Patacsi Pilvax

Baranyában néhány településen a káosz ellenére is megalakultak a Helyi Földbizottságok

|

Baranyában néhány településen úgy gondolták a helyi gazdálkodói közösség tagjai, hogy a jogi káosz ellenére megalakítják a Helyi Földbizottságokat. Kormányoldalról, – miután a mai napig nem jelent meg a végrehajtási rendelet, amit állítólag március 30-án elfogadtak, de a Magyar Közlönyben nem hirdettek ki – április 17-én és 18-án jelentek meg közlemények, mely szerint nem kell megalakítani ezeket, mert várható a törvény módosítása. 

Simon Attila István, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) jogi, igazgatási és agrárszakképzési ügyekért felelős helyettes államtitkára április 18-án pénteken azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy megint Brüsszel okoz gondot, mert nem tetszik nekik az, ha a gazdák saját maguk választják meg a bizottság tagjait, ezért elképzelhető, hogy a helyi képviselő-testületek lesznek felhatalmazva erre. Az agrárszektor.hu oldalon az is megjelent, – szintén minisztériumi forrásra hivatkozva, hogy amennyiben megalakultak, mert már ilyen is van, vagy megalakulnának, akkor azok törvénytelenek lennének, és a kormány majd ezt felülírja.

Na, ezért fogadták el Baksán, Tengeriben, -és április 24-én Tésenyben is elfogják szinte biztos- a jegyző érvelését, és megalakították a Helyi Földbizottságokat. Az érvek logikája a következő: a Helyi Földbizottságok megalakulására nem a meg sem született kormányrendelet ad felhatalmazást, hanem a 2013. évi CXXII. törvény 68. §-a  a földforgalmazásról. A nem létező kormányrendelet csak a megalakulás játékszabályait írta volna le. Vagyis a jelenleg hatályos törvény szerint a Helyi Földbizottságoknak május 1-ig meg kell alakulniuk. És megalakulásuk törvényes, sőt kötelező, mert ha ezt elmulasztják, akkor jön a következő. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a 2013. évi CCXII. törvény 103. §-a értelmében: 103. § (1) „Ha a településen 2014. május 1-jéig a helyi földbizottság tagjainak megválasztására nem kerül sor vagy a megválasztott helyi földbizottság működésképtelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjoga megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban a Kamarának a föld fekvése szerinti területi szervét keresi meg állásfoglalás kiadása céljából. A helyi földbizottság működésképtelen, ha a feladatainak ellátását a tagjainak megválasztásától számított 30 napon belül nem kezdi meg vagy 30 napot meghaladóan szünetelteti, illetve, ha a tagok száma a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott létszám alá csökken. „’

Mindkét törvény előírásai hatályosak május 1-től, és nem valószínű, hogy a közeljövőben ezeket a törvényeket a még fel sem álló parlament módosítani fogja. Márpedig május 1. után már lesznek földmozgások, és a hatályos törvényi szöveg szerint csak akkor kell megkeresni a Kamara területi szervét, ha nem alakultak meg a Földbizottságok. Ha megalakultak, a törvény előírásai szerint övék a „vétójog”.

Miután a kormányzati kommunikáció nem jogalkotás, nem írhat felül egy törvényt. Akik nyilatkoztak, lehet, hogy egy hónap múlva már nem ülnek a székeikben, de a törvény szövege május 1-től már hatályos, él, alkalmazható, sőt, kötelező alkalmazni egy jogállamban. Az már csak hab a tortán, hogy a földforgalmi törvényt a 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről (!!!!), már februárban módosította. Mit keres ebben a saláta törvényben a földforgalmi törvény módosítása? Volt egyetlen képviselőnek is fogalma, hogy mire szavazott igennel? Nekem sem lett volna.

Ezen indokok alapján tehát ezeken a településeken megalakultak a Helyi Földbizottságok, melynek tényét közölni fogják az illetékes hatóságokkal.

A közgyűlési  forgatókönyv másik része arról szólt, ha mégis törvénytelennek minősítenék -a foldorajahatályos törvények értelmében megalakult bizottságokat- , és a helyi képviselő-testületnek kell majd (teljesen értelmetlen és logikátlan gondolat alapján) megválasztani őket, akkor sem végeztek felesleges munkát, mert a döntés a helyi földhasználók akaratát tükrözi, és megkönnyíti a képviselő-testületek döntését, mert korrekt képviselő-testület úgy jár el, ha tudomásul veszi a helyi gazdák választását, és azokat a személyeket választják meg, akiket ők már egyszer, szabályosan megválasztottak.

Az utolsó érve a jegyzőnek az volt, ha mégsem alakítják meg a Helyi Földbizottságokat, és a kormányzati kommunikáció ellenére sem történik jogszabály módosítás, akkor valóban átszáll a „vétójog” a területileg illetékes kamarai szervre, és a helyi gazdálkodói közösségek mehetnek a lecsóba. (2013. évi CCXII. tv. 103. § (1) bekezdés). És akkor ki a felelős? A jegyző?

A felsorolt érveket valamennyi helyi gazda elfogadta, és mindegyik úgy érezte, az egész játék nem szól másról, csak arról, hogy a helyi gazdákat kizárják a döntésből. Ezért alakították meg a földbizottságokat. Lehet, hogy később majd azt mondják rájuk, jót bohóckodtak. De legalább megpróbálták.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE