Magyar Közélet

Messze vagyunk a luxemburgi minimálbértől

|

Luxemburgban 1874 euró, azaz körülbelül félmillió forint a minimálbér. Romániában viszont csak 158 euró – vagyis nem éri el az ötvenezer forintot sem.

Magyarországon a minimálbért 1989-ben vezették be. A minimálbér kulcsfontosságú gazdasági tényező lett, mivel szinte az összes, bérrel kapcsolatos adó és járulék kiszámítása a kötelező minimálbér alapul vételével történik. Ami Magyarországon a minimálbérrel történik, az minden bérből és fizetésből élő embert valamilyen módon érint. Mint sok mindenről ebben a fene nagy demokráciában nincsenek megbízható felmérések úgy 800 ezer és 1 millió ember azoknak a száma, akik ma minimálbérre vannak bejelentve. A minimálbér szabályainak mindenkori módosítása egyúttal jól tükrözi egy-egy kormányzat szociális politikáját is – függetlenül a harsogó szlogenektől.

A bruttó minimálbér 1998-ban 19 500 forint volt, 2014-ban pedig 101 500 forint – az emelkedés több mint ötszörös. Ha a minimálbér elmúlt másfél évtizedét vizsgáljuk és a számításukat olyan dolgozóra vetítve végezzük, aki nem jogosult gyermekkedvezményre és egyedülálló. Továbbá olyan esztendőben a január elsejei adattal számolunk, amikor év közben történt emelés. Megnézzük ellenben, hogy a minimálbér évenkénti emeléséből a munkavállaló –munkaadó – állam hármasából ki húzta a legnagyobb hasznot.

minimalber-eu

Az is érdekes kérdés, hogy mennyibe kerül a minimálbér a munkaadóknak. Ehhez egy alapszintű magyarázat: a munkavállaló béréből levonják a jövedelemadót, továbbá a tb- és más járulékok általa fizetett részét, de a munkáltatóra is hárulnak – a bér kifizetésén túl – megfizetendő járulékok és adók; mindez együtt az összbérköltség, amit sokan bruttó-bruttónak hívnak. Igazából ez fejezi ki, hogy ténylegesen “mennyibe kerül” a bér.

Az elmúlt tizenöt évben az állam – a központi költségvetés – többnyire jobban járt, mint az emberek. A minimálbérre vetített összköltség 28 197-ről 125 930 forintra nőtt, ami 446,6 százalékos emelkedés. A növekedés mértéke – nem meglepően – a minimálbér jelentős emelkedésével egy időben volt a legnagyobb: 2001-ben és 2002-ben 49,9 és 22 százalékos, ami nagyjából ugyanakkora, mint a nettó béremelés gyarapodása, ám 2012-ben, amikor a bruttó bér 15 ezer forintos növelése volt, túlnyomórészt az állami bevételeket gyarapította az emelés: vagyis a kormányzat a szegényektől elvett pénzből pótolta részben a gazdagoknál ott hagyott jövedelemadót.

Külön is érdemes megnézni, hogy az összes bérköltséghez viszonyítva melyik évben mennyit kellett befizetni a minimálbér után az államnak. 1999-ben a 22 500 forintos minimálbér valójában 34 538 forintba került. 17 258 volt a nettó és 17 280 ment az államnak. 2013-ban a 98 000 forintos minimálbér ára 125 930 forint – 64 190 a dolgozóé, 61 740 az államé. Tehát minimálbér minden egyes nettó forintja majdnem két forintba kerül, de az is látható, hogy az emelés igazi nyertese a láthatóan feneketlen bendőjű állam.

tablazat1342_354

Azt sem vizsgálták ebben a fene nagy demokráciában, hogy meg lehet-e élni a minimálbérből? Nem lehet. 2013-ban 87 500 forint volt a létminimum. Ennyi pénzből az adatok szerint szerényen meg lehet élni, ha egyedül lakunk. Ez nettó összeg. Amitől a minimálbér alaposan elmarad. Ha Luxemburgban is így lenne akkor ott sem lehetne megélni belőle.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE