Mindennapi tudomány, Pilvax Primőr

Ébresztés 800 millió kilométerről

|

Az ESA szakemberei hétfő délelőtt kezdték meg a Rosetta üstökös kutató szonda aktiválását, amelyet energiatakarékossági okokból 2011 júniusában hibernálták. A szendergésből ébredő űreszközről 19.18-kor megérkezett az első jel az irányító központba. A Rosetta két és fél év hibernáció után megközelíti a Csurjumov-Geraszimenko üstököst, és novemberben le is száll az üstökös magjára.

Ez lesz az első űrszonda, amely nemcsak megközelít egy üstököst, de le is száll rá. A magyar szakemberek közreműködéssel készült eszköz 2004. március 2-án indult útnak, azóta 6,2 milliárd kilométert tett meg. Háromszor kerülte meg a Földet és elrepült a Mars mellett. Jelenleg 810 millió kilométerre jár a Földtől.Rosetta_calls_home_medium

A Rosetta a folytatja útját a Csurjumov-Geraszimenko felé, hogy azt beérve a Philae nevű modulja november 11-én landoljon az üstökösön, amely társaihoz hasonlóan a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezéséről őriz a tudósok által létfontosságúnak vélt emlékeket. Feltételezik például, hogy a Földön lévő víz egy része üstökös becsapódásokból származik, ahogy valószínűleg sok szerves molekula is, amely kulcsszerepet játszott a földi élet kialakulásában.

A novemberig hátralévő hónapokban megfeszített munka vár a projektben részvevő szakemberekre. A modul leszállóhelyét csak a landolás előtt néhány héttel választják ki, amikor már többet tudnak a négy kilométer magátmérőjű Csurjumov-Geraszimenkóról. Az üstökös Nap körüli keringési ideje 6,45 – más források szerint 6,6 – év, közben a Jupiter és a Föld közötti pályákon mozog. A Rosetta jelenleg kilencmillió kilométerre van az üstököstől, a Naptól pedig 673 millió kilométer távolságra. Ez a már elegendő ahhoz, hogy a napenergiát használó űrszonda újra teljes üzemmódban működjön. A Rosetta a tervek szerint májusban, amikor már csak kétmillió kilométerre lesz az üstököstől, felvételeket küld róla.

rosetta

Májusban a Rosetta sebességét másodpercenkénti 800 méterre növelik , hogy beérje a kométát, amely nagyjából júniusra kerül majd navigációs kamerájának látóterébe. Az űrszonda augusztus elején belép az üstökös gravitációs mezejébe, majd hozzávetőleg 50 kilométerre az égitest felszínétől elkezd keringeni, folyamatosan csökkentve a távolságot. Ez idő alatt a Rosetta elkészíti az üstökös háromdimenziós modelljét és pontosan megméri gravitációs erőterét.

Ezt követően látnak neki leszállóhelyet keresni a modulnak és kidolgozni a landolás részletes forgatókönyvét. A november 11-re kitűzött manőver előtt 80 nappal még öt lehetséges leszállóhely lesz, amelyet aztán kettőre szűkítenek. A landolás végső pontját egy hónappal a leszállás előtt választják csak ki. A landolási manőver meglehetősen nagy kockázatokat rejt magában, mert a szakemberek nem tudják, hogyan fest az üstökös felszíne: lehet olyan puha, mint a friss hó, de akár kemény is, mint a jég.

Rosetta_and_Philae_at_comet_medium

A Rosetta és a Philae

A jelenlegi elképzelések szerint a Philae 2-3 kilométeres magasságban válik le a Rosettáról, majd – irányítás hiányában – egyszerűen “lehull” az üstökösre. Mivel a Csurjumov-Geraszimenko gravitációs ereje csak mintegy százezrede a Földének, az ereszkedés két-három óráig is eltarthat. A balesetek kiküszöbölése érdekében a szakembereknek nemcsak az üstökös rotációját, hanem annak formáját is számításba kell venniük, mielőtt útjára bocsátják a modult, amelynek egyes tudományos berendezései már az ereszkedéskor működni fognak. A megfigyelések és mérések javarésze azonban akkor kezdődik, ha a Philae elérte az üstökösmag felszínét. A modul 23 centiméter mélyre fúr majd az üstökös felszínén, és mintákat vesz belőle.

A modul a Nap felé közelítő Csurjumov – Geraszimenkón elvileg bírni fogja az egyre növekvő hőséget. 2015. augusztus 13-án a Naphoz legközelebbi pontján az üstökös 185 millió kilométerre lesz a központi csillagunktól.

A leszállóegység nevét egy 15 éves olasz lány Serena Olga Vismara adta, aki a szonda elnevezésére kiírt pályázatra küldte be javaslatát. Philae egy sziget a Níluson, itt találták meg azt az obeliszket, amely nagy segítséget adott Champollionnak a rosette-i kő megfejtéséhez.

 

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE