Mindennapi tudomány

Vita a Holdra való visszatérésről

|

Negyvenöt évvel az első holdra szállás után, az Egyesült Államok továbbra is megosztott a Hold emberrel történő kutatását illetően.

Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969. július 20-i Holdon tett első sikeres expedícióját még hat holdraszállás követte, mielőtt 1972-ben leállították volna az Apollo programot. Azóta ember nem járt az égi kísérőnk felszínén. Az Obama-kormányzat 2010-ben leállította pénzhiánnyal küzdő Constellation programját. Az új célkitűzés egy aszteroidára irányuló emberes küldetés lett.

A 2025-re tervezett küldetés egy robotos küldetést is magába foglal, melynek az célja, hogy egy kis aszteroida, vagy egy nagyobb űrkőzet egy darabjának pályára állítását a Hold körül. Ezt követően asztronauták látogatnák meg az aszteroidát, melyről mintákat hoznának a Földre. A küldetés egyfajta előkészítése lenne a Mars emberi “meghódításának”.r1305295_17902318

Az idáig vezető utat különböző műszaki buktatók jellemzik, melyek nem járulnak hozzá közvetlenül az élőhelyek kialakításához, sugárzás elleni védelemhez és más fontos lépcsőfokokhoz, amik nélkülözhetetlenek egy a Mars expedíció során. Ezt állapította meg az USA Nemzeti Kutatási Tanácsának egyik bizottsága júniusban. A tanulmányból azt a következtetést vonták le, hogy sokkal célszerűbb lenne a Holdra való visszatérés. “A Hold, különösen a felszíne, jelentős előnyöket kínál más célpontokkal szemben a Mars felé vezető úton” – olvasható a bizottság által kiadott jelentésben. “Bár többen elvetették a Holdat, mondván, azt az emberiség már meglátogatta korábban, ez a felfogás hasonló lenne, mintha azt mondanánk, hogy Kolumbusz első négy útjával kellően feltérképeztük volna az Új Világot”

A jelentés azt is kiemeli, hogy a NASA úgy tekint a Holdra, mintha az más országok űrprogramjainak hatáskörébe tartozna, nem pedig az amerikai emberi űrkutatási program érdekeit szolgálná, annak ellenére, hogy a Hold kérge a korai Naprendszer emlékeinek feltáratlan tudományos tárháza, de ami jelen esetben fontosabb – ideális hely a Mars utazáshoz szükséges képességek kifejlesztéséhez.

A jelenlegi tervek alapján további 11 évre lesz szükség, hogy amerikai űrhajós a Nemzetközi Űrállomásnál, vagyis 420 kilométernél távolabbra utazhasson a világűrben. Egy Mars utazás a legoptimistább becslések szerint is további egy évtizedet vesz igénybe, bár sokan kételkednek a megvalósulásában. “Számomra egyértelmű, hogy nem leszünk képesek egy hosszú távú kutatóbázist kiépíteni a Marson, ha először nem a Holdon próbálkozunk” – írta Chris McKay bolygótudós a New Space magazinban. “Az új technológiáknak és megoldásoknak, valamint a Hold iránti növekvő nemzetközi érdeklődésnek köszönhetően megfelelő az idő egy, a korábbi terveknél tízszer olcsóbb bázis kialakítására”

Az Orion űrkapszulák és a hozzájuk társuló nagyteljesítményű rakétarendszer fejlesztése, valamint a kilövő állások felújítási munkálatai jelenleg évente több mint 3 milliárd dolláros költséget jelentenek a NASA-nak. Sajnos a valóság része, hogy a Marshoz vezető utat sokkal inkább politika, mint technikai akadályok nehezitik. A bizottság jelentése szerint a legfontosabb egyéni tényező az alacsony földkörüli pályán túli előrelépés terén egy erős nemzeti (és nemzetközi) konszenzus létrejötte lenne, aminek a lehetőségekhez képest mentesnek kellene lennie a sok államigazgatási és kongresszusi lépcsőfok leküzdésétől.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE