Mindennapi tudomány

A csúcstartó marsjáró

|

A Mars Exploration Rover programban a NASA két űrszondája 2003- ban indult a Mars felé. A szondák a MER-A és MER-B jelzést, a marsjárók a Spirit és az Opportunity nevet kapták. Az első a Guszev-kráterben landolt, a második, az Opportunity közép-európai idő szerint 2004. január 25-én érte el a vörös bolygó a bolygó felszínét, a Meridiani Planum nevű síkság Sas-kráterében. Mindkét űrszondának az volt a feladata, hogy bizonyítékokat keressen a múltbéli marsi víz létezésére.

Sajnos a Spirit küldetése végül 2011 májusában véget ért, amikor is a NASA felhagyott a próbálkozással, hogy kapcsolatba lépjen a homok fogságába esett marsjáróval.

Az Opportunity azonban máig működik és folytatja útját a Mars felszínén. Eredetileg három hónapos létre szánták, és a kijelölt idő alatt egy kilométer kellett volna megtennie. Ez év július 27-én az Opportunity megdöntött egy rekordot. Ezzel ez az ember alkotta szerkezet az, amely a legnagyobb távolságot tette meg egy idegen égitest felszínén. Az Opportunity a július 27-én 157láb (48 méter) megtett távolsággal már 25,01 mérföld (40,25 kilométer) távolságot teljesített, ami páratlan a bolygókutatás történetében.opportunity5

Az eddigi rekordot a szovjet Lunohod-2 szonda tartotta. A szovjet holdjáró 1973. január 15-én landolt a Hold felszínén, ahol öt hónap alatt 24,2 mérföldet (39 kilométer) tett meg. Ezt egyébként az LRO, – Lunar Reconnaissance Orbiter – keringő egység legújabb felvételei alapján határozták meg Irina Karachevtseva (Moszkvai Állami Egyetem), Brad Jolliff (Washington Egyetem) és Tim Parker (NASA JPL) alkotta team.

Ha a marsjáró képes lesz folytatni az útját és teljesítené a maratoni távot, – 42,2 kilométer – akkor megközelítené a következő, a küldetés kutatói által Maraton-völgynek elnevezett alakzatot. Mars körüli pályáról végzett megfigyelések szerint a völgy környezete agyagos ásványok lelőhelye lehet, ahol a meredek lejtők egyértelműen mutathatják a különböző rétegek közötti kapcsolatot.

Az Opportunity folyamatosan szolgáltat értékes adatokat a Mars felszínéről. A rover feladata az, hogy a lehető legjobban térképezze fel azokat a kőzet- és talajtípusokat, amik vizsgálatával következtetni lehet a Marson korábban jelen lévő víz mennyiségére, illetve arra, hogy miért tűnt el. Az Opportunity működésének a tízedik évfordulóján jelentették be a szakemberek, hogy a szonda olyan bizonyítékokat talált, ami alapján kimondható: a Marson jó néhány százmillió éven keresztül élhető körülmények uralkodtak. A szonda összesen majd 190 ezer darab képet küldött vissza a Földre. Például a 22 kilométer széles Endeavour-kráterről is, és sikerült lefotózni egy marsi porördögöt is.

A marsjárót üzemeltető kutatók el is neveztek egy hatméteres krátert az Endeavour külső peremén a Lunohod-2 küldetésének az elismerésére.

endeavourcrater

A marsjáró 2011-ben érkezett a vörös bolygó óriáskráterének, a 22,5 kilométer átmérőjű Endeavour- kráter a pereméhez. A krátert azért vették fel a kutatási programba, mert sokkal korábbi, mint az addig vizsgált, Mars felszíni képződmények, és különbözik a többi krátertől. A marsjáró által készített felvételek olyan agyagásványokat mutattak ki, amelyek a feltételezések szerint a korai Mars meleg és nedves környezetében alakulhattak ki, és mélyebb, régebbi rétegekből származnak. Az Opportunity korábban már rábukkant egy olyan, 1-2 centiméter széles és 40-50 centiméter hosszúságú “gipszérre” a kráter szélén, amely víz egykori jelenlétére utalt.

[youtube=https://www.youtube.com/watch?v=-gmOjit4kQM]

http://www.sciencedaily.com/releases/2014/07/140728192230.htm

http://www.nasa.gov/mission_pages/mer/index.html#.U9-7CPl_tz8

http://mars.jpl.nasa.gov/mer/home/index.html

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE