Firkászat

Pünkösd

|

Pünkösd havának májust nevezik, ám maga a pünkösd, mozgóünnep lévén, a húsvét idejétől függően május 10. és június 13. közé eshet: idén június 8-9-én ünnepeljük. A pünkösdi hagyományok, mint néphagyományaink általában, keresztény és ősi pogány elemek keveredéséből jöttek létre.

A húsvét utáni negyvenedik nap áldozócsütörtök, mely Jézus mennybemenetelének ünnepe, az ötvenedik nap pedig pünkösd, amely napon a Szentlélek leszállt az apostolokra, akik ennek következtében különféle nyelveken kezdtek beszélni, az összesereglett, csodálkozó népből ki-ki a maga nyelvén hallotta a prédikációt. Közülül ennek hatására sokan 2014-punkosd-01megkeresztelkedtek, ekkor alakultak az első keresztény közösségek, így a pünkösd az egyház születésének ünnepe is. Sok helyen tartottak ezen a napon búcsújárást, a legjelentősebb és legismertebb pünkösdi hagyományok közé tartozik a máig is élő búcsújáróhely Csíksomlyó, mely az utóbbi években nem csak keresztény, de összmagyar zarándokhellyé is vált.

Európa jelentős részén már a középkor óta tartanak pünkösdi vagy májuskirály-választást, ez a legismertebb pünkösdi hagyományunk. A királyt, amint arról Jókai Mór is írt Egy magyar nábob című regényében, lovasversenyen választották, ezt néhol egyéb erőpróbák is kiegészítették. Egy XIX. századi szokásleírás szerint a győztes „egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig”. Mivel csak egy évig tart az uraság, a mulandóságára, értéktelenségére utalva alakult ki a rövid, mint a pünkösdi királyság szólásunk.

200px-JuanSimónGutiérrezA pünkösdi hagyományokból a lányok sem maradtak ki, a pünkösdölés szereplői általában ők voltak, bár néha legényekkel együtt járták pünkösdvasárnap a falut házról-házra, bekérezkedés után énekelve, táncolva. A különböző vidékeken többféle típusa élt a szokásnak: központi szereplő lehetett a pünkösdi királynő, aki ruhájával is kitűnik a többiek közül; hasonlíthatott lakodalmas menethez; és az is előfordult, hogy nem választottak külön kiemelkedő szereplőket. Ha a pünkösdölésben lányok és legények egyaránt részt vettek, általában közös táncmulatság zárta a napot.

A pünkösdi hagyományok közé tartozik a párválasztásnak is, ilyenkor általában bálokat szerveztek a falvakban, Kalotaszegen például háromnapos táncot rendeztek. Csallóközben vámkereket állítottak, a bírságokból, vámból szerzett pénzt közösen mulatták el. Az udvarlási szokások közé tartozott, hogy a legények pünkösd hajnalára pünkösdi rózsát tettek a leány ablakába, vagy például Egerben a legény egy 8-10 éves, ünneplőbe öltözött kislánnyal mátkatálat küldött a választott lánynak, melynek közepén koszorúba font kalács és egy üveg bor volt kendővel letakarva, s ha a lánynak is tetszett a legény, hasonló tálat küldött vissza. A küldöncöt néhány krajcárral jutalmazták.

(forrás: Széman E. Rózsa, /anyanyelvapolo.hu)

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE