Jogdoki, Kiemelt

Válasz a Kúria 7 kérdésére

|

Mint ismeretes a Kúria december 16-án fogja tárgyalni az egységes joggyakorlat kialakításához kapcsolódó kérdéseket. Egyik barátom nekem is elküldte ezeket a kérdéseket, melyekkel kapcsolatban meg kell, hogy mondjam, nem értem, hogy ezek a kérdések, még hogy lehetnek kérdések? Az egyik kérdés például az, hogy a deviza alapú kölcsönök devizakölcsönök vagy forintkölcsönök? Nem egészen értem a kérdést!

 1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?  A deviza alapú kölcsön egyértelműen forint kölcsön, mert forintösszeget bocsátottak az adósok rendelkezésére.

Az 1996. évi CXII. törvény 2. sz. melléklet 10.2.a. pontja alapján: Pénzkölcsönnyújtás: a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében – köteles visszafizetni.donteskeptelenseg

A rendelkezésre bocsátott pénzösszeg minden esetben forintösszeg volt. Sőt a törvény értelmében a rendelkezésre bocsátott pénzösszeget köteles az adós kamat ellenében visszafizetni!

Rendelkezésre bocsátott pénzösszegnek viszont az tekinthető, amit a hitelező a folyószámlánkra (nem a hitelszámlánkra!) utalt vagy készpénzben megkaptuk, illetőleg mely összeggel valamely áru vagy egyéb vagyontárgy ellenértékét helyettünk megfizette.

A devizahitel fogalmát a 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § (1) 1. pontja egyértelműen meghatározza: „devizahitel: forinttól eltérő pénznemben folyósított és törlesztett hitel.”

Ez már önmagában is kizárja azt, hogy a deviza alapú hitelek devizahitelek lennének.

 2. A deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e)?

 A deviza alapú kölcsönszerződések a jelenlegi tartalommal érvénytelenek! Az 1996. évi CXII. törvény 77. § (1) szerint „a pénzügyi intézmény – ide nem értve a pénzügyi holding társaságot – köteles a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő – igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.”

 Az árfolyamváltozásból eredő bizonytalanság miatt eleve nem lehetett meggyőződni a kihelyezések megalapozottságáról. Az árfolyamváltozást még rövid távon sem lehetett (és most sem lehet) megbecsülni, a törlesztő részlet változását az árfolyamváltozás befolyásolja a legnagyobb mértékben. Kérdés: hogyan lehetett megállapítani, hogy az adós képes lesz-e a törlesztő részletek megfizetésére, amikor még becslés sem volt arra vonatkozóan, hogy mennyi lesz a törlesztő részlet?!

Az 1996. évi CXII. törvény 78. § (1) alapján „A hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről.”

Az árfolyamváltozásból eredő bizonytalanság miatt nem lehetett meggyőződni arról, hogy a hiteligénylő által felkínált fedezetek, biztosítékok elegendőek lesznek-e arra, hogy a hitel bedőlése esetén a hitelező azokból kielégítést nyerjen.

 Ezen törvényi előírásoknak a hitelezők nem tudtak eleget sem a fizetőképesség, sem a fedezetek, egyéb biztosítékok tekintetében.

A kölcsönszerződéseket ennek ellenére megkötötték, tehát nem vitatható, hogy a kölcsön- szerződések a kötelező törvényi előírások figyelmen kívül hagyásával, megkerülésével jöttek létre, így ezek a Ptk. 200. § (2) értelmében semmisek, ebből kifolyólag érvénytelenek!

A Hitelezők ugyancsak figyelmen kívül hagyták a Hpt. 13/D. §-ban leírtakat is. (Kockázatelemzés!) Az adósok ügyleti (kockázattűrő) képességét senki nem vizsgálta meg! Az ÁSZF-et egyedileg nem tárgyalták meg az ügyfelekkel. (Ptk. 205/A.§) Több kölcsönszerződésben a kölcsön összege a valóságtól eltérően van feltüntetve! Mivel az árfolyamváltozás ügyfelekre áthárítható maximuma nincs meghatározva, a józan felfogás szerint ezek teljesítése az esetek jelentős részében lehetetlen.

Az árfolyamkockázat ügyfelekre történő áthárítása, az ügyfelek ezzel kapcsolatos kockázatvállalása lehetetlen kikötés, ezért ez a Ptk. 228. § (3) alapján semmis.

 3. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?

Az ÁSZF, illetve az Üzletszabályzat ismertetése csak formális volt. Hitelfelvevők ezrei tanúsíthatják, hogy az ÁSZF-t, illetve Üzletszabályzatot a Hitelezők nem tárgyalták meg, csak a blankettaszerződésekben aláíratták az ügyfelekkel, hogy ezeket megismerték!

4. Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?

A Ptk. 241. § alapján a bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződés megkötését követően olyan körülmények adódtak, melyek egyik fél jogos érdekeit sértik. (Gazdasági ellehetetlenülés!!!)

5. Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?

Az érvénytelenséget kiváltó okok megszüntethetők. Amennyiben ezek törlésre kerülnek, célszerű a szerződéseket érvényessé nyilvánítani, vagy pedig a folyósításkor érvényes árfolyamnak megfelelően forintosítani kell. Nem fogadható el az az állítás, mely szerint a bankrendszer összeomlik, ha a deviza alapú kölcsönöket forintosítják.

Az ügyfeleknél ezen kölcsönügyletekből kifolyólag deviza-kintlévőség nem keletkezett. Az ügyfelek forintot kaptak, forintban kell nekik törleszteni.

6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?

Mivel az érvénytelenséget kiváltó okok megszüntethetők, a részleges érvénytelenség megállapítása lenne célszerű.

Biztosítani kell a felek számára a visszamenőleges elszámolás lehetőségét. A felmondott szerződések esetében biztosítani kell a szerződések reaktiválásának lehetőségét. Az árfolyamváltozás ügyfelekre áthárítható mértékét a folyósításkor érvényes árfolyamhoz képest max. (De sávosan meghatározva!) 15 %-kal növelten kell meghatározni.

A kilakoltatott családokat kártalanítani kell, mert ők áldozatok! Figyelembe kell venni, hogy nekik is, mint a többi deviza alapú hitelt felvevő ügyfeleknek nem a ténylegesen kölcsönadott pénzösszeg visszafizetése okozott gondot, hanem az, hogy a Hitelezők egy, a rendelkezésükre nem bocsátott devizaösszeg forintellenértékét követelték (követelik) vissza.

 7. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?

 Egyoldalú szerződésmódosítást, feltételeit szigorúan korlátok közé kell szorítani, az ügyfél által követhetővé kell tenni. A szerződésekből hiányzik a szimmetria elve, minden kockázatot az adósokra terheltek. A ténylegesség, arányosság elvét nem tartották be.

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Kubinka György

    Tisztelt Erste károsult Balek.
    Ennél jobban meg sem lehetett volna fogalmazni az alapvető problémákat.

    ↑ LinkVálasz
  2. Erste-károsult balek

    No, egyelőre a Kúria jogegységi döntéséből nem sok jó néz ki!!! Ami eddig napvilágot látott belőle, az csupán arra világít rá, hogy a bíróságok néhány esetben teljesen jogszerűen és a jogállami/ európai normáknak megfelelően döntöttek és ez elkezdte csípni a bankárok és a őket védő politikusok szemét!! így megpróbláják a bíróságot is bedarálni, hogy olyan jól hangzó, de velejéig hamis indokokkal, ami pontosan a bankok szája íze szerinti döntésre kötelezhetné a bírókat. MICSODA SZÉGYEN!!! EZ NEM MUTAT MÁSRA, MINT HOGY A HELYEZTTEL TELJESEN TISZTÁBAN LEVŐ JOGI TÁRSADALMAT ERKÖLCSTELENÜL ÉS HAZUG MÓDON ARRA PRÓBÁJÁK KÉNYSZERÍTENI, HOGY A BANKOKNAK MEGFELELŐ DÖNTÉSEKET HOZZANAK A JÖVŐBEN! TOVÁBBÁ A JOGTALANUL MEGSZERZETT HASZNOT, AMIT A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK TÖRVÉNYES JOGAINAK ÉS A TÖRVÉNYEK SÚLYOS MEGSÉRTÉSÉVEL SZEREZTEK, MEGTARTHASSÁK! TÉNY: EKKORA ALJSASSÁGRA A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN A HÁBORÚ ÓTA NEM VOLT PÉLDA!

    EZEK A SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENEK!

    A DEVIZATHITELEK PROBLÉMÁJÁT, AHOGYAN SZÁMOS NEVES JOGÁSZ IS ELMONDTA, EGYSZERŰEN MEG LEHETNE OLDANI. KÖZÉRDEKŰ PERREL.

    Nos, a miniszterek és a közérdekű perek indítására jogosult hatóságok ezt MIÉRT IS NEM TESZIK MEG???? EZ LENNE A LEGOLCSÓBB, LEGLOGIKUSABB JOGÁLLAMI MEGOLDÁS!!! A Kúriát nagyon sokan figyelik, nem csak az a néhány ezer “tudjukkik” akik ezt az egész katasztrófát előidézték és ebből a mai napig hasznot húznak. Hanem azon sok SZÁZEZER, MILLIÓ EMBER IS, akik ennek a szörnyű bűncselekménynek az elszenvedői is. ŐK EZEN CSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAI!!! Most pedig megpróbálják kiminalizálni őket, és a LEGMAGASABB BÍRÓI FÓRUM KÉPVISELŐI MOST PRÓBÁLJÁK MEG MEGMAGYRÁZNI, PONTOSABBAN MAGYARÁZATOT KREÁLNI ARRA, HOGY HOGYAN KELLETT VOLNA!!!!! értelmezni ezeket a szerződési feltételeket 5 évvel ezelőtt azon félrevezetett adósoknak, akik elé odatették a kész szerződéseket és akiknek nem volt joga ezeket a feltételeket megváltoztatni!!???? Amikor évekig a jogvégzett bírói kar is csak pislogott, hogyan kell értelmezni vajon ezen szerződéseket! EZ TRAGÉDIA! Vajon mit érezhetnek most a bírók?? Olyan lehet ez, mint amikor a kórház hibájából fertőzést szerzett, súlyos beteg embert kezelő orvosnak a kórház működését finanszírozó megsúgja, hogy orvosi esküjével ellentétben igenis nyírja ki a beteget, hogy ne kelljen a hibájukból szerzett egészségkárosodásért és költségekért felelősséget vállalni! Szegény bírók, szerencsétlen becsapott emberek, hihetetlen…:((

    ↑ LinkVálasz
  3. Hitelszövetség

    A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételeket tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés a felperes által támadott feltételek tisztességtelensége folytán a maga egészében semmis.

    A per tárgyát a bank által kikötött egyoldalú szerződés-módosítási jogról szóló, valamint a forintban folyósított kölcsönt a bank saját deviza vételi árfolyamán devizára (CHF) és az egyes havi törlesztő részleteket ugyancsak a bank saját, de ez esetben eladási árfolyamán forintra átszámítani rendelő szerződési feltételek képezték.

    A jogerős ítélet jogilag releváns indokai röviden a következők:
    1./A fogyasztói kölcsönszerződés semmisségének megállapítását feltételeinek tisztességtelensége miatt a Ptk.239/a. §a-a alapján az a fogyasztó is kérheti, aki a pert megelőzően a tartozását elismerte (Ptk.242.§), de részben sem teljesítette. A tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazása olyan felróható magatartás, amelyre az a fél is hivatkozhat, aki maga sem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható (Ptk.4.§(4) bekezdés).

    2./Ha a fogyasztó a perben a szerződési feltételek tisztességtelenségét (Ptk.209.§) és e feltételeknek a Hpt. (1996.évi CXII. törvény) 213.§ (1) bekezdése különböző alpontjaiban foglalt előírásoknak meg nem felelő, hiányos voltát egyaránt sérelmezi, a bíróságnak elsőként a feltételek tisztességtelenségét kell vizsgálnia. A Ptk. 209.§-a ui. a szerződési feltételekkel szemben tartalmi követelményeket támaszt, a Hpt. 213.§(1) bekezdése ezzel szemben a szerződési szabályozás tárgyát és módját írja elő. A Hpt. 213.§ (1) bekezdése szerinti semmisség csak az egyébként tisztességesnek minősülő szerződési feltételek hiányának jogkövetkezménye lehet. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a szerződési feltétel a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétesen egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg, az ilyen feltétel akkor is tisztességtelen, ha egyébként a Hpt.213.§ (1) bekezdése különböző alpontjaiban foglaltakat kielégíti. A tisztességtelen szerződési feltétel semmis, az a fogyasztót nem kötelezi, a szerződésből egyszerűen kimarad (Ptk.209/A. § (2) bekezdés). Ha pedig ennek következtében a kölcsönszerződés teljesíthetetlen, az egész szerződés semmisségét a Ptk.239.§ (2) bekezdése alapozza meg. A szerződési feltétel „elhagyásához” további jogkövetkezményként a Hpt. 213.§ (1) bekezdésében írt, szintén az egész szerződés semmisségét eredményező hatás akkor sem járul, ha a kölcsönszerződés ezt követően már esetleg a Hpt. 213.§ (1) bekezdése különböző alpontjainak nem felelne meg. A kamatra, díjakra, költségekre, ezek egyoldalú módosítására, a biztosítékokra, vagy biztosításra vonatkozó valamely feltétel kimaradása a fogyasztóra az adott kötelezettségtől való szabadulás folytán kedvezőbb és a Hpt. szerinti semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni (Hpt.213.§ (3) bekezdés).

    3./ A hitelező bankot a 13/1993 EGK Irányelv, az Európai Unió Bíróságának gyakorlata és a fogyasztóvédelmi célnak megfelelően értelmezendő hazai jog alapján sem illeti meg egyoldalú hatalmasság, hogy a kölcsönszerződést módosítsa. Az egyoldalú hatalmasság gyakorlása ui. a felek közötti jogviszonyt a mellérendeltség és egyenjogúság érvényesülésével jellemzett polgári jog határain túlra helyezhetné úgy, hogy annak következtében a felek közt polgári jogi jogviszony már nem maradna fenn. A hitelező bank a kamatot, díjakat és a költségeket akkor változtathatja meg egyoldalúan, ha ennek konszenzusos alapokon nyugvó lényeges és a fogyasztó számára az átláthatóság érdekében szükséges részletes feltételeit már az eredeti kölcsönszerződés rögzíti. Tisztességtelen az a szerződési feltétel, amely a hitelező bank egyoldalú hatalmasságként gyakorolható szerződés-módosítási jogát rögzíti, mert a felek jogviszonyában a Ptk.240.§-ában szabályozott egyező akaratot igénylő módosításhoz képest a fogyasztó hátrányára egyensúlytalanságot eredményez és a tisztesség, jóhiszeműség követelményeit is sérti azáltal, hogy a fogyasztótól az ilyen szerződési feltétel elfogadása valóságos szerződéskötési tárgyalások esetén ésszerűen nem lett volna elvárható ( az Európai Unió Bíróságának C-415/11. számú ítélete, „Aziz” ügy).

    4./ A deviza-alapú kölcsönszerződés a Ptk.207.§ (1) és (2) bekezdésében foglalt értelmezési szabályok alkalmazása mellett forintban nyújtott és ugyanígy visszafizetendő kölcsön. A kölcsön deviza összegének folyósításkori és az egyes törlesztő részletek forint összegének törlesztéskori, a hitelező bank saját vételi, illetve eladási árfolyamán történő meghatározása matematikai művelet, amely mögött tényleges deviza vétel és eladás nincs. A Ptk. 198.§ (1) bekezdéséből következően ellenszolgáltatás csak szolgáltatásért jár és a polgári jog lényegét adó elvekkel (egyenjogúság, mellérendeltség) nem egyeztethető össze az sem, hogy a szerződéskötést követően, már a teljesítés során az egyik fél a másik fél szolgáltatását, annak mértékét, összegét a saját belátása és érdekei szerint alakíthassa.

    5./ Minthogy a felperes a perben kizárólag a semmisség megállapítását kérte és a perbeli kölcsönszerződés az egyes havi törlesztő részletek kiszámításának módjára vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelensége folytán teljesíthetetlen, a Fővárosi Ítélőtábla a Ptk.239§ (2) bekezdésének alkalmazásával az egész kölcsönszerződés érvénytelenségét állapította meg.

    2013. december 10.

    A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya

    ↑ LinkVálasz
  4. TUDATOS MEGTÉVESZTÉS

    Az árfolyamgát egy késleltetett csőd,
    ami mellet egy idő után mindenképp fizetésképtelen leszel.

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE