Ez-az-amaz, Kiemelt, Pécsi hírek

A Páva mesék helyett II.

|

Közelednek az őszi önkormányzati választások. Növekszik Pécs vagyona, egyre több a közmunkás, hitelből ismét buszokat vásárol a város és egyre több az ígéret. De milyen helyzetben is van a város?

Pécset, a valaha lüktető, virágzó és élhető várost sokan irigyelték egykor. Úgy három évtizeddel ezelőtt a városunkban tanuló diákok- már a külföldiek is – tisztes bért kapó pécsiek, a bányászok nem túl fényűzően, de jól éltek. Teltházas színházi előadások és hangversenyek kiállítások, de a még PMSC futballmérkőzésein tolongtak a lelátókon. Családok jártak étterembe, cukrászdákba, kávéházba – például a híres a Nádorba – és évente legalább egyszer nyaralni is elmentek. Hogy áll most a helyzet?

Pécs a Dunántúl legnagyobb városa. Sajnos a hazai nagyvárosok között a leggyengébb gazdasági alapokkal rendelkezik, a helyi gazdaság romlása 24 éve tart. Amit lehetett szétvertek. A pécsi önkormányzati, intézményi háttér a rendszerváltásnak nevezett valami óta nem törődik a helyi társadalom megélhetését biztosító gazdaság versenyképességével.vhaza33

Baranya az egy főre jutó ipari termelésben és exportban az utolsó a magyar megyék között. A 2008 őszén kibontakozó előbb pénzügyi majd gazdasági válság 2009-ben Baranyába is begyűrözött. Mert ide minden rossz bejön. De amikor jól ment a Lajtától egy kicsit nyugatabbra az valahogy nem. A 2009-es válság még annyira nem rázta meg a megyét. Az EKF előtt vagyunk. Az EKF után 2011-ben az elérte a válság a várost, a megyét és a régiót is. Ez már drasztikus volt.

Pécsen és Baranyában a nagyvállalatok sem lehetnek a kilábalásból való folyamatok mozgatórúgói. E vállalatok száma csekély a városunkban is és a megyében is. Ezek egy része állami tulajdonban van, másik részük monopolhelyzetben lévő közszolgáltató.

A kis és közepes vállalkozások erősen romlott a jövedelmi helyzete. Súlyosbította a helyzetet, hogy nem csökkentek bürokratikus terhek. Továbbá megemelkedtek a helyi és egyéb adók is. A folyamatos sarcok, és a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt folytatódik a kis és közepes vállalkozások megszűnése. A lakosság és a vállalkozások a tartalékait felélte. A hitelezés elégtelensége, a devizaalapú hitelek kérdésének nem megoldása miatt csökken az új vállalkozások alapításának a száma is

A kormány intézkedései, gazdaságpolitikája- unortodoxia – a bevezetett új adók sem kedveznek sem a város, sem a megye, de a régió gazdaságának sem. Baranyában a munkaviszonyban állók átlagos nettó fizetése az országos szinttől jócskán elmarad. A keresetét hónapról hónapra elköltő embereknek a különböző adó és járulékemelések a különböző megszorítások a 25-ről 27 százalékra emelkedett Áfa  mértéke nehéz helyzetbe hoztak nagyon sok embert és vállalkozást is.

A pécsi idegenforgalom – az EKF év átmeneti növekedését követően,- a megelőző évek szintje alá süllyedt. Ez az elhibázott regionális idegenforgalmi fejlesztéspolitika a koordinálatlan, forráshiányos önkormányzati, intézményi háttér miatt következett be. Az adóterhek növelése és 2–2,5 milliárd forint további kivonása a város gazdaságából és fizetőképes keresletéből csak negatív fejleményként értékelhető.

A város és a megye gazdaságának gyengesége megnövelte a közszféra súlyát. Ugyanis úgy gondolták, hogy a közszféra a foglalkoztatáson keresztül „helyettesíti” a reálszférát, a gazdaságot. De a közfeladatok egyre inkább alulfinanszírozottak, így a város nemhogy megélni nem tud a közszférából, de a közintézmények és önkormányzatok gyorsabb vagyonvesztésével, eladósodásával, és a helyi adók emelésével, vagyis a város és a megye további leépülésével járt ez a folyamat. Az alulfinanszírozott közintézmények, önkormányzatok a magyar forrásszerkezetből mind a banki, mind az állami, mind a pályázati források tekintetében önkorlátozás nélkül vonják el a forrásokat a reálszféra, elsősorban a helyi kis- és középvállalkozások elől, amelynek egyenes következménye ismét a térség eltartó képességének további leépülése.

A város és a megye leszakadása gazdasági téren való leszakadása olyan mértékű, hogy a felzárkóztatáshoz egy-két évtized kemény munkájára lesz szükség.

Pécs háromszor, – a rendszerváltáskor, az EU csatlakozáskor és az EKF lebonyolításával- is nagy lehetőség kapujában állt. A kicsinyes pártpolitizálás, és az elhibázott gazdasági politika, az átgondolatlan privatizáció miatt egyik alkalommal sem sikerült ezzel élnie a városnak. A pécsi gazdaság teljesen felszámolták. Ezért Pécs jelenleg egy kisváros szintjén áll, és nem fejlődik, sajnos ez nem is fenntartható.

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Dezső de Garas

    Gyerekkoromban a kedven rajzfilmem a varázsceruza volt. Bármit meg kellett oldani, rajzolt a kis ember a ceruzával a falra és leakasztotta. Pécsnek most is kéne egy olyan ember, akinek volna egy varázsceruzája. Biztos hogy jó dolgok, azok az új beruházások amiket a Viktor apánk intéz Pécsen: Rátgéber Kosáregyetem sportcsarnok, Kodály Központ, Zsolnay-negyed. Ezek a történetek igazán akkor volnának szépek, ha minden Pécsen lakók évente egyszer belépő nélkül elmehetne a rendezvényre.Ha egy csöppet nekiállok nosztalgiázni, emlékszem arra az elöző város vezetésre, amikor az ált. iskolás gyerekek ingyen tanuló bérletet kaptak, és ne adj isten ingyen tankönyvet. A családoknak sokkal nagyobb segítség volt. Örülünk neki hogy kormányzati segítségből lebontják a magas házat másfél milliárdért. Egyszer jó volna egy olyan programot kitalálni a városházán, ahol a gyerekes szülők támogatása volna a fontosabb, mint a stadion építés, magas ház lebontás, Kodály központban nem tudják megfizetni a belépőt.

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE