Kiemelt, Mindennapi tudomány

A Tunguzkai kozmikus robbanás

|

Tunguzka, a legnagyobb kozmikus eredetű robbanás az emberiség történetében. 1908. június 30-án már hétágra sütött a nap 7 óra 14 perckor, amikor a szibériai égen hatalmas halványkék tűzgolyó jelent meg. Körülbelül 600 kilométer hosszú, ragyogó, szivárványszínben játszó csóvát húzott maga után.

1908 júniusának utolsó napját írták – a nyugati Gergely-naptár szerint – az Orosz Birodalomban akkoriban használatos Julián-naptár szerint június 17-én kedd reggel. Oroszország majd mértani középpontjában, Jakutföld nyugati határán, az evenkek – régebbi nevükön tunguzok – által nagyon gyéren lakott területen történt a hatalmas robbanás.tunguzka

A tunguzkai eseményként emlegetett jelenség a szibériai Köves-Tunguzka folyó felső szakasza mentén, fényes nappal következett be. A lökéshullám óriási mennyiségű fatörzset döntött ki sugárirányban, több mint 2150 négyzetkilométeres területen. Mindez a földfelszíntől körülbelül 6-8 kilométerre zajlott le, egy szinte áthatolhatatlan, és csaknem lakatlan fenyőerdő felett, a Tunguzka patak mellett, Közép-Szibériában. A bekövetkezett robbanás 20 millió tonna TNT erejének felelt meg. Szemtanuk a becsapódási ponttól 20-40 mérföldes távolságban is hirtelen hőhullámot észleltek, amit több rétegnyi ruhán keresztül is érezni lehetett. A robbanást több szibériai időjárási állomás is földrengésként dokumentálta. Alig egy órával az esemény után, az általa keltett szeizmikus hullámokat a kensingstoni meteorológiai állomás is észlelte Londonban. A lökéshullám kétszer kerülte meg a Földet.

Európában azon az éjjelen nem sötétedett be, az emberek elbeszélései szerint Londonban olvasni lehetett a rejtélyes robbanás fényénél. Amerikai csillagászok hónapok múltán is megváltozott égi körülményekről számoltak be.

Nagy valószínűséggel emberi áldozata nem volt a robbanásnak, mivel csak pár prémvadász élt a területen, így szinte teljesen lakatlan volt. Az orosz cárt nem érdekelte a mocsaras, fagyos Tunguzka nevű hely, az első expedíció – L A Kulik szovjet geológus vezetésével – csak 1930-ban vizsgálta meg alaposabban a területet. Habár a fák koncentrikus körben dőltek ki, semmilyen becsapódási nyomot, krátert vagy visszamaradt nem földi anyagból származó anyagot nem találtak, ezért nem tudták eldönteni, hogy aszteroida vagy üstökös csapódott a földbe. Még zavaróbb volt, hogy a helyszínről hozott fa, víz és földminták sem vittek közelebb a megoldáshoz.

tunguska4

Gyakorlatilag a mai napig folyik a vita arról, hogy mi is robbant fel azon a napon? Vannak olyan elméletek, hogy egy kisbolygó robbant fel, és a darabjai 70 ezer kilométeres sebességgel csapódtak a bolygónk testébe.

Volt aki  egy kb.100 ezer tonnás aszteroidának tulajdonítja a robbanást, mások üstökösről írnak. Volt, aki antianyagot feltételezett, és olyan is aki UFO meghibásodott reaktoráról írt. Egyesek már az orosz Roswellt emlegettek.

Mások Teslának tulajdonítják a rendkívüli robbanást. Kétségtelen, hogy Tesla zseniális tudós volt de „Tesla legendának” – kétségtelen, hogy Tesla tényleg gondolkodott a vezeték nélküli energiaátvitelen – nincs alapja. A Földgömbön láthatjuk a távolságot a robbanás, és Tesla kísérleti helye között. Mindenesetre azóta sem teljesen egyértelmű, hogy milyen kozmikus találkozás történt akkor június 30-án, a Tunguzka vidékén. Nem az elméletekkel van baj, hanem a kézzelfogható bizonyítékokkal, amely egyértelműen bizonyíthatná a történteket.tunguzka10

Azt hiszem hihetetlen szerencseként kell értékelnünk, hogy egy lakatlan területen történt az esemény. Rossz elképzelni, mi történhetett volna egy sűrűn lakott területen, egy nagyvárossal a robbanás után. Láthattuk Hirosimában, és Nagaszakiban is.

Az utóbbi években több kutatócsoport látogatott el a térségbe, komoly adatgyűjtést végeztek, eddig publikálatlan, szemtanú-beszámolókat vizsgáltak át. Elemezték a szibériai szeizmikus jelentéseket, kombinálva a becsapodó objektum pályájával, amit a fák kidőlésének irányából számoltak ki. Feltevésük szerint a Tunguzkára délkelet felől érkező “valami” 11 km/sec sebességgel haladt. A számításokból 886 lehetséges pálya adódott, több mint 80%-uk aszteroidagyanús, és igen kevés valószínűséget adtak üstökös voltának. De az aszteroida teljesen széttörhetett?

A kutatások szerint igen, mivel a Near-Shoemaker szonda által 1997-ben lefényképezett Matilda aszteroida is a vízhez közeli sűrűségű volt. Por és kőtörmelékből állt. Ez azt jelenti, hogy az aszteroida 1908-ban már az atmoszférában felrobbant és eloszlott, és csupán a lökéshullám érte el a Földet.

 A Tunguzka 2013. február 15-én, pénteken egy kisebb és jól „dokumentált” változatban ismétlődött meg újra Oroszországban. Azon a napon Oroszországban történtek  egy lakott települést értek. Háromezer többlakásos épület, 34 kórház és rendelőintézet, valamint körülbelül 360 gyermekintézmény ablakai törtek be a reggeli órákban Cseljabinszk és a környékbeli települések fölött elszáguldó meteorit keltette lökéshullámok miatt. A Moszkvától mintegy 1500 kilométerre-keletre fekvő szibériai nagyvárosban öt nagy sportkomplexum is megsérült. A huszadik század egyik legrejtélyesebb eseményeként tartják számon azt, ami Szibériában történt 1908 nyarán: egy erősen fénylő test szelte át az eget, majd hatalmas erejű robbanás kíséretében megsemmisült. Hatása több ezer kilométer távolságban is érezhető volt, eredménye pedig döbbenetes pusztítás 2200 kilométeres körzetbe. Már csak az a kérdés, hogy mi történt azon a napon Szibériában?

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE