Kiemelt, Mindennapi tudomány

Üstökös randevú magyar részvétellel

|

A Rosetta az ESA kulcsfontosságú tudományos programja, amelynek nemcsak az ESA, hanem a magyar űrkutatás számára is jelentős siker lehet. Az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) 2004. március 2-án bocsájtotta fel a Rosetta nevű űrszondáját, melynek célja, hogy közelről vizsgálja a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst.

A szonda az üstökös felszínén helyszíni méréseket fog végezni és fényképeket készít az égi vándor felszínén. A szonda egy keringő- és egy leszállóegységből áll, amely a tervek szerint 2014 novemberében ereszkedik le az üstökös felszínére, és ott egy éven keresztül vizsgálatokat végez.rosetta5

A szondát 2011-ben hibernálták, mert olyan messze került a Naptól, hogy annak energiája nem lett volna elegendő működésének biztosításához. A tervek szerint a szondát 2014. január 20-án, több mint két éves „alvás” után ismét aktiválják.

2014 májusában végrehajtják az utolsó pályamódosítást, az üstökös megközelítéséhez, amit augusztusban fog megközelíteni. Ezek után a szonda az üstökössel együtt rója majd a Nap körül a pályáját. Miután feltérképezte a mag felszínét, novemberben a leszállóegység eléri az üstökös felszínét. Eközben a mag aktivitása egyre fokozódik, egészen a 2015 augusztusában bekövetkező napközelségig. A küldetés végét 2015 decemberére tervezik.

A Rosetta szonda és a Philae nevű leszállóegység tervezésében és építésében az ESA tagállamai mellett az USA, Magyarország, Görögország és Tajvan vett részt. A magyar részvétel a BME Szélessávú Hírközlő Rendszerek Tanszéke, a KFKI Atomenergia Kutató Intézet, és a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet munkatársainak köszönhető. A magyar kutatók részt vettek mind az űrszonda, mind a leszállóegység bizonyos részeinek fejlesztésében. A leszállóegység végzi a legérdekesebb feladatot, hiszen a Naprendszer ősanyagát több műszerével is vizsgálni fogja. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. mérnökei fejlesztették a leszállóegység hiba toleráns központi vezérlő és adatgyűjtő számítógépét, szoftverének finomítása mind a mai napig folytatódik az egyre pontosabb ismeretek alapján.rosetta

Ez a számítógép vezérli majd a leszállás folyamatát, a mérések szekvenciáit, megkeresi a rádiókapcsolatot a keringőegységgel, amely továbbítja a Földre a mérési adatokat. További jelentős feladata számítógépnek a leszállóegység energia- és hőmérsékleti egyensúlyának biztosítása a jelentősen változó környezeti körülmények közt. Az SGF Kft. fejlesztette ki a leszállóegység szoftveres szimulátorát, amely fontos eszköze a missziót irányító operátorok betanulásának, az esetleges váratlan, hibás állapotok kipróbálásának, amelyeket a földi referencia modellen annak tönkretétele nélkül nem lehet megvalósítani. A magyar fejlesztők aktív résztvevői voltak a leszállóegység tesztelési és verifikálási munkáinak, valamint részt vettek a kísérletek mérési stratégiájának kidolgozásában.

A BME szélessávú hírközlés és villamosságtan tanszék űrkutató csoportja részt vett a leszállóegység tápellátó rendszerének fejlesztésében és megépítésében. Ennek az egységnek megbízható módon kell működnie a ugyanis el kell viselnie a vákuumot, a magas sugárzási szintet, a szélsőségesen alacsony és később a szélsőségesen magas hőmérsékletet is. Ennek értelmében a rendszert úgy alakították ki, hogy ha bármely részében meghibásodás következne be, akkor is képes legyen ellátni összes funkcióját.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont részt vett a keringő egység öt különböző érzékelőt tartalmazó plazmamérő rendszerének létrehozásában. A fedélzeti elektronikához az érzékelők számára szükséges tápfeszültségeket szétosztó egységeket és a teljes plazmamérő rendszer tesztelését támogató földi ellenőrző berendezést fejlesztettek.

A leszállóegységen két olyan műszercsomag is helyet kapott, amelyek egy-egy mérőműszerének készítésében az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) is tevékenyen részt vett. Az egyik az SPM (Simple Plasma Monitor) plazmadetektor, a ROMAP műszercsomag része, feladata a napszél főbb paramétereinek (sűrűség, sebesség, hőmérséklet, áramlási irány) mérése. Az SPM nagyfeszültségű tápegységének a megtervezése és kivitelezése az MTA EK intézetében zajlott le.

rosetta11

A Rosetta magyar fejlesztésű műszerekkel

A magyar szakemberek részt vettek a DIM (Dust Impact Monitor) pordetektor, amely a SESAME műszercsomag tagja fejlesztésében is. Akusztikus érzékelői segítségével a felszabaduló gázok által az üstökösből időlegesen kilökött, de arra visszahulló szilárd részecskék paraméterei mérhetők. Az eredmények alapján pontosíthatók azok a modellek, melyek leírják az üstökös felszínének közelében a por és nagyobb részecskék sebesség- és méreteloszlását.

Az MTA EK kutatói fejlesztették ki és készítették el a DIM érzékelő, adatgyűjtő és földi kiszolgáló egységét, és ők írták a berendezés szoftverét is. Emellett részt vettek az érzékelők kalibrálásában és tesztelésében, mindkét berendezés rendszeres fedélzeti ellenőrzésében, a leszállás utáni tudományos mérési program és az adatkiértékelés előkészítésében.

Reméljük a küldetés sikeres lesz, tovább öregbítve a magyar szakemberek hírnevét a tudományos világban.

 

 

 

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE