Pilvax Primőr, Történelem

Sztálin és Hitler paktuma

|

Az 1939. augusztus 23-án megkötött diplomáciai szerződés a történelembe a Molotov-Ribbentrop paktum néven vonult be, amely a diplomácia és a történelem egyik legmeglepőbb szerződése.

A náci külügyminiszter, Joachim von Ribbentrop, alighogy megérkezett a Kremlbe, – hogy tárgyaljon Vjacseszlav Molotovval, – néhány órával később már alá is írták a megnemtámadási szerződés a Szovjetunió és a náci Németország. Ez a szerződés a német és a szovjet diktátor jóváhagyásával köttetett meg. E nevezetes szerződésben a Szovjetunió és a hitleri Németország megegyezett a katonai semlegességről egymás irányában, a befolyási övezetekről, illetve tartalmazott egy titkos záradékot is. Ezzel a paktummal gyakorlatilag halálra ítélték Lengyelországot, és zöld utat kapott a második világháború kitörése is.hitlersztalin

A paktum nagy megdöbbenést váltott ki világszerte, sőt a III. Birodalomban és a Szovjetunióban is. Hans Bernhard, egy volt SS tiszt, azt írta a naplójába: “Nem tudtuk megérteni a szerződést mivel a német propaganda évek óta már világossá tette, hogy a bolsevikok voltak a fő ellenség.”

Mindössze két évvel korábban, az 1937-es a nürnbergi pártnapon, Hitler azt mondta a Szovjetunió vezetőiről, hogy “civilizálatlan zsidó-bolsevik nemzetközi bűnözők”, a Szovjetunió “a legnagyobb veszélyt jelenti a kultúrára és az emberi civilizációra, amely valaha fenyegette azt a világot az ókori civilizáció összeomlása óta.”

Hitler véleménye nem változott meg 1939 augusztusára, mindössze pragmatikus számítások vezérelték, hogy megállapodjon a „nemzetközi bűnözőkkel.” Hitler pontosan tudta, hogy néhány napon belül támadást indít Lengyelország ellen.   Hitler azt is tudta, hogy két európai hatalom Nagy – Britannia és Franciaország 1939 tavaszán garantálta Lengyelország területi épségét, kijelentették, hogy készek akár fegyveresen is beavatkozni szövetségesük oldalán. (A valóságban az angol, és a francia kormányok sem voltak felkészülve a háborúra.) Mint ahogy azt is tudta, hogy az angol és a francia diplomácia, tárgyalásokat folytat a Szovjetunióval egy Németország elleni koalíció létrehozásáról. Ezért gyorsan szövetséget kötött Sztálinnal, hogy elkerülje a kétfrontos háborút.hitlersztalin5

A brit misszió Moszkvába 1939 nyarán érkezett Moszkvába a lenyűgöző nevű Sir Reginald Aylmer Ranfurly Plunkett-Ernle-Erle-Drax admirális vezetésével. Az admirális azt az útmutatót kapta Neville Chamberlain brit miniszterelnöktől és Lord Halifax külügyminisztertől, hogy ha bármilyen probléma felmerül, hozzanak létre külön bizottságokat és alaposan tárgyalják meg. Magyarul húzzák az időt. A brit és franciák álláspontja szerint halogassanak ugyanis, ha októberig nem következik be a Lengyelország elleni támadás, akkor az azt követő időjárás miatt már nem is fog bekövetkezni.

Ezért nem született több hetes tárgyalások során érdemi megállapodás a szovjetekkel. A kölcsönös bizalmatlanság meghiúsították egy brit-francia-szovjet katonai egyezmény megkötését. Ezt Hitler nyomban ki is használta és szerződést kötött Sztálinnal. Amit Molotov és Ribbentrop azt egy nap alatt elintézte.

Németországnak területi követelései voltak Lengyelországgal szemben- Danzig és a korridor,- ezt a lengyelek természetesen elutasították. A lengyel vezetők tudták, hogy egy müncheni konferenciához hasonló tárgyaláson Franciaország és Anglia a béke érdekében engedne Hitlernek.

 A szovjet fenyegetettség is nagy volt, de a lengyelek meg akarták őrizni függetlenségüket. Az 1939 nyári britek által vezetett tárgyalásokon is felmerült a kérdés a szovjetek részéről, hogy ha kitör a háború a németekkel, engednék-e a szovjet csapatok átvonulását Lengyelországon. Az angolok és a franciáknak ez nem jelentett gondot, a lengyelek viszont elutasították, féltve a függetlenségüket. 1939 augusztusában már nagyon forrt a levegő Lengyelország körül, Franciaország és Anglia is megpróbálta elérni, hogy Lengyelország engedjen a követeléseknek, mivel nem szándékoztak háborúzni Németországgal, főleg nem szovjet-Oroszország nélkül.

Lengyelországnak viszont katonai segítségnyújtási egyezménye volt a nyugati nagyhatalmakkal, így biztonságban érezhették magukat. Ezért makacsul ellenálltak a német követeléseknek.
Hitler úgy érezte, hogy a megkötött paktummal sikerült elszigetelni Lengyelországot és Franciaország, Anglia nem fog háborúzni a lengyelekért. Úgy gondolta egy katonai támadással kész tények elé állítja a nyugati hatalmakat és így kedvező feltételekkel tud velük békét kötni. Szeptember 1-én hajnalban megindult a lengyelországi hadjárat.
A britek a segítségnyújtási szerződés ellenére vonakodtak hadat üzenni Németországnak, remélték, hogy diplomáciával sikerül még Hitlert jobb belátásra bírni. Németország nem táncolt vissza, ezért végül az angolok 3-án kénytelen voltak hadat üzenni Németországnak és az angolok után ezt a franciák is megtették. A lengyelek közvetlen katonai segítségre nem számíthattak, magukra maradtak a náci és bolsevik diktatúrák között.

Az angolok és a franciák vonakodtak megtámadni Németországot, kezdetben a vonalaik védelmében és egy blokádban gondolkodtak, ami miatt Németország megroggyan és békére kényszerül. Ez volt a furcsa háború. 1939. augusztus 23-án a paktum aláírását követően egy különös pohárköszöntő hangzott el Moszkvában. „”Igyunk az új anti-Komminter paktumra mondta,” Sztálin. „Tudom, hogy a német nép mennyire szereti a maga Führerét. Ezért most az ő egészségére iszom! Biztosíthatom önöket, hogy a Szovjetunió nagyon komolyan veszi a szerződésben foglaltakat. Garantálom, hogy a Szovjetunió nem fogja elárulni az új partnerét. Tudom, hogy a német nép mennyire szereti a maga Führerét. Ezért most az ő egészségére iszom!” A Kreml tanácstermében valamennyi pohár egy pillanat alatt kiürült.

paktum

Joachim von Ribbentrop és Sztálin

Sztálin rövid tósztja minden idők egyik legtisztességtelenebb szövetségét köszöntötte. A szovjet és német fényképészek 1939. augusztus 23-án egy Lenint ábrázoló hatalmas képpel a háttérben, pezsgőspoharakkal koccintó, nagyon jókedvű embereket örökítettek meg.

A paktum tartalmazott egy „titkos záradékot” is, amely a II. világháború befejezése után vált ismertté, és csak 1989-ben beismert ténnyé a szovjet vezetés részéről. Kelet –Európa felosztása gyakorlatilag már akkor megtörtént. A Szovjetunió is elérte célját, hiszen megkapta a Curzon-vonaltól keletre lévő területeket, a balti államokat és Besszarábiát. Sőt szeptember 15-én megtámadta Lengyelországot is. A Szovjetunió is elvette a részét Lengyelországból.

A megnemtámadási szerződést tíz év időtartamra kötötték. De csak 1941.június 22-ig volt érvényben.  Azon a napon a náci Németország megindította a Barbarossa hadműveletet és megtámadta a Szovjetuniót.

Hozzászólások

Hozzászólás írása ↓
  1. Maráczy Tibor

    Igen. Ebből is látható, hogy a nemzeti -és nemzetközi szocializmus, kommunizmus nem is állt olyan távol egymástól. Kiegészíteném azzal, hogy 1943. júliusában a Kurszk – Orel offenzíva előtt Sztálin békét ajánlott Hitlernek. Ribbentrop azonban olyan követelésekkel állt elő, amelyet Sztálin nem teljesíthetett. Amennyiben a két rabló megegyezett volna egymással, egészen másképpen alakul Európa történelme és története. A mi részünkről azonban mindegy volt, mert minket a nyugatiak mindkét diktátornak odadobtak.

    ↑ LinkVálasz

Minden vélemény számít!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE