Kiemelt, Magyar Közélet

Nincs köszönő viszonyban a létminimum a minimálbérrel

|

szegenyseg3A múlt héten érdekes polémiák voltak vagyonnyilatkozatokról. A hét végére a KSH is közzétett egy jelentést a létminimumról. A KSH 1991 óta évente közli a számított létminimum értékét. Amely olyan értékösszeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő – szükségletek kielégítését. Az így kimutatott létminimum nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely lehetővé teszi az alapvetőkön túli igények kielégítését is.

Tavaly 87 500 forint volt a létminimum, ami közel két százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest. Ennyi pénzből az adatok szerint szerényen meg lehet élni, ha egyedül lakunk. 2010-ben még 79 ezer forint volt a létminimum, vagyis három év alatt 8 500 forinttal több pénz kellett ahhoz, hogy ne nélkülözzön egy egyedül élő személy.

Egy tipikus háztartásban – ahol két szülő és két gyermek van – 234 ezer forint volt a létminimum tavaly, ami egy év alatt 4 ezer, 2010-hez képest pedig 25 ezer forintos növekedést jelent. Ahol egy háztartásban két felnőtt és három gyerek él, ott 289 ezer forint volt az az összeg, amiből meg lehetett élni szerény körülmények között. Egy nyugdíjas egyedül 79 ezer forintból is meg tudott élni, ami 1500 forintos növekedést jelent egy év alatt. Két nyugdíjasnak 136 ezer forintra volt szüksége ugyanehhez az életszínvonalhoz.ksh

A létminimum értéke valamennyi háztartásnál növekedett, a fizetések azonban eltérően változtak. Tavaly 3,4 százalékkal nőttek a bruttó bérek átlagosan, vagyis jóval a létminimum növekedése felett. A vállalatoknál és az állami szférában dolgozók bére több mint 3 százalékkal, a közmunkásoké 5 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a teljes munkaidőben dolgozó közfoglalkoztatottak bruttó bére így is csak 77 ezer forint volt, vagyis a fizetésük meg sem közelítette a létminimum értékét. A statisztikai hivatal szerint 24 ezer forint egy felnőttnek elég ahhoz, hogy enni tudjon egy hónapig, és ebből a pénzből már nem szenved hiányt.

A KSH azonban úgy számította ki ezt az értéket, hogy a legszegényebb 5 százalékot és a legmagasabb jövedelműek harmadát nem vette bele a mintába. Úgy tűnik, hogy ezt az összeget a magyar háztartások jó része nem is tudja előteremteni, vagy ha igen, akkor ennyi pénzből mégsem tudták elkerülni a nélkülözést. A Gallup friss kutatása az OECD-országokban vizsgálta a nélkülözést, és eszerint Magyarországon a gyerekes családok közel felével, 47 százalékával fordult elő, hogy az elmúlt egy évben nem tudták megvenni a szükséges mennyiségű élelmiszereket.

A kutatás szerint 2007 és 2013 között a magyarországi háztartásokban, ahol van gyermek is, 32 százalékponttal növekedett a nélkülözési ráta, és hat év alatt egyetlen tagállamban sem romlott ennyit a helyzet.

Egy biztos, hogy köszönőviszonyban sincs a létminimum a minimálbérrel. A 87 510 forintos létminimumhoz egyébként tavaly 134 ezer forintos bruttó fizetésre lett volna szükség. Magyarul és lassan mondva, hogy mindenki megértse 2013ban a minimálbér 136 százalékára lett volna szükség ahhoz, hogy a minimális igények fedezetésre szükséges keresettel rendelkezzen egy felnőtt alkalmazott. A minimálbér bruttó összege 98 ezer forint volt, amiből a létminimumhoz képest jóval kevesebbet: 64 190 forintot vihettek haza az érintettek. A különbség a két összeg között 22 960 forint volt.

letminimum5

Ami a háztartások költéseit illeti, a KSH kiadványa szerint – hasonlóan az előző évhez – a személyes kiadások 33 százalékát költötték élelmiszerre. 28,8 százalékot fordítottak a háztartások lakásfenntartási kiadásokra (1,9 százalékponttal kevesebbet, mint egy éve), ennek 56,6 százalékát háztartási energia vásárlására, ami 3,4 százalékponttal kisebb arány, mint 2012-ben volt. Egyéb fogyasztásukról elmondható, hogy kiadásaik 15 százalékát a közlekedés, hírközlés folyó költségei tették ki. Ez utóbbi viszont 1 százalékponttal emelkedett egy év alatt. Egészségügyre, testápolásra, ruházkodásra 9,4 százalék jutott, oktatásra, üdülésre, művelődésre pedig 4,7 százalék.

Egy felnőtt KSH-s élelmiszerkosara 2013-ben tartalmazott többek között havi 3,4 kiló húst és halat körülbelül 4671 forint értékben, 7.7 liter tejet 1848 forintért, 2122 forint értékű sajtot, 1,2 kiló cukrot, kakaót, mézet, 562 forintért, 4 kiló krumplit 691 forintért, valamint 6 és fél kiló gyümölcsöt 2364 forintért. Az élelmiszerkosarat az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet állítja össze. Közepes fizikai munkánál fedezi a teljes tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-szükségletet. 24 ezret számolnak havonta és fejenként élelmiszerre.

Az átlagszámítás mindig szépít.Aaz átlagkeresetek egyénre számított adatok, megélniük viszont családoknak kell. Gyakori, hogy az átlagkereset adatát megszépítő kiugró jövedelműeknél az eltartottak száma kisebb, mint az átlagjövedelműeknél.

 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/letmin/letmin13.pdf

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE