Kiemelt, Patacsi Pilvax

Kovács Bélára emlékezünk

|

1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát.Kovács Béla, kisgazdapárti politikus (1908. április 20.- 1959. június 21.) Patacson született, és gazdálkodott. Szorgalmas munkával, és önképzéssel lett országos ismeretségű politikus a Kisgazdapártban.

1945 nyarán az ideiglenes nemzeti kormány belügyi államtitkáraként megpróbálta megtisztítani a rendőrséget mindazokon a helyeken, ahonnan súlyos visszaélésekről, atrocitásokról érkeztek bejelentések és panaszok. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások előtt – saját politikus társaival, köztük Nagy Ferenc pártelnökkel is konfrontálódva – oroszlánrésze volt abban, hogy a kisgazdapárt vezetése a szovjet követelés ellenére sem fogadta el a kommunistákkal állítandó közös listát. A Kisgazdapárt egyedül indult, és megszerezte a szavazatok 57 %-át. Így, ha Magyarországon valódi parlamentáris demokrácia lett volna, a kisgazdák egyedül alakíthatnak kormányt. Azonban a szovjet megszállók miatt erre esély sem volt.kvacsb51

Kovács Béla néhány hónapig földművelésügyi miniszter lett, majd 1946 márciusában átvette a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt központi apparátusának irányítását, és a központi pártlap, a Kis Újság főszerkesztői teendőit. A kisgazdapárti vezetők közül Tildy Zoltánt köztársasági elnökké, Nagy Ferencet miniszterelnökké, Varga Bélát, pedig a Nemzetgyűlés elnökévé választották. Így Kovács Béla a baranyai kisgazda a legnagyobb támogatottságú magyar párt legfőbb irányítója lett.

Kovács Béla jól szervezett, cselekvőképes, aktív néppártot igyekezett kovácsolni, és szorgalmazta az önkormányzati (községi) választások mielőbbi megtartását, mert úgy vélte, a csupán parlamenti többséggel rendelkező kisgazdapárt erejét a helyi közigazgatási vezetőpozíciók többségének demokratikus úton történő megszerzésével lehet megsokszorozni. A pártközi tárgyalásokon a kisgazda főtitkár bátran és következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy a koalíció legnagyobb pártja nem lehet „csak báb” a többi, a baloldali pártok kezében. Követelte a fontos közhatalmi pozíciók kisgazdák javára való arányosítását minden szinten, persze eredménytelenül.

Egy nappal a kommunista párt 1946. szeptember végi kongresszusa előtt a Kis Újságban Kovács Béla megüzente: „Amíg mi politikai tényezők vagyunk Magyarországon, addig nem lehet róla szó, hogy az ország a Baloldali Blokk, vagy közelebbről megjelölve, a Kommunista Párt hitbizománya legyen”. Emlékeztette a kommunistákat, hogy hárommillió választópolgár áll a főtitkárként általa irányított kisgazdapárt mögött, ő maga tette magát a kommunisták első számú célpontjává.

Rákosiék nyomása és a nyílt szovjet fenyegetés hatására a Vörös Hadsereg megszállása alatt álló és a nyugati nagyhatalmaktól semmilyen érdemi segítségre nem számítható magyar állam két legfőbb vezetője, Tildy Zoltán államfő és Nagy Ferenc kormányfő hamar letartóztatásba került. Amikor a kisgazdapárti többségű Nemzetgyűlés január 21-én jóváhagyta hét kisgazda képviselő felfüggesztését, s ennek következtében a politikai rendőrség azonnal letartóztatta őket, elindult a lavina. Néhány nap múlva Rákosiék a letartóztatott kisgazda képviselők kínzással kicsikart „beismerő” vallomásaira hivatkozva már Kovács Béla főtitkár politikai felelősségét, február 6-án pedig büntetőjogi felelősségre vonásának szükségességét hangoztatták.

Minden kommunista nyomás és szovjet fenyegetés ellenére megtagadták Kovács Béla képviselői mentelmi jogának felfüggesztését. Sőt a parlamenti többség megszavazta egy 25 fős bizottság felállítását a Magyar Közösséggel, illetve az „összeesküvéssel” kapcsolatos ügyek kivizsgálására. Ha tényleg feláll, kiderül az igazság, és összeomlott volna Rákosiék egész „összeesküvési” koncepciója, amit a szovjetek is mindenképpen el akartak kerülni; közben február 10-én Párizsban aláírták a magyar békeszerződést, ami elvileg azt jelentette, hogy belátható időn belül ki kell vonni a megszálló csapatokat Magyarországról. Ekkor a magyarországi szovjet helytartóság, nyilvánvalóan Sztálin utasítására, úgy döntött, hogy nem vár tovább.

1947. február 25-én az államvédelmi osztály és személyesen Péter Gábor sem merte erőszakkal benntartani a hírhedt Andrássy út 60-ban kihallgatásra önként megjelent és a letartóztatott „összeesküvőkkel” eredménytelenül szembesített Kovács Bélát, aznap este magas rangú szovjet állambiztonsági tisztek, szovjetellenes fegyveres terroristatevékenység és kémkedés hamis vádjával letartóztatták a magyar parlamenti képviselőt. Így könnyű volt kikényszeríteni Nagy Ferenc miniszterelnök lemondását és Varga Béla nemzetgyűlési elnök Nyugatra menekülését. A száműzött Nagy Ferenc 1952 februárjában, Washingtonban e szavakkal emlékezett öt évvel korábban elhurcolt barátjára: „Neve és életműve a vasfüggöny mögé zárt milliók szabadságvágyát és elszánt akaratát jelenti, hódítók és zsarnokok ellen.”

Kovács Bélát annak ellenére tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok, hogy országgyűlési képviselő lévén védte mentelmi joga. Az akció a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítését szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt. Szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával vádolták meg, 1952-ben a Szovjetunióba hurcolták, s bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték. 1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza.

Az 1956-os forradalom idején földművelési miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a Nagy Imre-kormánynak. A forradalom leverése után kereste a kiegyezés lehetőségét, de amikor világossá vált, hogy ez nem lehetséges, visszavonult. 1958. novembertől országgyűlési képviselő volt, de betegsége miatt ténylegesen nem politizált. 1959. június 21-én halt meg. A szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták.kovacsb21

2008. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, Kovács Béla emléktábláját a Patacson található Pázmány Péter Utcai Általános Iskolájának falán Sólyom László köztársasági elnök avatta fel. Az emléktáblát az 56-os szövetség állíttatta.1991. február 25-én, Budapesten írták alá a Varsói Szerződés katonai szervezetének megszűnéséről szóló dokumentumot. Néhány hónap múlva az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét.

Az Országgyűlés döntése alapján 2000 óta tartják február 25-én a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 2012. február 25-től a patacsi általános iskola Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának döntése értelmében Kovács Béla nevét viseli.

(A rendszerváltás utáni Kisgazdapárt nem volt azonos a Kovács Béla, Nagy Ferenc és politikus társaik által vezetett párttal. Politikai szerencselovagok takaróztak egy jelentős párt nevével.)

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE