Kiemelt, Magyar Közélet

Isten áld meg a magyart

|

Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. A Himnusz a költő legnagyobb hatású műve, amit Szatmárcsekén írt meg. 1989 óta, január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra napját

A Himnusz („Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból”) Magyarország nemzeti himnusza. Kölcsey műve előtt a magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az, Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének voltak.

A reformáció magyarországi elterjedése után, a református magyarságé a 90. Zsoltár (Tebenned bíztunk, elejétől fogva) volt. kölcseyhimnuszNépszerű volt az osztrák hatóságok által többször betiltott Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.

A Himnusz csak megírása után öt évvel, 1828-ban jelent meg. A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc szerezte. 1844-ben megnyerte vele a Nemzeti Színház igazgatója Bartay Endre által kiírt pályázatot. A pályázatra tizenhárom pályamű érkezett be, a bírálóbizottság Erkel művére szavazott.

A Nemzeti már 1844-ben nagy sikerrel mutatta be, azonban csak 1903-ban lett Magyarország hivatalosan, is elfogadott himnusza. Addig az állami himnusz Joseph Haydn Gott Erhalte című műve, az osztrák császári himnusz volt.

Az 1950-es évek elején Rákosi Mátyás pártfőtitkár, akinek nem nagyon tetszett a magyar Himnusz, s azt vallotta, a nemzeti címerhez hasonlóan ez is változtatást igényel, egy új, ún. „szocialista himnusz” megírására biztatta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt. Kodály epésen megjegyezte: „Rákosi elvtárs, a magyaroknak már van himnusza, minek új? Jó nekünk a régi Himnusz is.”

A kultúra napján megemlékezhetünk Kölcseyről, mint politikusról is. A mai közéletben uralkodó viszonyok mellet talán például szolgálhat Kölcsey magatartása. A rendszerváltozás után több költőnk és írónk próbálkozott képviselősséggel. Tanulhattak volna Kölcseytől.himnusz1

Az 1832-36-os országgyűlésen Szatmár megye küldötte. Politikai nézeteit leghívebben Országgyűlési napló című munkája őrzi. A Kölcsey által vállalt és hirdetett elvek: a nemzeti függetlenség, a polgári és emberi jogok, a jobbágyfelszabadítás, a nemzeti egység, a vallási egyenjogúság, a magyar nyelv hivatalossá tétele.

Mint a liberális ellenzékvezető szónoka, fölszólal a lengyel és görög szabadságharc ügyében is, fölismerve, hogy a nemzet sorsa csak európai összefüggésben oldható meg. 1835-ben Szatmár megye fölszólítja küldötteit, hogy az örökváltság ellen szavazzanak. Tiltakozásul Kölcsey lemond. Tekintélyét jelzi, hogy Kossuth lapja, az Országgyűlési Tudósítások gyászkeretben jelenik meg.

Ő tudta, hogy nem muszáj mindenáron képviselőnek lenni. Az országgyűlési ifjak gyászruhát öltenek, és gyalog kísérik Pozsony határáig Kölcseyt; a tiszteletére rendezett búcsúvacsorán Széchenyi méltatja. Kölcsey a Búcsú az országos rendektől című beszédében fogalmazza meg a reformkor programját.

Mint politikus a reformok híve volt, küzdött Erdély és a részek visszacsatolásáért, az alkotmánynak a nép felszabadításával korszerűsített átalakításáért és a magyar nyelv jogaiért.

Kolcsey_alairas

Kölcsey aláírása

Hazatérése után többet politikai közszereplést azonban nem vállalt, kizárólag az irodalomnak élt. 1836. november 12-én a Kisfaludy Társaság, alapító tagja lett. Utolsó nagy műve, Wesselényi védelme, melyet barátja hűtlenségi perében készített, kimerítette erejét. Rendkívüli tisztességére és megbecsültségére utalva, Wesselényi így emlékezett meg róla: “Nem közénk való volt.”

Kölcsey Ferenc beszédei, tanulmányai, elemzései a mai napig hiteles és megkerülhetetlen tanúi a közügyeket önzetlenül vállaló, lehetetlen nem ismerő erkölcsi alapon politizáló értelmiségi magatartásnak. Szatmárcsekéről, az aprócska faluból lett a reformtörekvések meghatározó vezetője, kiváló jogtudós és jelentős költő. A Himnuszunk írója. Emlékezzünk rá tisztelettel.

Magyarország egyik legbecsesebb kéziratát a Himnuszt, az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi.

 

 

 

 

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE