Pilvax Primőr, Változó világ

Feléledt az orosz medve, avagy az ukrán válság

|

2013 december elején Kijevben tömegtüntetések kezdődtek azt követően, hogy az ukrán kormány bejelentette, nem írja alá a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Unióval. A demonstráció kezdetén kevesen gondolták, hogy Ukrajna történetének legnagyobb válsága kezdődik.

Akármi is lesz ennek súlyos a konfliktusnak végkifejlete, Ukrajna már nem lesz ugyanaz az ország, mint 2014 előtt volt. A mostani válság ugyanis nemcsak külpolitikai vagy értékválasztás által generált szembenállás, hanem Ukrajna egészének, és elsősorban politikai és gazdasági elitjének a csődjét is jelzi.

Ukrajnának választania kell most Oroszország és az Európai Unió között. Putyin gyors megoldást szeretne, mert az USA nem képes hathatósan segíteni, a NATO és az Unió sem. A helyzet óráról órára feszültebbé válik. Különösen az után, hogy az orosz parlament Vlagyimir Putyin orosz elnök kérésére engedélyezte a katonai erő alkalmazását Ukrajna területén.oroszmedve

Az orosz parlament felsőháza szombati rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérését, hogy az ukrajnai rendkívüli helyzetre tekintettel, az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.Ez azonban “csak” szabad kezet ad az államfőnek, és egyáltalán nem biztos, hogy azonnal élni fog a felhatalmazással – hívta fel a figyelmet a döntés után Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes.

 A Szövetségi Tanács határozata szerint az ukrajnai helyzet normalizálódásáig alkalmazhatók az orosz fegyveres erők az Oroszországgal szomszédos Ukrajnában. Korábban, a nap folyamán maga az orosz törvényhozás felsőháza fordult az orosz elnökhöz, hogy “mindenre kiterjedő intézkedéseket” foganatosítson az Ukrajnában élő orosz állampolgárok védelme érdekében. Az elnök ezután terjesztette be javaslatát. Az orosz alkotmány szerint a fegyveres erők külföldi alkalmazásáról a Szövetségi Tanács dönthet, és erre az orosz államfő tehet javaslatot. A parlamenti határozat, a Vlagyimir Putyinnak adott felhatalmazás akkor lép hatályba, ha azt az államfő aláírja.

Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője azt közölte a Rosszija 24 hírtelevízióban, hogy az elnök nem adott utasítást a fegyveres erők ukrajnai bevetésére. A Kreml befolyásos tisztviselője az Interfax orosz hírügynökségnek megerősítette, hogy az elnök a döntést “a helyzet alakulásától” függően fogja meghozni. Remélte, hogy “a helyzet nem fog romlani abba az irányba, ahova most tart és nem jelent veszélyt a Krím félszigeten élő oroszokra”. Az Eho Moszkvi rádiónak Peszkov azt mondta, hogy az államfőnek “joga van (a fegyveres erők alkalmazására), de ez nem jelenti azt, hogy közvetlenül ebben a pillanatban élni fog vele”. A törvényhozás felsőházának rendkívüli ülése nyílt volt, azt élőben közvetítette a Rosszija 24 orosz állami hírtelevízió.

Az elnök beterjesztésében ez állt: “Az Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzettel, az orosz állampolgárok, honfitársaink, a nemzetközi egyezmény alapján Ukrajna (a Krími Autonóm Köztársaság) területén állomásozó orosz fegyveres erők személyi állománya életének veszélyeztetettségével kapcsolatban, az Oroszországi Föderáció 102. cikkelye 1. fejezetének G. pontja alapján kérelmet terjesztek be az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsához az orosz fegyveres erők alkalmazásáról Ukrajna területén, a társadalmi-politikai helyzet rendeződéséig ebben az országban”. A javaslatot így fogadta el a parlament felsőháza.

Válaszul elrendelte az ukrán haderő riadókészültségbe helyezését szombaton Olekszandr Turcsinov, az ország ideiglenes elnöke. Turcsinov ezt az ukrán néphez intézett televíziós beszédében jelentette be.

Közben összetűztek oroszbarát aktivisták és az új ukrán kormány hívei szombaton a kelet-ukrajnai Harkivban, késő délutáni hírek szerint csaknem száz ember megsebesült, többen súlyos állapotban vannak. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint az orosz szimpatizánsok megpróbálták bevenni a helyi kormányzati adminisztrációnak az új kormány hívei által védett épületét.

 Az épület körül ezrek gyűltek össze, a szembenálló felek botokkal és kövekkel dobálták egymást. A lenta.ru orosz hírportál által idézett szemtanúk robbanásokról és lövésekről is beszámoltak, s állításuk szerint a rendőrség nem avatkozott be az eseményekbe. Az oroszbarát aktivisták a portál szerint végül kiszorították az új ukrán kormány híveit, akiknek egy részét mentőautók, másokat autóbuszok szállítottak el. Az aktivisták kitűzték az épület tetejére az orosz zászlót az ukrán lobogó mellé.

Az Egyre súlyosbodó válság hatására kivonják az ukrán flottát Krímből. Az ukrán flotta új állomáshelyeként Odesszát jelölték ki. Az ukrán határőrség még szombat délelőtt közölte, hogy az ország hadihajóit harckészültségbe helyezték, s ennek keretében kifutnak majd a tengerre. Előzőleg több helyszínről is jelentették, hogy orosz erők megpróbálják a Krímben ellenőrzésük alá vonni az ukrán erők laktanyáit és parancsnoki posztjait.

 A RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek az ukrán vezérkarra hivatkozó híre szerint elsőként az ukrán hadiflotta zászlóshajója, a Hetman Szahajdacsnij őrnaszád futott ki Szevasztopolból, amely az orosz Fekete-tengeri Flotta mellett az ukrán flotta fő támaszpontja is. Ugyanilyen parancsot kapott az ukrán flotta minden Szevasztopolban lévő hajója. Az ukrán vezérkari forrás nem szólt arról, hogy a hajók más konkrét feladatot is kaptak-e.

Rendkívüli tanácskozást tartanak hétfőn Brüsszelben az EU-országok külügyminiszterei az ukrajnai helyzet miatt. Ezt azután határozták el, hogy a orosz parlament felsőháza jóváhagyta Vlagyimir Putyin elnök kérelmét, hogy az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában. Az uniós válságtanácskozás a tervek szerint hétfőn 13 órakor kezdődik. Még mielőtt Putyin előterjesztette volna a fegyveres erő alkalmazására vonatkozó kérelmét, Brüsszelben közzétették José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének Berlinben elhangzott beszédét, amelyben az uniós intézmény vezetője megdöbbenésének adott hangot az ukrán szuverenitás – akkor még csak állítólagos – megsértéséről szóló hírek miatt. “Ezek olyan események, amelyeket elképzelhetetlennek véltünk a XXI. században az európai kontinensen. A krími kihívást Ukrajna egységének és szuverenitásának tiszteletben tartása mellett kell megválaszolni – mondta Barroso, és reményének adott hangot, hogy a nemzetközi közösség fellép ezen elvek védelmében, és garantálni tudja a regionális, illetve nemzetközi békét. Barroso szerint Európában az elmúlt hatvan évben megtanulták, hogy a sokféleségre nem az elkülönülés és az elkülönítés a válasz.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE