Kiemelt, Változó világ

Az orosz medve a Szovjetunió helyreállítására törekszik

|

Egyre világosabb, hogy a nagyhatalmak lemondtak a Krímről. Oroszország önjáróvá vált. Az is világos, hogy sem az EU, sem a NATO, sem az USA nem fog a gazdasági szankciókon kívül semmit. Az ukránok most tanulják meg azt, amit mi 1956-ban már megtapasztaltunk. A gazdasági szankciók majd enyhülnek a tél közeledtével. Jalta szelleme húsz évvel a Szovjetunió széthullása után újra éled. Katonai konfliktus az nem lesz, és Oroszország nagy valószínűséggel folytatja terjeszkedő politikáját.

A Moldovai Köztársaság államfője, Nicolae biztosra veszi, hogy országa lesz az orosz agresszió következő célpontja, miután a Dnyeszter Menti Köztársaság felkérte a Dumát, hogy tegyék lehetővé az Oroszországhoz való csatlakozást. A függetlenségét önkényesen 1990-ben kiáltott köztársaság elnöke, Mihail Burla azzal indokolta kérését, hogy a 2006-ban megtartott referendumon Transznisztria közel félmillió lakosságának több mint 97 százaléka az Oroszországhoz való csatlakozásra szavazott. Burla szerint a krími csatlakozást lehetővé tévő orosz törvényeket úgy kell átalakítani, hogy azok megengedjék más, az anyaországtól korábban elszakadt területek visszacsatolását is.putyin5

Moldovának azonban nem csak a Dnyeszteren túliak okoznak fejfájást, hanem a gagauzok is. Mihail Formuzal, a mintegy 155 ezres oguz török eredetű, ortodox keresztény kisebbség vezetője bejelentette, Moszkvába utazik, hogy átadja az autonóm terület csatlakozási kérelmét. Az indok itt is mint a Krímben a nép akarata. Ez év február végén tartott népszavazáson a gagauzok 98,5 százaléka elutasította a közeledést az Európai Unióhoz, helyette az orosz gazdasági vámuniót preferálták. A népszavazást eredményét Chisinou mellett Bukarest sem ismerte el.

A román külügyminiszter, Titus Corlatean szerint a törvénytelen és alkotmányellenes referendumnak nem lehetnek jogi következményei, az eredménytől függetlenül. Románia határozott álláspontja nem véletlen. Ugyanis Bukarest nem titkolt célja a szomszédinál szorosabb kapcsolat kialakítása a Moldovai köztársasággal. Románia azt kéri az Európai Uniótól, hogy mielőbb írja alá a tavaly parafált társulási és szabadkereskedelmi egyezményt a Moldovával, amelynek területi épségét különböző, Oroszországhoz csatlakozni szándékozó területrészek elszakadási törekvése fenyegeti – jelentette be szerdán Traian Basescu román államfő, miután találkozott Nicolae Timoftival.

Basescu szerint Oroszország terjeszkedése nem áll meg a Krím-félszigeten, Moszkva egyértelmű célja szerinte az egykori Szovjetunió határainak helyreállítása.

Traian Basescu évek óta szorgalmazza Moldova és Románia egyesítését. A román és a moldáv politikai elit nagy része nem osztja az államfő véleményét, sokan már arról beszélnek, hogy Bukarest nagytestvéri álláspontja mögött az ország bekebelezésének szándéka rejlik. Ezt támasztja alá Basescu azon kijelentése is, hogy Bukarest csak abban az esetben tudná garantálni Moldova határainak biztonságát, ha Chisinou legális keretek között kérné a Romániához való csatlakozását.putyin

A Fekete-tenger környéki feszültség másik gócpontja Grúzia, ahol Dél-Oszétiát és Abházia gyakorlatilag orosz protektorátus alatt, külön államként működik.

Moszkva a két szakadár állam esetében a krímihez hasonlító eszközöket alkalmazott.

A 2008-as orosz–grúz háborút megelőzően állampolgárságot ígért a szakadár területeken élő oroszoknak, majd agitátorokat küldött az ott élők felheccelésére, végül beavatkozott, állampolgárai védelmére hivatkozva. Máig nem egyértelmű, hogy ki kezdte 2008-ban a háborút, az orosz csapatok azonban pár nap alatt lerohanták Grúziát és alig két héttel később már el is ismerték a felszabadított Dél-Oszétiát és Abháziát független államnak.

A Krím bekebelezése Szerbiát is érintheti. Jonuz Musliu, a bujanovaci albánok vezetője kijelentette, hogy az orosz indokok alapján több dél-szerbiai területet is Koszovóhoz lehetne csatolni. Tirana és Pristina is igényt tartana a Presevo-völgyre, amely 1948-ig Koszovó része volt, a lakosságának 90 százaléka pedig albán nemzetiségű. Musliu szerint az 1992-ben tartott referendumon a lakosság elsöprő többsége a Koszovóhoz való csatlakozást támogatta. A kijelentésre regálva Aleksandar Vulin, a koszovói ügyekkel megbízott szerb tárca nélküli miniszter úgy fogalmazott, hogy Musliu kijelentésével az ország területi integritását és régió stabilitását veszélyezteti. Vlin egyben felszólította nemzetközi közösséget, hogy határozottan utasítsanak el minden szakadár törekvést a régióban.

Az orosz medve feléledt. Az USA harmat gyenge. Az Unió saját bajaival van elfoglalva. Az 1990-es években a Kreml egy puskalövés nélkül engedte széthullni a Szovjet Birodalmat. Most Putyin újra építi s Szovjetuniót. Erőből. A magát szabadnak és demokratikusnak mondott országok pedig ismét nem tesznek semmit.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE