Az elmúlt pár nap egyik legfelkapottabb híre volt, hogy egy zsidó temetőben találtak rá a Gestapo vezetőjének holttestére. Heinrich Müllert eltűnt a második világháború után.

Heinrich (Gestapo) Müller az egyik legkeresettebb náci vezető volt. Heinrich Müller, a Gestapo főnöke 1945.április 29-én eltűnt Hitler bunkeréből. Utána állítólag a Szovjetunióban élt. A különböző híresztelések egyik terjesztője, Walter Schellenberg, az SD külföldi hírszerző szolgálatának vezetője volt, aki az amerikai OSS titkos szolgálatnak azt vallotta, hogy Müller már 1945 előtt a Szovjetuniónak dolgozott és rádió kapcsolatban állta szovjet titkos szolgálattal.mullerstirlitz

Más hírek szerint Müllert a Szovjetunióba vitték. Egy 1971. decemberi CIA – jelentés szerint elképzelhető, hogy Müller együttműködött a Szovjetunióval, de az is, hogy 1945-ben Berlinben meghalt. Müller evakuálta az SS irattárát, tehát a világ összes vezető hírszerző szolgálatának igen értékes információforrást jelentett.

Most térjünk át Gestapo Müller és Stirlitz kapcsolatára. A mai 50-esek jól emlékeznek az 1973- ban vetített: A tavasz tizenhét pillanata című sorozatra. A tizenhét pillanatot végül is tizenkét részbe sűrítették össze.

gestapomuller2

Heinrich Müller

Magának a sorozatnak az alapját jelentő könyvet a világ akkori egyik legbefolyásosabb embere a KGB vezetője, Jurij Andropov rendelte meg Julian Szemjonovtól 1968-ban. Szemjonov a film forgatókönyvét is gyorsan megírta. A forgatás csak két évvel később kezdődött, mert a KGB szakértői nagyon alaposan ellenőrizték és cenzúrázták a forgatókönyvet. A nagyhatalmú KGB-vezető a hidegháború közepette a titkosszolgálati munkát kívánta népszerűsíteni a szovjet hírszerző kitalált alakjával aki Stirlitz SS – Standartenführerként beépült az SS-be.

Nagy gondot fordítottak a színészek kiválogatására. Elég jól sikerült a választás a valódi Bormann, Himmler, Kaltenbrunner és a filmbeli szerepüket alakító színészek között. Az viszont különös, hogy a legemlékezetesebb alakítást nyújtó Leonyid Bronyevoj nem emlékeztet Heinrich Müller Gestapo-vezetőre. Állítólag róla nem találtak egyetlen fényképet sem a KGB archívumában. A főszereplő Vjacseszlav Tyihonov (Stirlitz) véletlenül kapta meg a szerepet. De később kiderült, hogy nagyon szerencsés választás volt.

stirlitz2

Stirlitz

1973 augusztusában kezdték vetíteni a sorozatot. A siker óriási volt. Stirlitz nemzeti hős lett. a Talán az egyik leglelkesebb nézője a sorozatnak maga Leonyid Brezsnyev az SZKP(kb) főtitkára volt. Ugyanis magánvetítőjében egyes visszaemlékezések szerint hússzor nézte végig a teljes sorozatot, és a tv-ben vetített részeket sem hagyta ki.

Magas rangú szovjet pártvezetők visszaemlékezései szerint, hogy Brezsnyev nézni tudja a tv-ben vetített részeket is, több alkalommal a központi bizottság ülését is elnapolták. Sőt Brezsnyev fejébe vette, hogy Stirlitz SS–Standartenführer elvtársnak a Szovjetunió Hőse címet adományozza. Nehezen tudták megértetni a főtitkárral, hogy kitalált személyről van szó. Brezsnyev végül azzal vigasztalta magát, hogy a stáb tagjait magas állami kitüntetésekben részesítette. Az alkotógárdát Borisz Jelcin is kitüntette, majd Vlagyimir Putyin is. Putyin, aki KGB-s tiszt volt nem is titkolta, hogy miért. 2009-ban posztumusz kitüntette Vjacseszlav Tyihonovot, akkor úgy nyilatkozott, hogy főképp a kamaszfejjel látott Stirlitz – sorozat hatására választotta a hírszerzői pályát.

 A tavasz tizenhét pillanata továbbra is népszerű immár Oroszországban is, hiszen minden évben, a győzelem napja környékén az orosz állami televízió újravetíti a teljes sorozatot. Putyin a volt KGB-s Oroszország elnöke és jelenleg a világ legbefolyásosabb embere. Meg kell jegyezni, hogy Andropov volt KGB-s főnök sem elégedett meg a hírszerzői karrierrel.

Brezsnyev halála után, 1982. november 10-én, Andropovot választották az SZKP főtitkárává. Ő volt az első olyan KGB-elnök, akiből pártfőtitkár lett. A Nyugat tartózkodással fogadta megválasztását, tekintettel a KGB élén végzett tevékenységére, valamint Magyarországon 1956-ban játszott szerepére. De ehhez Stirlitz SS–Standartenführer elvtársnak már nem sok köze volt.

 A tavasz tizenhét pillanata sorozat rengeteg viccet szült. Ugyanis a narrátor (magyar hangja Both Béla, azaz Bástya elvtárs) negyedóránként bemondta a berlini pontos időt, és közli, Stirlitz ekkor mit is gondolt. Végül egy vicc a nevezetes sorozatról: a kocsikázó Stirlitz meglátta az út mellett stoppoló Gestapo Müllert. Elvigyorodott, majd elhajtott mellette. Pár perc múlva ismét észrevette, amint Müller kétségbeesetten stoppol az út mentén. Ez még háromszor megismétlődött. Stirlitz gyanút fogott. Majd fény gyúlt az agyában: a nácik feltalálták a körforgalmat!

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Ványi Lajos

    Onnan Tudjuk biztosan, hogy Skorzeny a lódításokkal teli könyvében megemlíti? Na ne röhögtess!

    ↑ LinkVálasz
  2. Maráczy Tibor

    Ma már biztosan tudjuk, hogy Bormann volt a valódi “Stirlitz.” Skorzeny megemlíti híres könyvében, hogy nem sikerült felderíteni a Hitler közvetlen környezetében lévő ellenséges kémet, aki a szovjeteknek kiszolgáltatta a fontos információkat. Persze ki gondolt arra, hogy Hitler helyettese az ellenségnek dolgozik. Schellenberg, aki a háború végére már a teljes hírszerzés főnöke volt SS vezérőrnagyi rangban, mindig is gyanakodott Müllerre, de Bormannra soha.

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE