Jogdoki

Léhmann – Öt bank felperesként peres eljárást kezdeményezett a Magyar Állam ellen

|

Magyar Nemzet augusztus 16-án megjelent cikkből tudhattuk meg azt, hogy a július 4-i XXXVIII. törvény alapján bankok által Magyar Állam elleni vélelem megdöntése iránti peres eljárásban Magyar Állam képviseletében eljáró öt ügyvédi iroda között van olyan is, amelyik más perekben valamely bank képviseletét látja el:

 „A CIB Bank és két lízingcége, valamint a Magyar Cetelem Bank és a vele egy irodaházban található UCB Ingatlanhitel Zrt. keresete érkezett meg elsőként a Fővárosi Törvényszékre. A pénzintézetek augusztus 25-ig fordulhatnak bírósághoz, ha bizonyítani akarják, hogy mégis tisztességesen jártak el, amikor egyoldalúan módosították a devizahitelek kamatait és egyéb költségeit. A jövő héten ezért még több mint száz pénzintézettől várható beadvány. A bíróságnak legkésőbb a keresetlevél beérkezésétől számított nyolcadik napon ki kell tűznie a tárgyalás időpontját, és 30 napon belül ítéletet is kell hoznia. Ennek érdekében a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiumának 40 bírója mellé a kerületi bíróságokról is kirendeltek 127 bírót, és a kormány a személyi és a dologi kiadásokra elkülönített egy keretet. Az Országgyűlés alelnöke szerint így tarthatók lesznek a határidők.drlehmanngy

„A bírák mögött, akik ezeket az ügyeket tárgyalni fogják, a bírósági apparátus is állni fog, nem véletlen az, hogy az Országos Bírósági Hivatal részére 600 millió forintos pluszforrást biztosít a költségvetés kizárólag ezeknek a pereknek a letárgyalására. És a másik oldalon pedig az állami képviselet is éppen ezért szükséges. Biztos, hogy megfeszített munkával lesz csak erre lehetőség” – fogalmazott Gulyás Gergely Magyarország élőben című műsorunkban.

Az államot öt ügyvédi iroda képviseli majd a perekben, ezeket a Fejlesztési Minisztérium választotta ki. A Magyar Nemzet értesülései szerint azonban köztük több olyan is van, amely korábban bankokat védett az adósokkal szemben különböző devizahiteles-perekben. Az egyik érintett ügyvédi iroda a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének az érdekeltségébe tartozik. Réti László azonban nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Összeférhetetlenségről viszont csak akkor lehetne beszélni a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint, ha az ügyvédi irodák a pénzintézetek közül pont a korábbi megbízóikkal állnának majd szemben.

– Az öt ügyvédi iroda, amelyik jelenleg a magyar államot képviseli, ugye ott az a kérdés, hogy melyik pénzintézettel szemben fogja, mert csak azt tudjuk, hogy az államot, de hogy kivel szemben, azt nem. Az természetesen összeférhetetlen lenne, de kizárt dolognak tartom, hogy ebbe az irodák belemennének, hogy olyan ügyben képviselik a magyar államot, tehát olyan bankkal szemben, akiktől nekik megbízásuk van – mondta Bánáti János.”

Mint jól látható, az Országos Ügyvédi Kamara Elnökének véleménye szerint az összeférhetetlen lenne, ha ugyanazzal a bankkal szemben vállalná az ügyvédi iroda a Magyar Állam képviseletét, amelyik banktól nekik a képviseletre megbízásuk van, de abban az esetben, ha más banktól van megbízásuk a képviseletre, mint akik ellen a Magyar Államtól kapott megbízás alapján perben eljárniuk kell, akkor ez nem összeférhetetlen.devizahitel56

Ebből következően tehát bármiféle ügyvéd etikai probléma nélkül nyugodtan képviselheti ugyanaz az ügyvédi iroda ugyanahhoz a Bankszövetséghez tartozó egyik bankot és vállalhat a másik bankkal szemben pert ugyanolyan, vagy hasonló ténybeli és jogi alapon induló peres eljárásban.

Az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos szerződési feltételek tisztességtelenségére vonatkozó vélelem megdöntésére irányuló peres eljárásokra vonatkozóan ettől függetlenül is felmerült bennem annak gondolata, hogy a július 4-ét megelőző heti diskurzusok a bankok és a kormánytagok között az adósok részvételének kizárásával vajon nem vezetett-e oda, hogy ilyenkor a vélelem megdöntése iránti peres eljárásokat is alaposan megtárgyalták.

Ugyanis az ilyen kölcsönökkel foglalkozó bankoknak Általános Szerződési Feltételeinek többségét, valamint azt a 2/2012. (XII.10.) PK Véleményt alaposan ismerve nehezen képzelhető el olyan bank, amelyik ennek a PK Véleménynek 6. pontjának ismeretében a biztos bukást kívánva indít peres eljárást a Magyar Állam ellen.

Eddigi tapasztalataim alapján nincs egyetlen magyar banknak egyetlen Általános Szerződés Feltételei sem, mely teljes egészében megfelelne az említett 6. pontban leírt kívánalmaknak.

Szerintem a bankok részéről csak úgy képzelhető el pernyerés ezekben a vélelem megdöntése iránti peres eljárásokban, ha a bíróság szigorúan a peres felek által előterjesztett kérelmek és ellenkérelmek korlátai között dönt, és a Magyar Állam alperesként elfelejt azokra a hiányosságokra hivatkozni a vitatott szerződési feltételeknél, melyekkel pert lehet nyerni.

Ennek ellenére a cikkből tudjuk azt, hogy öt bank felperesként már peres eljárást kezdeményezett, melyből következően szerintem számítanak alperes felejtésére, hiányos ellenkérelmére.

Az alperes érdekében történő beavatkozás sajnos tárgytalan az 2014. XXXVIII. tv. 7. § alábbi rendelkezésére tekintettel:

 (7) A perben nincs helye

a) beavatkozásnak,

b) keresetváltoztatásnak,

c) viszontkeresetnek,

d) szünetelésnek,

e) a Pp. 104/A. § (1) bekezdése alkalmazásának,

f) a Pp. 121/A. § (1)–(3) bekezdése alkalmazásának,

g) bírósági meghagyás kibocsátásának,

h) hiánypótlásnak,

i) csatlakozó fellebbezésnek és csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek,

j) a Pp. XXVIII. fejezete alkalmazásának.

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE