Kiemelt, Történelem

Petőfi: Kik érted haltak, szent világszabadság

|

1849. július 31-én vívták meg a segesvári csatát. Ez nem volt a szabadságharc legnagyobb csatája, de talán a legismertebb, hiszen ebben a csatában látták utoljára hazánk egyik legnagyobb költőjét, Petőfi Sándort. A csatában Bem tábornok verességet szenvedett az osztrákok segítségére siető cári orosz csapatoktól.

Bem július 30-án 5000 főnyi katonájával Segesvárra indult, ahol másnap, július 31-én megütközött Lüdersz háromszor nagyobb haderejével. A csata délelőtt 11-kor magyar ágyúzással kezdődött. A Livadia határrészben a magyarok először visszaszorították az orosz gyalogságot, azonban azok erősítést kaptak, és az Ördög-patak völgyében több órás szuronyharc bontakozott ki. Délután öt órakor az oroszok mindkét szárnyon petofi43rohamozni kezdtek és oldalba támadták a magyar gyalogosokat. A magyarok visszavonultak, közben felhőszakadás tört ki, és az oroszok bekerítették őket. A csatarend felbomlott és a futást többé nem lehetett feltartóztatni. Bem maga is kénytelen volt menekülni. A futókat a kozákok vették üldözőbe. Délután öt órakor még látták Petőfit a Sárpatak hídján, ahol 200 székely ifjú katona 800 kozákkal küzdött, egy Lengyel nevű katonaorvos lóhátról kiáltott még neki, hogy fusson, mire ő – lova már nem lévén – futva elindult.

Utoljára tehát a segesvári csatában, menekülés közben látták élve Petőfit. Meghalni nem látta senki. Mai ismereteink szerint Petőfi elesett a segesvári csatában. Mások ezt vitatják, szerintük hadifogolyként Szibériába hurcolták, ahol később vagy kivégezték, vagy természetes halállal meghalt. Ezen elmélet képviselői azt is valószínűnek tartják, hogy ott megházasodott és családot alapított.

A kozákok kegyetlenek voltak, és nem sok foglyot ejtettek. Ugyanis Bem az ágyúzás kezdetén egy háromfontos lövedékkel lelőtte, Grigorij Szkarjatyin cári tábornokot, aki az oroszok vezérkari főnöke volt. Népszerű is volt, és a kozákok a kegyetlenségükkel az ő halálát torolták meg.

Bartha János volt honvédszázados a segesvári csata egyik résztvevője így írt a Vasárnapi Újságban, 1854-ben: „Lehet, hogy Petőfi is a rohanó kozákok által leszuratott, legázoltatott, de ha sebe halálos nem volt, birhatott annyi erővel, hogy az est alkonyán – mikor sokan, igen sokan menekültek – vagy éjjel elrejtőzni vagy tovább menni képes volt. Csata utáni nap délutánján a sebesült Segesvár külső városába szállittatván, rajtam s Péchi István barátomon – ki szintén él, s az alább közlendő adatnak velem együtt fültanuja volt – a várban lakó lelkes Bakon-család fogott fel, s 11 héti gondos ápolásuk után, fájdalom, mint bénák keltünk fel. – Azon időközben, a csata utáni harmadik hétben történt hetivásár alkalmával betévedt hozzánk egy verebélyesi székelyatyafi, s minden előzmény nélkül, csaknem tolakodva kérdezé: „Tudjuk-e, ki volt az a Petőfi?” Meglepetésünkre következő eseményt beszéle: Csata utáni hajnalon házi kertjében egy sebesültet talált, s oláhoktóli féltében szénás padjára szállásolva, egy hétig ápolta, mire fölocsudván, pórgunyába öltözteté s napokig tartó járatlan utakon, rengeteg bérczeken keresztül át oláhországi határszélre kivezeté, s csak ott, az elváláskor mondá meg nevét… Petőfi volt. Mennyiben lehet egyszerü, de hazudni nem kényszerült székelyünk állitását hitelre méltatni, az érdekelt olvasók itéletére bizom. De miután jelen közleményemet is mindeddig késleltető azon tévállitások, melyek szerint Petőfi a segesvári csata utáni hadjáratokban láttatott volna, többek által merőben megczáfolvák, de másrészről az ő halála s illetőleg hol és mikénti eltemettetése mindenkorig sem valósult, közlésem további halogatását vétkes hanyagságnak tartám.”

emlekmu

Egy romániai magyar napilap szerint Szederjesy Béla nyugalmazott tanító magnószalagra diktálva vallotta: egy általa már elfelejtett nevű, fehéregyházi származású román férfi egyszer elmondta, hogy ősei az 1848-49-es szabadságharc idején a búni eltérő közelében laktak. Bún romániai helység a Segesvár melletti Fehéregyháza és Héjjasfalva között. Ma is áll az a két ház, amelyben akkor román családok éltek. A történet szerint Petőfi a kozákok által súlyos sebeket kapott, válla, mellkasa csupa vér volt, de még volt annyi ereje, hogy bemeneküljön a két ház egyikének udvarába. Arról nem szól a fáma, hogy ezt a gazda tudtával tette-e, de ott állítólag elbújt egy kemencében. A gazda mindenesetre csak akkor nézett be a rejtekhelyre, amikorra a magyar költő már belehalt sebeibe. Mikor minden elcsendesedett, egy este a gazda szekérre tette a holttestet, a közeli patak mellé vitte, és ott eltemette. Családjának el is mondta, hol van a sír, de nem kürtölte világgá. Hozzátartozóinak beszámolt arról, hogy az eltemetett férfi zubbonyában iratok voltak, övéről kard lógott, kitüntetéseket viselt. Az általa adott személyleírás is pontosnak tűnik: alacsony, vézna ember volt, kecskeszakállal. Arról semmit nem tudni, hogy a halott iratait és más személyes holmiját vele temették-e el. Egyesek szerint az iratok könnyen bajt hozhattak az emberre, ezért vagy a holttesttel együtt kerültek sírba, vagy eldugták azokat. Azt a helyet, ahová egykor a forradalmár költőt eltemették, a román férfi családja ma is meg tudná mutatni – állította a Szederjesy Béla által idézett román férfi.

Hogy Petőfi Sándor meghalt-e a segesvári csatában, biztosan nem állíthatta senki, és ez a verzió túl lesújtónak tűnt, mintsem beletörődjenek. 1855-ben kezdett elterjedni a hír, miszerint Petőfi Sándor nem halt meg a csatatéren, sőt, fogságba sem esett, hanem Magyarországon rejtőzködik, és álnéven igyekszik vendéglátást kicsikarni jószívű emberektől. Megszületett az ál-Petőfi legendája és egy ország pletykálta reménykedve, hogy legutóbb merre látták a bujdosó költőt.

1985-től új lendületet vett a Petőfi-kutatás, ekkor kezdte a közvéleményt komolyabban foglalkozni a barguzini sír, ami egyesek szerint a költő földi maradványait rejti.

 

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Fuksz Sándor

    Bartha János visszaemlékezését igazolja vissza Franz Fiedler naplója. Leírja benne, hogy miképpen mentették ki Petőfit a csatatérről és vitték Segesvárra. Franz Fiedler Bem felderítőtisztje volt.
    Itt olvasható Franz Fiedler naplója:
    „Már hajnalban éreztük, hogy ezen a napon nagyon melegünk lesz. Előző nap Bem vezérkarában jelentést tettem az oroszok előkészületeiről. Találkoztam Sándorral és a másnapi ütközet idejére oda osztottam be, ahol Bem csapdát szándékozott állítani az ellenségnek. Sándor világos, civil ruhát viselt és nem volt fegyvere. Reggel egy kétökrös szekéren Fehéregyháza felé eső frontvonalak felé húzódtunk, ahol a Bem által állított csapda készült. Két megbízható legényemmel mentem, akiket paraszti gúnyába öltöztettem. (Gyapjúból készült suba volt rajtuk.) A szekérre búzaszalmát raktunk. Átmentünk a hídon a fehéregyházi oldalra és elrejtőztünk a csatamező szélén. Nemsokára megérkezett Bem – kocsiján. Láttam Sándort, ahogy megfelelő rejtekhelyet keres magának a hídnál. A csata a magyarok vereségével végződött. Távcső segítségével láttam, hogy a felénk futó Petőfit két kozák utoléri. Az egyik támadónak sikerült Őt megszúrnia, a másik oldalról sújtott le rá. Elmagyaráztam a legényeimnek, hogy hol találják meg és parancsban adtam nekik, hogy minden áron menekítsék Őt ki, nehogy a császáriak kezébe kerüljön. Ahogy vonultunk visszafelé, minket is ért egy váratlan támadás, amelyben két emberem is elesett és én is megsebesültem – a fejemen, ami végzetes is lehetett volna. Miután bekötöztek, megkerestük Sándort. Térdsérülése volt, három úját levágták és a fején is volt egy vágás. Bekötöztük és Segesvár irányába indultunk, az egyik falu szélén lovakat és kocsit találtunk. Segesvárba érve egy parasztházba vittük és rázártuk az ajtót. Mielőtt továbbmentünk volna, egy hatalmas zápor söpört végig a vidéken. Szerencsére, mert nagyon nagy hőség volt. Elfelejtettem mondani, hogy a sebesült mentése közben én is kaptam két vágást az oldalamra. (Fehéregyháza és Segesvár között, 1849 július 31-én)”

    ↑ LinkVálasz
  2. Royston Dan

    Good Day Hölgyem / Uram :

    Ön még keresi az eredeti hitel cég kínál hitelt megfizethető kamatláb feldolgozott belül 3-6 munkanap. Voltál már elutasították folyamatosan az Ön bankok és más pénzügyi intézmények ? Figyelj : Ismerkedés a törvényes hitel mindig probléma, hogy az emberek, akiknek szükségük van pénzügyi támogatásra . A kérdés a hitel és a biztosíték aggódott bout néhány ügyfél , ha keres egy kölcsön, egy legitim hitelező. De Royston Financial Inc. .. tette eltér a hitelezési iparág . Kínálunk hitel tartományban 5000 $ t0 a maximális $ 500,000.00 . Továbbá , kölcsön kínálnak font és az euró.

    Szolgáltatásaink a következők:
    Adósság konszolidáció
    második Mortgage
    üzleti hitelek
    Személyi kölcsönök
    Nemzetközi Hitelek

    Nem a szociális biztonság és a nem hitel ellenőrzés , 100 %-os garancia . Mindössze annyit kell tennie, hogy ossza meg velünk, hogy pontosan mit akar , és mi biztosan, hogy az álmod valóra válik . ROYSTON Financial Inc. mondani, hogy igen , ha a bankok azt mondják NO . Végül pedig , az alapvető kis hitel cég , közvetítők , kis pénzintézetek korlátlan fővárosban. További részletekért látogasson el a hitel vásárló velünk a kapcsolatot, kérem, válaszoljon azonnal e-mail : rymussche234@gmail.com

    A hitelfelvevők információ:
    Első Name____________
    Utolsó Name____________
    City_________________
    Zip Code_____________
    State________________
    Country______________
    Gender______________
    birth__________ születés
    Telephone___________
    Family Status_________
    Occupation___________
    célja loan_______
    Credit Duration_________
    Income________ havi
    bérleti nemzetközi sport vagy járművezetők licence :
    Kértem kölcsön előtt ( igen vagy nem) :

    Üdvözlettel,

    Mrs Penny .

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE