Mindennapi tudomány

Vénusz Jupiter együttállás

|

A Vénusz és a Jupiter- Naprendszerünk két bolygója – kb. 12 szögpercnyire megközelíti egymást augusztus 18-án hétfő hajnalban. A két bolygó csak látszólag kerül közel egymáshoz. A valóságban óriási távolság választja el őket egymástól. A Vénusz 108, a naprendszer óriása a Jupiter 778 millió kilométerre kering átlagosan a Napunktól.

A két égitest a legközelebb hajnalban lesz legközelebb egymáshoz. Már akkor közel leszünk a napkeltéhez, viszont egy kisebb távcsővel, vagy egy erősebb binokulárral a napkelte után is könnyen megfigyelhetők lesznek. Ez lesz a két bolygó legszorosabb együttállása 2000 óta, és a leglátványosabb együttállás 2014-ben.

Venus-Jupiter_18Aug2014_f

A Naprendszer második bolygója, Földünk belső szomszédja, népies nevén az Esthajnalcsillag. Azért kapta ezt a nevet, mert vagy este, napnyugta után nyugaton, vagy hajnalban, napkelte előtt keleten látható. Éjszaka sosem, mivel beljebb kering mint a Föld, így nem kerülhet bolygónk Nappal átellenes oldalára. A csillagászok sokáig kellemes helynek gondolták a Vénuszt, hiszen csak 600 km-rel kisebb, mint a Föld, távcsővel pedig jól látható, hogy felhőkkel teli, csillogó légköre van. Úgy tűnt, a Vénusz a mi trópusi területeinkhez hasonlatos, párás, mocsaras vidék lehet. A valóság sajnos ettől nagyon messze van, a Vénusz szén-dioxid légköre nem engedi eltávozni a napsugárzással érkező hőt, így a felszínen +430 °C az átlagos hőmérséklet, amelyhez 90 atmoszféra nyomás társul. A felhők kénsavcseppekből állnak, amelyekből csak azért nem hullik kénsav-eső, mert az a nagy forróságban elpárolog, mielőtt elérné a felszínt. A Vénusz további érdekessége rendkívül hosszú 243 napos forgási periódusa, ráadásul a forgás a többi bolygóéhoz képest ellenkező irányú. Az 50-70 km magasan lévő felhők alapján viszont a légkör ebben a magasságban 4 nap alatt járja körül a bolygót. Ez 360 km/órás szélsebességet jelent, ám a felszínen csak 3-5 km/órás sebességű szellő fújdogál.egyuttallas

A Jupiter egy óriásbolygó, amely olyan hatalmas, hogy 1300 Föld méretű bolygó férne el benne. Teljes egészében gázból áll, szilárd felszíne egyáltalán nincs. Külső rétegét kavargó, egymással szemben áramló felhők alkotják. Az egész bolygót ellepik a viharok és a száguldó szelek. A Jupiter rendkívül gyorsan forog. Tíz óra alatt körbefordul. Ez a forgás nagyon lényeges, mert ez váltja ki a kelet nyugati irányú szelet, ami a bolygót csíkosra festő, övszerű zónákat kialakítja. A Jupiter sebes forgása miatt a bolygót vízszintes felhősávok ölelik körül. Az ilyen felhősávok összeütközése hatalmas viharokat vált ki. A legnagyobb ezek közül a Nagy Vörös Folt, a Naprendszer legnagyobb vihara.

18 án hajnalban egy kisebb teleszkóppal már a jupiter holdjait is megpillanthatjuk. A holdak balról jobbra: Ganymades, Callisto, Io, Európa.

Minden hónapra vonatkoztatva a  Magyar Csillagászati Egyesület honlapján talál észlelési útmutatókat.

 

 

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE