Pilvax Primőr, Történelem

Magyarok hadjáratai a IX. és X. században a Kárpát – medencében

|

A magyarság a honfoglalás után kemény harcokat folytatott a megmaradásáért. A magyar államiság első jelentős korszaka a Magyar Nagyfejedelemség Kárpát-medencébe településével (honfoglalás) alapozódott meg a IX. század legvégén, a területfoglalást és megtartását valamint a határok biztosítását célzó folyamatosan vezetett támadó háborúk közepette.

A X. század első harmadában érvényes magyar katonai fölény meghatározó volt a Kárpát – medencében. Az aktuális erőviszonyokat jól mutatja, hogy a Nagyfejedelemség sikerrel verte vissza a megsemmisítésére irányuló első nyugati hadjáratot (907), ezután pedig maga vezetett egy sor, támadó katonai akciót. Sajnos a magyar történelemtanítás hiányossága, hogy ebből a hosszú harcokból csak gyakorlatilag az augsburgi vereséget (955) tanítják. A pozsonyi csatáról 907. július 4. – 7 alig tudnak a magyarok. Ez volt a magyarság első honvédő háborúja a Kárpát-medencében, és a magyar hadtörténelem talán legnagyobb katonai győzelme.arpadfejedelem (1)

Összesen 48 hadjáratról tudunk, amelyből 38 nyugat felé, 10 déli irányba indítottak az őseink. Szinte minden évben hogy minden indítottak hadjáratot időnként egyszerre több irányban is. Sajnos a hadjáratok többségéről szinte semmilyen adat nem maradt fenn. Az utolsó évnek 970-et tekinthetjük. Igaz nyugat felé később is komoly harcokat vívtunk. Egyesek ebből már elsősorban belpolitikai okok miatt visszavonuló utóvédharcok voltak.

Hadjáratok:

899. szeptember Itália. A brentai csata, győzelem Berengár király ellen.

900. itáliai hadjárat, Modena feldúlása, Velence megtámadása.

901. Karintia.

902. Morvaország, II. Majomir legyőzése.

904. Támadás Berengárral szövetségben III. Lajos császár ellen.

906. Szászország.

907. július 4-6. A pozsonyi győztes csata a bajor herceg vezette egyesült keresztény csapatok ellenében. A bajorok részéről a ”a politikai célkitűzés” a következő volt: „Ugros boiariae regno eliminados esse!” „a magyarokat meg kell semmisíteni!” Ezt a politikai elhatározást Gyermek Lajos királyi rendeletként hirdetett ki. Alapos leckét kapott Árpád hadaitól, akik szinte teljesen megsemmisítették az ellenséges csapatokat.

908. augusztus 3. A türingiai Eisenachnál győzelem a türingiai őrgróf serege ellen, elesik az őrgróf is, Freising feldúlása.

909. Svábföld, vereség Rottnál Arnulf bajor hercegtől.

910. június 12. Győzelen Augsburgnál a sváb-alemannok (erről a csatáról nem tanulunk, csak a negyvenöt évvel későbbiről), június 22-én győzelem Rednitz mellett a frankok ellen, mindkét csatában elesnek az ellenséges seregek fővezérei is, visszafelé vereség a bajoroktól Neuchingnél.

911. hadjárat Burgundiába.

912. hadjárat Türingiába és Frankföldre.

913. hadjárat Burgundiába, visszafelé újra vereség Arnulftól az Inn-nél.

914. Arnulf Magyarországra menekül.

915. hadjárat Svábföldre, Szászországba, Türingiába egészen Dániáig, közben Bréma felgyújtása, illetve hadjárat Itáliába X. János pápa hívására.

916. Arnulf első visszasegítése Bajorországban.

917. január 21-én Basel lerombolása, Elzász, Lotharingia, a remiremont-i apácák bedobálása a jeges Moselbe, támadás Bizánc ellen és győzelem ellenük Ankialosz mellett.

919. Szászországban győzelem Püchennél Henrik herceg ellen, majd hadjárat Lotharingiába.

920. Itália.

921. Verdun felgyújtása.

922. Végig Itálián, Veronánál győzelem Berengár ellensége, Rudolf ellen

923. Ismét Itália.

924. Szászország, Itália, ott Pavia felgyújtása.

926. Bajorország, Svábföld (Szent Gallen elfoglalása május elsején) Lotharingia, Ardennek, egészen az Atlanti-óceánig.

927. Itália, X. János pápa testvérét, Pétert segítjük vissza Rómába, közben 924-től kilenc éves béke Henrikkel az ő kérésére, amiért adót fizetett a magyaroknak.

933. Itália, Szászország, az elmaradt csata Merseburgnál, amit egyes történészek magyar vereségnek állítanak be.

934. hadjárat Metzig, délre pedig Bizáncig.

935. Burgundia, Aquitania, Itália.

937. Bulcsú hírneves hadjárata: Frankföld, Szászország, Lotharingia, Reims, Sens, Orleans, le az Atlanti-óceánig. A haza vezető úton Burgundia, Itália, győzelem Capuanál.

938. Szászország, Türingia, vereség Drömlingnél.

939. Itália Rómáig.

940. Itália, vereség Rietinél a longobárdoktól.

942. Itália, Provance, át a Pireneusokon, Hispánia, ott a leridai arab vár ostroma.

943. Bizánc, a következmény öt év béke. Vereség Welsnél Berthold bajor hercegtől.

947. Itália, Otrantóig Taksony vezetésével.

948. Bajorország.

950. Henrik bajor herceg seregével átlépte az Enns folyót – eredménytelenül.

951. Itália.

954. Bajorország, Frankföld, Németalföld, Burgundia, Itália.

955. Bajorország, vereség Augsburgnál.

958. április 11. Bizánc – Botond.

961. Makedónia.

965. Trákia.

968. Hadjárat Bizáncig.

970. Trákia, vereséget szenved a bizánciaktól az egyesített besenyő – magyar – bolgár hadsereg.

976. Győzelem a bolgárokkal szövetségben Bizánc ellen.

A magyar történetírás sulykolja a 955-ös augsburgi verességet. A hivatalos történetírás szerint megsemmisítették szinte az utolsó emberig Bulcsú és Lehel seregét. Szinte érthetetlen, hogy a győztes birodalmi sereg miért nem támadta meg az akkor szintén Bajorországban lévő Taksonyt és seregét. Az ő hadereje békésen haza térhetett, csak az Enns folyót kellett volna átlépni a győzteseknek. Az is felfoghatatlan, hogy a győztesek a magyarok augsburgi veressége után miért nem támadták meg a pogány Magyarországot? Miért nem akartak megsemmisíteni bennünket, mint a pozsonyi csatában. Két emberöltő telik el, mikor is a Kárpát-medencét nyugatról először keresztény támadás éri, ráadásul már a Magyar Királyság ellen.

A magyar csapatok meglepő mozgékonyságról tettek bizonyságot. Ugyanis abban az időben gyülekezési helyünk nem a Duna-Tisza közén volt, hanem a mai Ausztriában, Trangau közelében. Onnan a gyorsan mozgó magyar lovas alakulatok 3 nap alatt elérték a Rajnát is.

Taksony haláláig (970) az Enns folyó volt a nyugati határunk. Géza hatalomra kerülésével változott a helyzet.

(Folytatjuk)

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Hun77

    ”976. Győzelem a bolgárokkal szövetségben Bizánc ellen.”

    ezt honnan veszitek?

    ↑ LinkVálasz
  2. bizarr

    Hoppá! Még egy feljegyzés!

    ↑ LinkVálasz
  3. I. Ottó Német-Római Császár

    A pozsonyi csatát igen is mi, bajorok nyertük meg! A magyarok össze vissza nyilaztak, míg mi pedig testtel hárítottuk az eltévedt nyílvesszőket!

    ↑ LinkVálasz
  4. Papp Z.

    A bajoroknál ilyen feljegyzések maradtak fenn latinul:
    „907. (év) A bajorok kilátástalan háborúja a magyarokkal, Luitpold herceget (bajor határőrgróf) megölték, övéinek féktelen kevélységét letörték, és a keresztények alig néhányan menekültek meg, a püspökök és grófok többségét meggyilkolták. 907. (év) A bajorok teljes seregét megsemmisítették a magyarok.”
    Akkor ők is történelmet hamísitottak.

    ↑ LinkVálasz
  5. bizarr

    Ha mégsem volt pozsonyi csata, akkor ez itt történelem-hamisítás.

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE